Hírek
Jelentős horderejű EUB döntés – Vámérték növelő tényező lehet a szoftver gazdasági értéke
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: „EUB”) 2020. szeptember 10-én meghozott német vonatkozású döntésében kimondta, hogy az Európai Unió területén fejlesztett és a vevő által a harmadik országban letelepedett eladó részére ellenérték nélkül elérhetővé tett szoftver gazdasági értékével szükséges megnövelni az import keretében behozott áruk ügyleti értékét.
Az Európai Unió vámjogszabályai alapján az áru vámértékének alapja az ügyleti érték, amely az árunak az Unió vámterületére irányuló értékesítése során a vevő által ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár. A Vámkódex azonban meghatározza azokat az elemeket, amelyek értékével az ügyleti értéket ki kell egészíteni, amennyiben a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár nem tartalmazza ezeket (pl.: jutalék, csomagolás költsége).
Az EUB C-509/19-es számú ügyben a vámérték növelő tényezők kapcsán értelmezte a Vámkódex rendelkezéseit. Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint, a vevő a gépjárművek gyártásához szükséges vezérlőegységeket szerzett be az Európai Unió területén kívül letelepedett gyártóktól, majd importálta azokat Németországban. A vezérlőegységek működéséhez szükséges szoftvert a vevő maga, illetve a megbízásából más, az Európai Unióban letelepedett vállalkozások fejlesztették ki, majd ezen szoftvereket a beszerző ellenérték nélkül bocsátotta a gyártók rendelkezésére. A vevő által importált vezérlőegységek tartalmazták az általa korábban elérhetővé tett és a harmadik országbeli gyártók által telepített szoftvert.
A Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Vámkódex alapján lehetősége van-e a vámhatóságoknak a szoftver gazdasági értékével megnövelni az áruk ügyleti értékét a tényállásban ismertetett esetben. Az ítélet megerősítette, hogy a vámhatóságoknak lehetősége van a szoftver értékét vámérték növelő tényezőként figyelembe venni.
Az ítéletben foglalt következtetésre tekintettel az import tevékenységet folytató vállalkozásoknak érdemes felülvizsgálniuk a vámérték meghatározása tekintetében alkalmazott gyakorlatukat, valamint az ehhez kapcsolódó beszállítói szerződéses megállapodásokat. Kiemelendő, hogy az említett ítéletében az EUB csak a szoftver vámérték növelő tényezőként történő elismerését mondta ki, azt azonban, hogy a Vámkódex mely rendelkezései és milyen szempontok alapján kerülhet sor az ügyleti érték megnövelésére már a helyi bíróságok hatáskörébe utalta, így ezen kérdéskör a hazai gyakorlatban vélhetően továbbra is egyedileg lesz vizsgálandó. Erre tekintettel a vállalkozásoknak a belső folyamataik mellett szükséges nyomon követnie a hazai hatósági, illetve bírósági gyakorlat alakulását is, valamint indokolt lehet hatósági megerősítés kérése is az alkalmazott vámérték megállapítási módszertan megfelelőségét illetően. A kellő körültekintés azért is fontos, mert a vámérték képezi az alapját az importáfa összegének is, melyre tekintettel a helytelen kalkuláció a vám mellett áfa hiányt is eredményezhet.