Új szabályok jelennek meg a hálózatcsatlakozásokkal kapcsolatban

Az országgyűlés előtt van egy törvénymódosítás a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényhez (VET), amely várhatóan 2025. január 1-jén lép hatályba. A módosítás célja, hogy a meglévő hálózati csatlakozási kapacitásokat hatékonyabban kihasználhassák az energiaszektor szereplői, valamint ösztönözze a hálózati infrastruktúra fejlesztését, új megújuló energiaforrások telepítését és a naperőművek mellé telepített tárolói kapacitások létrehozását. A VET módosítás már tartalmazza az új kapacitáskiosztási eljárások alapjait, a végrehajtás részleteit és pontosításait pedig hamarosan megismerhetjük a végrehajtási rendeletből, a MAVIR Üzemi Szabályzatból és az Elosztói Szabályzatból. Az új szabályozás – különösen a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó előírások – a naperőművek mögötti tárolók révén hozzájárul a megújulóenergia-projektek gyorsabb megtérüléséhez, valamint a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozottságát is erősíti.

Betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új szabályai

Fontos új szabályként került a VET-ben rögzítésre, hogy 2025. január 1-től kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal – a villamosenergia-tároló kivételével – legfeljebb 50 kVA csatlakozási teljesítményű erőmű csatlakoztatható kizárólag.

A jogszabálymódosítás meghatározza a betáplálásra irányuló hálózati hozzáférés új eljárási szabályainak alapjait. A rendelkezések alapján az új eljárásrendben egy TOP-DOWN módszer kerül érvényesítésre, vagyis az energiaügyi miniszter a szakpolitikai szempontok és a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján határozza majd meg azokat a paramétereket, amelyek alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hálózati szabad kapacitásokra vonatkozó tendert kiírhatja. A nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozás – a villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőművek és a villamosműhöz betáplálási teljesítmény nélkül csatlakozó erőművek kivételével – a közép- és nagyfeszültségű hálózatokon elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint legfeljebb huszonnégy havonta meghirdetett pályázat alapján történik majd.

Továbbá, új lehetőségként jelent meg, hogy az új jogszabályi rendelkezések értelmében a hálózati engedélyesek rugalmas csatlakozási lehetőségeket biztosíthatnak bizonyos esetekben.

A VET új definíciója szerint rugalmas hálózati csatlakozási szerződés az olyan korlátozott csatlakozási kapacitásról vagy korlátozott üzemeléssel biztosított csatlakozásról szóló megállapodás, amely esetében a rendszerhasználó pénzügyi ellentételezés nélkül vállalja a hálózati csatlakozási szerződésben előre rögzített feltételek szerint betáplálásának, vagy vételezésének korlátozását A hálózati engedélyesek a VET Vhr-ben, valamint az üzemi szabályzatban és elosztói szabályzatban meghatározottak szerint biztosíthatják a rugalmas hálózati csatlakozási szerződés lehetőségét. A részletszabályoktól függően azt feltételezzük, hogy a tárolói hálózati csatlakozások számára jelenthet majd ez a csatlakozási mód további lehetőségeket.

Termelői vezeték megosztása

A már lekötött kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében a jogszabálymódosítás rendelkezéseket tartalmaz a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozóan. A közelmúltbeli jogszabálymódosítások (a technológiaváltás szabályainak rögzítése érdekében) szerint eddig is csatlakoztatható volt több erőmű, tároló azonos csatlakozási ponton a hálózatra akár betáplálási céllal is, azonban ezek a szabályok egyrészt számos problémát vetettek fel főként a teljesítménykorlátozásokkal kapcsolatban, másrészt nem tették lehetővé, hogy a termelői vezetékre több olyan erőmű vagy több villamosenergia-tároló csatlakozzon, amelyeknek nem ugyanaz a természetes vagy jogi személy a tulajdonosa. Az ilyen azonos helyszínen, azonos csatlakozási ponton megvalósuló együttműködések elterjedése érdekében a VET meghatározza azokat az alapvető kötelezettségeket, amelyeket a feleknek az együttműködésük érdekében teljesíteniük kell. A felek által kötendő megállapodás minimális tartalmi elemeit a VET Vhr határozza majd meg. E tekintetben az alábbi jelentősebb rendelkezéseket szükséges kiemelni: Az új szabályok alapján a feleknek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára vonatkozó megállapodásukat a MEKH-nek be kell jelenteniük, valamint a törvény hatályba lépését követően létesült közös termelői vezetéket, illetőleg a korábban létesült, de később közös használatba került termelői vezetéket a MEKH-nek nyilvántartásba kell vennie. Az adott jogi személy a nyilvántartásba történő bejegyzés napjától minősül termelői vezeték üzemeltetőnek.

A tavalyi évben életbelépett technológiaváltást lehetővé tevő szabályok egyik sarkalatos előírása, hogy az azonos csatlakozási pont mögötti erőművek, tárolók egy időben rendelkezésre álló együttes teljesítménye nem haladhatja meg az adott csatlakozási ponton rendelkezésre álló betáplálási teljesítményt, abban az esetben sem, ha a rendelkezésre álló teljesítőképességek ezt műszakilag lehetővé tennék. A gyakorlatban ezt a külön mérési pontok, a menetrendezés, az azonos mérlegkörbe tartozás biztosítják. Ha az erőmű vagy tároló túllépi az engedélyezett betáplálási kapacitást, a MEKH szankciókat alkalmazhat, beleértve pénzbírság kiszabását is. A kiszabható bírság maximális összege a következő két összeg közül a magasabb:

a) a jogosult engedélyezett tevékenységeiből származó, az előző évben elért nettó árbevétel 1%-a, vagy

b) százmillió forint.

Ezek a szankciók a kapacitáskorlátok betartását, valamint az energiahálózat stabilitásának és integritásának fenntartását szolgálják, ezért fokozott ellenőrzésre számíthatnak a termelők és tároló üzemeltetők ezen a területen.

Az új szabályozások változást hoznak a hálózati csatlakozások kezelésében és a termelői vezetékek közös használatában, a részletszabályok azonban még nem ismertek. A csatlakozási pont megosztásán alapuló projektekkel kapcsolatban ezért számos tisztázandó kérdés merül fel (felelősségi kérdések, a teljesítménykorlátozások műszaki megvalósíthatósága, szerződéses kezelése, a finanszírozói igények biztosíthatósága), amelyekre a jelenlegi törvénymódosítás még nem ad választ. Amennyiben ilyen projektek indítását fontolgatják, javasoljuk, hogy forduljanak ügyvédi irodánk ügyvédeihez, akik segíthetnek minimalizálni a kockázatokat a megvalósítás során. A projekt strukturálása, a szerződéses feltételek megállapítása, szerződések készítése és tárgyalása során jogi támogatást nyújtunk a jogszerű és végrehajtható, finanszírozói elvárásoknak is megfelelő megállapodás létrejötte érdekében.

További fontos változás, hogy a jogszabálymódosítás alapján az eddigi 5 évről 2 évre csökken az a türelmi idő, amely alatt a csatlakozási ponton lekötött, de ki nem használt teljesítmény feletti rendelkezési jogot a felhasználó kihasználatlanság miatt elveszítheti.

Egyéb, projekt megvalósítást elősegítő módosítások

A törvénymódosítás több olyan új rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a hálózati infrastruktúra fejlesztése és a megújuló energiát hasznosító kapacitások növelése. Az új szabályozás lehetőséget biztosít az energiaügyi miniszter számára, hogy könnyített térségeket jelöljön ki olyan területeken, ahol a megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelését célozzák. Ezekben a térségekben az új hálózati infrastruktúrák és villamosenergia-tárolók engedélyezési eljárásai (környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezési eljárása) a VET Vhr-ben meghatározott egyszerűsített szabályok szerint fognak zajlani.

Az engedélyezési eljárás könnyítése a célja annak az új rendelkezésnek is mely szerint, ha a közcélú hálózat létesítése termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításával valósítható meg, a vezetékjogot engedélyező, vagy a hálózat közcélúságát megállapító hatósági határozat a jövőben pótolja a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező termőföld más célú hasznosításához hozzájáruló nyilatkozatát, ilyen külön nyilatkozat beszerzésére a jövőben nem lesz szükség.

Az új szabályozás részleteiről és az egyes rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról örömmel nyújtunk részletes tájékoztatást. Emellett készséggel állunk rendelkezésre a megvalósítás során felmerülő kérdések megválaszolásában és a jogi megoldások kidolgozásában, hogy az új szabályozás nyújtotta lehetőségeket kihasználva minimalizálhassák a kockázatokat.