Deloitte Scale BankIndex

Elemzések

Deloitte-Scale BankIndex: Csúcsközelben a banki ügyfelek optimizmusa
 

Sajtóközlemény

Budapest, 2016. február 23.

2015-ben tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd. Csúcsközelben a hitelfelvételi, abszolút csúcson a fogyasztással és megtakarítással kapcsolatos optimizmus, azonban tovább nyílt a társadalmi olló. A magyar banki ügyfél még mindig nem tudatosan válogat a szolgáltatások közül, messze még a digitális átállás – derül ki a lakosság fogyasztási, megtakarítási és hitelfelvételi hajlandóságának alakulását negyedévente vizsgáló Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb kiadásából.

„2015 során, kisebb év közbeni korrekciót követően, mindhárom indexérték magasabb szintre került. A hitelfelvétellel kapcsolatos optimizmus abszolút négyéves csúcs közelében van, az arányok alapján mintegy 70-80 ezer ember gondolta úgy 2015-ben, hogy egyértelműen bátrabban foghat hitelfelvételbe a következő egy év során. Az új folyósítások volumen növekedését most abszolút a lakáshitel-piaci hitelek dominálják. Fontos kiemelni, hogy ez még a CSOK bejelentése előtti időszak értékeit foglalja magába, tehát ebbe a pozitív környezetbe érkezhet az új állami lakástámogatási program. A megtakarítási és fogyasztási várakozások is emelkedtek, bár megtakarításokkal csak a teljes népesség alacsonyabb százaléka rendelkezik.”
Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere

A Deloitte-Scale BankIndex legutóbbi, 2014 végén készített kiadásához képest mindhárom (fogyasztási, hitelfelvételi, megtakarítási) index egyértelmű növekedést mutat.

A pénzpiaci termékek közül a jelzáloghitel termékválasztásnál vagyunk a legtudatosabbak, de az emberek több mint 30%-a még mindig egy, és nem több intézmény ajánlatai közül választ, illetve csaknem 37 százalékuk nem tekinti át részletesen a banki szolgáltatással járó költségeket.

Az új folyósítások volumen növekedését – követve a 2014-es tendenciát – 2015-ben is jellemzően a lakáshitelek dominálták. Ezt a folyamatot a csökkenő THM-szintek és a kínálati oldal enyhébb feltételei is támogatták: a hitelek terhe tovább csökkent az utóbbi egy évben, a keresleti és kínálati oldal összetevői jótékonyan hatnak a hitelezési környezetre. (Az MNB által készített felmérés szerint pedig a pénzpiaci szereplők további keresletélénküléssel számolnak mind a lakáshitelek, mind a fogyasztási hitelek tekintetében.)

Az új hitelkihelyezések is emelkedtek az utóbbi egy évben, de még mindig nem érik el a 2009-es szinteket a háztartási szektorban. A forintalapú lakáshitel kihelyezési szintek 30 milliárd fölött alakultak 2015-ben, a fogyasztási hitelek lendülete kissé megtört, de még így is kicsit emelkedett. 55% fölé emelkedett azok aránya, akik nem csak a kamatot, hanem magát a szolgáltatást is latba vetik választásnál.

Javul a megtakarítási hangulat, de nyílik az olló

A megtakarítás témakörében található a kutatás legnagyobb ellentmondása: hisz míg a lakosság körében nőtt a megtakarításokkal kapcsolatos optimizmus, a teljes mintán 10,1%-ra csökkent a megtakarítással rendelkezők száma, vagyis tovább nyílt az olló, tovább nőttek a társadalmi különbségek. Ennek megfelelően nőtt a legelutasítóbbak aránya is: 56,6%-uk válaszolta, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy 2016-ban többet tudna megtakarítani.

A változó kamatkörnyezetnek megfelelően a főbb vagyonelemek átrendeződése is érzékelhető: 2015 harmadik negyedévében a készpénz és a látra szóló betétek, illetve a nem részvény jellegű értékpapírok aránya is emelkedett – ez utóbbi igen jelentősen.

A devizaeszközök aránya is növekedett a lakosság körében, és ide nem csak a készpénzt, hanem bármilyen devizához köthető terméket bele kell érteni. Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy a lakosság az alacsony kamatkörnyezet miatt mozdult el a likvid eszközök felé, mindenesetre ez a folyamat felerősítheti a likvid eszközök többletfogyasztását is” – emelte ki Demeter Ákos.

Csökkent továbbá azok aránya, akik törlesztési nehézségről panaszkodnak – ez a forintosítással kapcsolatos érzésekből is eredhet.
 

A teljes digitális átállásig még várni kell

Az emberek nagy része, mintegy 82%-a nem tervez informálódni új banki szolgáltatások felől, akik viszont érdeklődnek, azok elsődlegesen a bankfióki csatornákat választják. A legkedveltebb fizetési módok között még mindig a hagyományos elérési csatornák vezetnek (73% jelöli meg a csekk befizetését postán), ugyanakkor jól érzékelhető az elektronikus csatornák használatának lassú terjedése.

Holott Magyarország lakosságának magas a digitális érettsége, az emberek nem érdeklődnek a banki újdonságok iránt. Mindez gátolhatja a digitális szolgáltatások további elterjedését. Az internetes kommunikációs felületek szerepe növekszik, de az emberek még mindig jellemzően a bankfiókba mennek tájékozódni, vagy családtagjaikra, barátaikra hallgatnak banki szolgáltatás választásakor. Úgy tűnik, hogy a lakosság nincs felkészülve a tisztán direkt banki modellek fogadására; jól definiált termékstruktúrával, megfelelő szegmentációval, alacsony számlavezetési díjjal, gyors és egyszerű digitális ügyintézéssel egyelőre csak egy szűkebb réteget lehet digitálisan „megfogni.” Ugyanakkor a pénzintézetek számára fontos lenne a differenciálódás, hiszen az emberek 36%-a nem lát semmilyen lényeges különbséget a bankok között, a lakosságnak továbbra sincs aktív, a piac változásait figyelemmel követő hozzáállása. Akik viszont használnak digitális banki szolgáltatásokat, azok jellemzően elégedettek azokkal” – tette hozzá Demeter Ákos.

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői

Demeter Ákos, partner

Releváns szakmai pályafutását a bankszektorban kezdte, ahol kezdetben a CIB Bank fiókhálózatában dolgozott, majd a K&H Bank Retail és SME marketing igazgatójaként tevékenykedett. Ezt követően az üzleti tanácsadás területére váltott, ahol több mint 7 éven át a Boston Consulting Group globális stratégiai tanácsadó cég csapatát erősítette. A BCG-ben principalként mintegy 30-40 tanácsadói projektet vezetett különböző iparágakban (elsődlegesen a bankszektorban, de emellett számos projektet koordinált az energiaszektorban, illetve a szállítmányozásban is), valamint témában, melyek közül meghatározó a stratégiaalkotás és transzformáció, illetve a költségcsökkentés.

Demeter Ákos
Hasznosnak találta?