Változik a versenytársak lehetséges együttműködésének módja a veszélyhelyzetben

Tegnap jelent meg az Európai Versenyhatóságok Hálózatának közös nyilatkozata, amely azzal foglalkozik, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a versenyhatóságok hogyan kívánják érvényesíteni a versenyszabályokat.

A nyilatkozat üdvözlendő, mivel bár a legtöbb vállalkozás tisztában van azzal, hogy a versenytársakkal való együttműködésnek, az információk megosztásának számos korlátja van versenyjogi szempontból, a kialakult helyzet sok esetben a versenytársak fokozott együttműködését teszi szükségessé. Ez nyilván felveti azt a kérdést, hogy a vállalkozások és érdekvédelmi szervezeteik meddig mehetnek el az egymással való együttműködésben, milyen kooperáció nem ütközik a versenyszabályokba.

A ECN nyilatkozata nem előzmények nélküli: a válsághelyzetben egyre több tagállam ismerte fel, hogy bizonyos ágazatokban félre kell tenni a versenyszabályok egy részének alkalmazását annak érdekében, hogy a versenytársak a folyamatos működés fenntartást fenn tudják tartani és a fogyasztók ellátását biztosítani tudják.

Az Egyesült Királyságban például március 19-én hirdették ki, hogy a versenyhivatal rövidebb ideig nem érvényesít minden versenyjogi tilalmat a kiskereskedelmi láncokkal szemben és például megengedik azt, hogy a kiskereskedelmi láncok információt cseréljenek egymással a készleteikről, együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy a boltok nyitvatartását biztosítani tudják, megosszák egymással raktáraikat, szállító járműveiket, személyzetüket. A norvég versenyhivatal szintén március végén jelentette be, hogy három hónapig részlegesen felfüggeszti egyes versenyjogi szabályok alkalmazását a szállítási szektorban annak érdekében, hogy a személyek és áruk szállítása biztosított legyen a járvány idején is. Az Európai Bizottság múlt héten enyhítette az állami támogatási szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok kormányai kivételes támogatást nyújthassanak a vírus által érintett ágazatok és vállalkozások számára.

Az ECN tegnap elfogadott közös nyilatkozata kiemeli, hogy az európai versenyhivatalok tisztában vannak azzal, hogy a rendkívüli helyzet szükségessé teheti a vállalkozások együttműködését annak érdekében, hogy a szűkösen rendelkezésre álló termékek biztosítása és forgalmazása minden fogyasztó számára biztosított legyen. Éppen ezért az a hatóságok nem fognak aktívan fellépni az olyan szükséges és átmeneti intézkedésekkel szemben, amelyeket vállalkozások az ellátási hiány elkerülése érdekében tesznek.

A nyilatkozat nem nevesíti, hogy konkrétan milyen szektorokban és milyen együttműködési keretek lesznek elfogadhatók a járványhelyzetben, azonban utal arra, hogy ha a vállalkozásoknak kétségeik merülnének fel azzal kapcsolatban, hogy a járvány miatti együttműködésük megfelel-e a versenyjogi szabályoknak, akkor informális iránymutatásért fordulhatnak az Európai Bizottsághoz, az EFTA Felügyeleti Hatósághoz vagy az érintett nemzeti versenyhatósághoz is.

Nagyon fontos, hogy a versenyhatóságok nyilatkozata nem a versenyszabályok felfüggesztéséről beszél. Továbbra is tilos kartellezni vagy más, nyilvánvalóan jogsértő magatartást elkövetni. Maga a nyilatkozat is kiemeli, hogy a versenyhivatalok szigorúan fellépnek azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek kartellezés vagy erőfölénnyel való visszaélés révén előnyt akarnak szerezni a jelenlegi helyzetből.

A lengyel versenyhatóság például március elején indított két, egészségügyi védőfelszereléseket árusító nagykereskedő ellen amiatt, mert megszüntették a kórházakkal korábban kötött szerződéseiket annak érdekében, hogy a védőfelszereléseket a piacon jóval magasabb áron árusítsák. A lengyel versenyhivatal vezetője ezt nemcsak szégyenletes magatartásnak nevezte, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy álláspontjuk szerint ez a magatartás erőfölénnyel való visszaélésnek, vagy árrögzítésnek is minősülhet. Az olasz versenyhivatal azt vizsgálja, hogy az egyik legnagyobb online platform jogszerűen reklámozta és emelte-e meg az általa forgalmazott kézfertőtlenítők és szájmaszkok árát.

A mostani fejlemények tükrében mire kell tehát különösen odafigyelniük a vállalkozásoknak?

A versenyjogi szabályok továbbra is alkalmazandók. Jelenleg nincs olyan hazai vagy uniós szintű jogszabály, amely a versenyjogi szabályok alkalmazását felfüggesztette volna.

Az egyértelműen jogsértő magatartások ellen a versenyhatóságok továbbra isfellépnek. A versenyhivatalok részéről különösen gyors reakcióra lehet számítani az olyan jogsértések esetén, amelyek a jelenlegi helyzetet kihasználva kívánnak előnyt szerezni a fogyasztók kárára. Például, a fogyasztók egészségének megóvásához nélkülözhetetlen termékekkel (mint például az arcmaszkok és a fertőtlenítő gél) kapcsolatos jogsértések - például túlzottan magas ár alkalmazása, árrögzítés, fogyasztóvédelmi jellegű jogsértések - szankcionálását kiemelten fontosnak tartják a versenyhatóságok.

A vállalkozásoknak és az érdekképviseleti szerveiknek fokozottan oda kell figyelniük arra, hogy a mostani kiélezett helyzetben hogyan működnek együtt egymással. Önmagában a közérdek biztosítása miatti együttműködés vagy a kormányzati céloknak megfelelő lépések megtétele nem jelenti azt, hogy hogy egy adott magatartás versenyjogilag is elfogadható. Gondosan mérlegelni kell azt, hogy milyen előnyök származnak az együttműködésből és az együttműködés nem lépi-e túl azt a mértéket, amely a kívánt cél megvalósításához feltétlenül szükséges. Csak néhány ágazatot kiemelve: kérdéses lehet például, hogy a kiskereskedelmi láncok milyen együttes lépéseket tehetnek a fogyasztók megfelelő ellátása érdekében; a válságnak különösen kitett ágazatokban működő turisztikai cégek folytathatnak-e egymással megbeszéléseket a fogyasztók felé irányuló magatartásuk (pl. lemondások feltételeinek) meghatározása érdekében; a jelenlegi helyzetben alapvető fontosságú termékeket gyártó és forgalmazó vállalkozások (pl. gyógyszercégek, fertőtlenítőszereket és védőfelszereléseket gyártó és forgalmazó vállalkozások) milyen közös kutatási, szállítási, gyártási megállapodásokat köthetnek. A felsorolást nyilván hosszasan lehetne folytatni, azonban fontos, hogy a tervezett együttműködés körét illetően minden esetben érdemes versenyjogi szakember tanácsát kikérni és szükség esetén versenyhatósági egyeztetést kezdeményezni.