Új döntéssel konkretizálta a vámérték vitatásának kereteit a Kúria

A vámeljárásban alkalmazott vámérték meghatározásának egyik módszere lehet az ügyleti érték, azaz a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő ár. Mikor térhet el azonban ettől a vámhatóság?

A vámhatóság akkor határozhat úgy, hogy nem az ügyleti érték, hanem más módszer szerint állapítja meg a vámértéket, ha alapos kétsége merül fel az ügyleti értékkel kapcsolatban. Az ördög itt is a részletekben rejlik, ugyanis felmerül a kérdés, mit is jelent az alapos kétség?

Egy friss ügyben a vámhatóság utólagos ellenőrzés során azt állapította meg, hogy a bejelentett vámértéket a dokumentumok egyértelműen nem támasztották alá, azaz hiányos volt a dokumentáció. Ennek alapján a vámhatóság megállapította az alapos kétség fennállását. A vámértéket túl alacsonynak ítélte meg, így más módszert alkalmazott annak megállapítására, aminek eredményeként több mint 2 milliárd forint tartozást állapított meg. Az ügy végül a Kúria elé került.

A Kúria megállapította, hogy az ügyleti értékkel kapcsolatos alapos kétséget nem támasztja alá, ha a vámhatóság a dokumentumok hiányára hivatkozik. A kétséget alá kell ugyanis támasztani valamilyen konkrét adattal, számítással, ami az ügyleti érték elvetését indokolja. Tehát a dokumentumok hiányának megállapításánál nem állhat meg a vámhatóság, további adatokat kell bekérnie, és le kell vezetnie, hogy milyen alapon állnak fenn kétségei az ügyleti értékekkel kapcsolatban.

Mit jelent ez a döntés a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy aktív eljárást és alapos alátámasztást vár el a vámérték kétségbe vonása esetén a vámhatóságtól a Kúria. A vámhatóságnak ugyanis nem kizárólag az eltérő vámértéket, hanem az eredeti vámértékkel kapcsolatos kétségét is számszakilag alá kell támasztania.

Az elmúlt időszakban több döntéssel is konkretizálta a vámeljárások kereteit a joggyakorlat. Az érintetteknek ezért érdemes követni az ezzel kapcsolatos bírósági döntéseket, hogy a vámeljárások során teljeskörűen élhessenek a jogaikkal.