Várhatóan számos ponton módosul a Munka Törvénykönyve január 1-től

Szerda este benyújtotta a Kormány a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A törvényjavaslat alapján várhatóan módosul a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, a munkavédelemről szóló törvény, valamint számos ponton a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: „Mt.”) is. A törvényjavaslatban szereplő módosítások azért is jelentősek, mert ezáltal megvalósulhat a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és magánélet közötti egyensúlyt részletező 2019/1158 irányelv, valamint az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 irányelv átültetése is a nemzeti jogba.

A jelen cikkben bemutatjuk, hogy a törvényjavaslat szerint melyek az Mt.-t várhatóan érintő legjelentősebb változások, amelyekre a munkáltatóknak már most javasolt felkészülniük.

A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége

A munkavállaló tájékoztatására vonatkozó kötelezettségnek, a korábbi 15 nap helyett, már a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül eleget kell majd tennie a munkáltatónak. A törvényjavaslat szélesebb körben ír elő a munkáltató számára tájékoztatási kötelezettséget, mint a jelenleg hatályos Mt. 46. §-a, például a munkaidőbeosztás szabályairól is ekkor kell részletesen tájékoztatni a munkavállalót, továbbá ha a felek nem állapodtak meg a munkaszerződésben, akkor a munkaviszony kezdetének napjáról, a munkavégzés helyéről, valamint a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Ugyanakkor a munkáltatónak továbbra is lehetősége lesz arra, hogy az Mt.-re való hivatkozással adja meg a tájékoztatásokat, ahol lehetséges.

A munkáltató iratmintáit tehát - mind a munkaszerződést, mind a tájékoztatót – érdemes mihamarabb frissíteni.

Változás továbbá a tájékoztatás kapcsán, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltatónak már az átszállás napján tájékoztatnia kell a munkáltató azonosító adatainak közlésével a munkavállalót a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint a 46. § (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról, a jelenleg hatályos 15 nap helyett. Az átszállást legalább 15 nappal megelőző tájékoztatási kötelezettség nem változik.

Munkaszerződés módosítás iránti kérelem előterjesztésének esetei

A nyugat-európai gyakorlatban már széles körben alkalmazott, hogy a családos munkavállalóknak lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy kérelmezzék a munkafeltételeiknek a megváltoztatását, ezt már a törvényjavaslat is tartalmazza.

A törvényjavaslat értelmében a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti

a) a munkavégzési helyének módosítását,
b) a munkarendjének módosítását,
c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

A munkáltatónak a kérelemre 15 napja van írásban nyilatkozni, azonban elutasítás esetén megfelelően meg kell indokolnia azt. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja. Az indokolás megtámadására nyitva álló idő 30 nap.

Az egyenlő bánásmód követelményének tiszteletben tartása érdekében javasolt egy pontos eljárásrend megalkotása, valamint azoknak az objektív kritériumoknak a meghatározása, amelyek alapján a munkáltató a kérelmeket majd elbírálja és megfelelően indokolja.

Szabadság

A törvényjavaslat a szabadságra vonatkozóan is számos módosítást tartalmaz:

Apasági szabadság: Az apát gyermeke születése, valamint gyermek örökbefogadása esetén 10 munkanap szabadság illeti majd meg. A jelenleg hatályos szabályozás alapján az apát gyermeke születése esetén 5 munkanap pótszabadság illeti meg. A munkavállaló az apasági szabadság öt munkanapjára távolléti díjra, a hatodik munkanapjától a távolléti díj 40% -ára jogosult.

Szülői szabadság: Az Mt. jelenleg nem rendelkezik a szülői szabadságról, a törvényjavaslat alapján azonban a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. A munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10% -ára jogosult.

Értelemszerűen a szabadság kiadására vonatkozó szabályok is módosulnak, amelyek többek között kimondják, hogy a munkáltató az apasági szabadságot és a szülői szabadságot nem szakíthatja meg. Fontos, hogy a munkáltatónak indokolnia kell a szabadság kiadásának megtagadását vagy módosítását.
Az Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvény módosítása értelmében a 2022. augusztus 2. után született gyermeke után is jogosult lehet az apa az apai pótszabadság igénybevételére, valamint a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.

A munkaviszony megszüntetése

Új rendelkezés, hogy a munkáltató – a munkavállaló kérelmére – indokolási kötelesség hiányában is meg kell, hogy indokolja a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát, ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére például az apasági szabadság vagy a szülői szabadság miatt került sor. Az indokolás megtámadására nyitva álló idő 30 nap.

A felmondási tilalmak kiegészülnek az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából történő mentesülés tartalmával.

Fontos, hogy a jövőben a munkavállaló kérelmére a bíróság akkor is helyreállítja a munkaviszonyt, ha a munkaviszony megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközött.

A joggal való visszaélés kapcsán a törvényjavaslat a bizonyítási terhet is tisztázza az alábbiak szerint: a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének kell bizonyítania a tilalom megsértésének alapjául szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt, a jog gyakorlója pedig bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn.

A vezetőkre vonatkozó legfőbb változások

A törvényjavaslat értelmében a vezető esetében is felmondási tilalom alá esik az (i) apasági szabadság és a (ii) szülői szabadság tartama.
Továbbá nem térhetnek el a felek megállapodásukkal az apasági és szülői szabadságra vonatkozó rendelkezésektől sem. A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a hatályos szabályokon túl a (i) különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára és (ii) a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra. E rendelkezéstől a felek nem térhetnek el megállapodásukkal.

Munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása

A Jelenlegi szabályozás alapján a munkavégzéshez szükséges feltételeket kötelező jelleggel a munkáltatónak biztosítania kell, azonban a törvényjavaslat értelmében a felek megállapodása ettől eltérhet. Ez alapján a munkavállaló akár saját maga biztosíthatja majd a jövőben a munkavégzéshez szükséges tárgyi eszközöket, amely álláspontunk szerint a jogviszony minősítése szempontjából jelentős változás.

Kiküldetéssel kapcsolatos szabályok változása

Míg korábban az Mt. a küldő és fogadó munkáltatókra nézve írta elő széleskörű tájékoztatási kötelezettséget a kiküldetés alatt fennálló munkafeltételekről, különös tekintettel a fogadó országban előírt minimum követelményekről, a törvényjavaslat értelmében a kiküldött munkavállalót is előzetesen tájékoztatni kell majd ezekről a minimumfeltételekről, méghozzá oly módon, hogy a fogadó országban rendszeresített honlapot, ahol ezek az információk fellelhetőek, szintén meg kell küldeni a munkavállalónak. A magyar minimumszabályok angol nyelven itt érhetőek el.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Az új rendelkezések értelmében a munkavállaló a keresőképtelenség mellett egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára is mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Mentesül még ezen kötelezettségek alól a munkavállaló a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra.

Jognyilatkozat közlése

Az a korábbi nehézség is megoldódik a törvényjavaslat értelmében, ami például egy azonnali hatályú felmondás határidőben történő közlése esetén komoly fejtörést okozott a munkáltatóknak. A hatályos szabályozás értelmében a 15 napos határidőt abban az esetben tartja meg a munkáltató, ha ezen belül az azonnali hatályú felmondás munkavállaló részére történő szabályszerű közlése is megtörténik. A törvényjavaslat értelmében a közlésnek nem kell majd megtörténnie, hanem akkor is szabályszerűen jár el a munkáltató, ha ezen határidő utolsó napján a jognyilatkozatot postára adja.
Megjegyezzük, hogy a törvényjavaslat a munkaidő-beosztás kapcsán is tartalmaz módosításokat a kiszámíthatóbb munkafeltételek biztosítása érdekében.

A fent bemutatott példákból látható, hogy 2023. január 1. napjától várhatóan az Mt. számos ponton módosulni fog. Mivel a munkáltatók számos gyakorlatát érintik a módosítások, többek között munkavállalók tájékoztatása, szabadság kiadása és felmondási tilalmak terén, fontos már most megkezdeni a felkészülést.