covid

Elemzések

Biztosítók teljesítménye a COVID-19 időszakban

A COVID-19 vírus miatt bevezetett korlátozások digitális lépéskényszerbe hozták a biztosítási szektort: megváltozott az értékesítési környezet, meg kellett teremteni a távoli munkavégzés feltételeit. Pénzügyi szolgáltatások területén a Deloitte becslése alapján 3 hónap alatt közel másfél évnyi fejlődés zajlott le a szolgáltatók digitális készültségét tekintve. Ezzel párhuzamosan a fogyasztói szokások is módosultak, a fogyasztási kosár részben átalakult a vírus hatására. Az MNB 2020 szeptemberében megjelentette a biztosítók üzleti teljesítményére vonatkozó második negyedéves beszámolóját. Az adatsorokat elemezve képet kaphatunk arról, hogyan vették a biztosítótársaságok a koronavírus jelentette első akadályt.

1. Szerződésállomány alakulása 2016 és 2020 között

Lassuló ütemű növekedés, "turbulens" második negyedév 2020-ban

A biztosítók értékesítési tevékenységének fontos eleme a már meglévő szerződések megtartása és új ügyfelek, biztosítási ajánlatok szerzése. E tevékenység – kisebb vagy nagyobb mértékben - folyamatosan formálja a biztosítók szerződésállományának méretét. Érdemes megvizsgálni, hogyan változott ez az állomány az egyes negyedévekben, különös tekintettel 2020 második negyedévére (2020 Q2), melyben a koronavírus társadalomra és gazdaságra kifejtett hatásával közvetve befolyásolhatta a biztosítási piac alakulását.

A szerződésállomány változásának mértékét az újonnan létrejött és a megszűnt szerződések különbsége határozza meg. Amint az 1. ábrán is látható, a második negyedév állománynövekedés tekintetében minden évben kiemelkedő időszaknak tekinthető. Ez a trend 2020-ban azonban megtörni látszik. A nem életbiztosítási szerződések száma sokkal kisebb mértékben nőtt 2020 második negyedévében, mint a korábbi évek hasonló időszakaiban. Emellett megfigyelhető, hogy az életbiztosítási szerződések második negyedéves állományváltozása 2017-et leszámítva minden évben pozitív volt, azonban 2020-ban itt is csökkenés tapasztalható.

Bár az 1. ábra alapján jelentősnek tűnik az állomány növekedési ütemének visszaesése 2020 Q2 és az előző évek hasonló időszakai között, azonban a jelenlegi teljes állományhoz viszonyítva (~14,3 millió db szerződés) a változás mértéke kevesebb, mint 1,2 százalék.

biztositok1

Mi okozza a második negyedév minden évben realizálódó növekményét?

MNB terminológia alapján díjfizetési gyakoriság tekintetében megkülönböztetünk egyszeri és folyamatos díjfizetéssel kötött biztosítási szerződéseket. E dimenzió mentén vizsgálódva látható, hogy a folyamatos díjfizetésű, nem életbiztosítási termékek esetén megjelenő szezonalitás befolyásolja leginkább a második negyedéves teljesítményt (2. ábra). Termékszinten elemezve az is megállapítható, hogy leginkább a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások számának emelkedése okozza ezt a növekedést.

biztositok2

Mi történt 2020 második negyedévében?

A Q2-ben megfigyelhető szezonalitási hatás alapján szerződésállomány tekintetében a második negyedévet nem Q1, hanem a korábbi évek hasonló időszakaiban vett teljesítmény alapján érdemes elemezni. 2020 második negyedévét a 2019 júliusi adatokkal összevetve a következő megállapítást tehetjük:

1. Életbiztosítási termékek: míg 2019 Q2-ben 4 ezer szerződéssel nőtt az állomány előző negyedévhez képest (lásd: 1. ábra), 2020Q2-ben 11 ezerrel kevesebb az életbiztosítási szerződések száma, mint 2020 március végén. Ennek elsődleges oka, hogy a folyamatos díjfizetésű szerződések (ezen belül a nyugdíjbiztosítások) száma kismértékben csökkent 2020 második negyedévében, míg 2019Q2-ben erőteljesen nőtt előző negyedévhez képest.

2. Nem életbiztosítási termékeknél 147 ezer szerződéssel kevesebb volt az állomány növekménye, mint 2019 második negyedévében (ez 1,2%-os eltérés a teljes nem élet állományhoz viszonyítva), melyet az utasbiztosítás állomány erőteljes csökkenése (egyszeri díjfizetésű termék), a GFB és lakossági vagyon biztosítások esetén pedig a növekedési ütem mérséklődése határozott meg.

Mi lehet a növekedési ütem visszaesésének hátterében?

A szerződésállomány változásának hátterében a következő tényezők állhatnak:

1) Kevesebb szerződés köttetett, mint korábbi időszakokban, melyet okozhatott:

  • Fogyasztói szokások változása (pl.: utazások mérséklődésével utasbiztosítások számának csökkenése)
  • Biztosítók üzletszerzési képességének csökkenése COVID-19 időszak alatt

2) Több szerződés megszűnt, mint korábbi időszakokban

Mivel a szerzés és a megszűnés arányára vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre negyedéves adatok, így csak a 2020 végi éves MNB riport alapján kapunk pontos képet arról, hogy a felsoroltak közül mely tényezők befolyásolhatták leginkább a biztosítási szerződések számának változását.
Az azonban megállapítható, hogy bár a növekedési ütem visszaesett, egyes üzletágak és szerződéstípusok esetén a biztosítók képesek voltak növelni szerződésállományukat, ami az üzletszerzési képesség megmaradására utal a koronavírus okozta helyzet ellenére is.

2. Díjbevételek alakulása

Stagnáló összbevétel, egyszeri díjas bevételek jelentős csökkenése, folyamatos díjú szerződésekből származó jövedelem emelkedése mindkét üzletág esetén

A biztosítók bevétele nem csökkent a COVID-19 időszak alatt. Összességében stagnál a biztosítási piac, 2019 Q2-höz képest 0,6 százalék (teljes) díjbevétel növekedés látható. Azonban amíg a nem-életbiztosítási üzletágnál 2,8 százalékos növekedés tapasztalható, addig az életbiztosítási díjbevételek előző év második negyedévéhez képest 1,9 százalékkal csökkentek.

Látható, hogy a díjbevételek alakulásában is megjelenik egy időszaki hatás: az első negyedévben realizált bevétel kiemelkedőnek tekinthető minden évben. Ennek oka az első negyedévi GFB és CASCO díjbefizetések mértéke. Érdemes Q2 teljesítményét ez esetben is az előző évek hasonló időszakához viszonyítva elemezni.

Külön vizsgálva az egyszeri és folyamatos díjbevételeket megfigyelhető, hogy amíg az egyszeri díjas szerződések esetében a bevétel mindkét üzletágban (élet és nem élet) jelentősen csökkent, addig a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetén növekedést tapasztalunk.

biztositok3

Külön vizsgálva az egyszeri és folyamatos díjbevételeket megfigyelhető, hogy amíg az egyszeri díjas szerződések esetében a bevétel mindkét üzletágban (élet és nem élet) jelentősen csökkent, addig a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetén növekedést tapasztalunk.

Egyszeri díjbevételek alakulása 2019 és 2020 második negyedévében

  • Életbiztosításoknál 23 százalékkal csökkent a bevétel 2019 Q2-höz képest. Ennek oka a vegyes életbiztosítási, illetve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékek esetén bekövetkező díjbevétel csökkenés.
  • Nem élet termékeknél 34% esés 2019 Q2 bevételhez viszonyítva (utasbiztosítás és kiterjesztett garancia termékkategóriáknál történt a legnagyobb bevételcsökkenés).
  • Összességében 26,4% visszaesés 2019 Q2-höz képest.

 

Folyamatos díjbevételek alakulása 2019 és 2020 második negyedévében

  • Életbiztosítási üzletág esetén 4,9% növekedés, főként a nyugdíjbiztosításokból származó bevételek emelkedtek.
  • Nem élet üzletágnál 6,4% növekedés 2019 Q2-höz viszonyítva, elsősorban a (előző időszakban kötött) GFB és CASCO, illetve a folyamatos díjfizetésű vállalati és lakossági vagyon biztosításoknak köszönhetően.
  • Összességében 5,8% díjbevétel növekmény 2019 második negyedévhez viszonyítva.

biztositok45

3. Kárráfordítások alakulása

Előző negyedévhez és korábbi évek második negyedévéhez viszonyítva is csökkent a kárráfordítás mértéke

A biztosítók működése során fontos kiadás oldali tényezőként jelenik meg a károkkal kapcsolatos kifizetések és egyéb (kárrendezéshez kapcsolódó) ráfordítások mértéke. Érdemes megvizsgálni, milyen irányban változtak a kárráfordítások a biztosítási piacon 2020 második negyedévében.

A bruttó kárráfordítások alakulását a 6. ábra szemlélteti. Megállapítható, hogy a kárráfordítások jelentősen csökkentek korábbi időszakokhoz viszonyítva. Termékszinten elemezve látható, hogy a csökkenésért elsősorban a gépjárműbiztosításokhoz kapcsolódó károk visszaesése felel. Ez összefüggésbe hozható a koronavírus első hulláma után lecsökkent lakossági autóhasználattal.

Pandurics Anett MABISZ elnök a Portfolio-nak adott tájékoztatójában felhívta a figyelmet, hogy a kárstatisztikában késleltetve jelenik meg az (idei évben jelentősen megnövekedett) viharkárokhoz kapcsolódó kifizetések hatása, mely előreláthatólag 2020 harmadik negyedévében fog realizálódni.

biztositok6

4. Biztosítók eredményének alakulása

Kiemelkedő negyedéves nyereség költségoldali csökkenésnek köszönhetően

Bár a biztosítók nyereségességét számos egyéb tényező is befolyásolja (működési költség, tartalékváltozás, befektetési eredmény stb.), az eredmény alakulását legnagyobb mértékben a díjbevételek és kárráfordítások viszonya határozza meg az általunk vizsgált időszakban.

A 7.-8. ábrákon látható, hogy amíg a kiadási oldalt a kárráfordítások, addig a bevételi oldalt a megszolgált díjak összege határozza meg leginkább.

Megállapítható, hogy a megszolgált díjból származó bevételek csökkentek, a kárráfordítások azonban nagyobb mértékben estek, ami összességében növelte a biztosítástechnikai eredményt és hozzájárult a 24,9 milliárd forint adózott eredményhez 2020 második negyedévében. Ez, bár 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző negyedévben elért eredmény, korábbi évek nyereségével összevetve kiemelkedően jónak számít.
 

biztositok7

biztositok8

5. Összegzés

Kiemelkedő negyedéves nyereség költségoldali csökkenésnek köszönhetően

A koronavírus két területen fejtette ki hatását a biztosítási piac egészét nézve:

  1. Értékesítési ütem visszaesése (utasbiztosítási piac olvadása, unit-linked életbiztosítások számának csökkenése)
  2. Kárkifizetések csökkenése (a gépjárművekhez kapcsolódó kárkifizetések erőteljesen csökkentek az autóhasználat mérséklődésével)

Megállapítható, hogy a biztosítók az értékesítést érintő negatív hatás ellenére egyes üzletágakban és terméktípusoknál megőrizték üzletszerzési képességüket és nyugdíjbiztosítások illetve nem élet ágban a folyamatos díjfizetésű biztosítások esetén növelték bevételüket, összességében 0,6%-os bővülést érve el.

2020 második negyedévét vizsgálva azonban látható, hogy a kárkifizetések csökkenése az, ami a negyedéves magas jövedelmezőséghez leginkább hozzájárult. A MABISZ tájékoztatása alapján azonban a kárráfordítás mértéke harmadik negyedévben az idei viharkárok következtében várhatóan nagyobb lesz.

A biztosítók jól vették a COVID-19 okozta első akadályt, gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott értékesítési környezethez . A vírus nem csak az értékesítést befolyásolta, de a kárkifizetések mérséklése révén közvetve hozzájárult a jövedelmezőségi szint fenntartásához is.

A közeljövőben azonban hatványozottan fókuszálnia kell az iparág szereplőinek a jövőálló, hatékony digitális értékesítési megoldások kialakítására , a nagyobb ügyfélélmény megteremtésére, ezzel javítva az üzletszerzést és a díjbevételek növelésének mértékét. A szektor jövedelmezősége érdekében fontos a bevételi oldal stabilitása.

 

A Deloitte a tanácsadás globális piacvezetőjeként Magyarországon több, mint 150 fős tanácsadói és 12 fős aktuáriusi csapattal támogatja ügyfeleit. A biztosítók üzleti és informatika kihívásaira specializált szakértőink mellett egyedülálló tapasztalattal rendelkezünk stratégiai, üzletfejlesztési, hatékonyságnövelési, módszertani és informatikai projektek végrehajtásában.

Elkötelezettek vagyunk az iparág digitalizációjának támogatásában, adatelemzésre épülő, valós idejű döntéshozatalt (realtime decisioning) szolgáló megoldással, CRM és retention funkciók építésével és optimalizálásával segítjük ügyfeleink mindennapi eredményes munkáját. Keressük az innovatív megoldásokat, ennek eredményeként egy új szolgáltatást, a képfelismerésen alapuló fraud detection platformunkat ajánljuk a biztosítók figyelmébe, amely gyors implementálhatóságával, kedvező ár/érték arányával és a GDPR támasztotta elvárásoknak megfelelve támogatja a visszaélések visszaszorítását.

Aktuáriusi csapatunk széleskörű (IFRS 17, Prophet, termékárazás, MCEV, PRIIPs, IDD) és audit (helyi jogszabályok, IFRS 4 és Szolvencia II szerint) szolgáltatásokat nyújt magyar és európai ügyfeleink részére.
 

Források, megjegyzések:
4.-5. ábra: A folyamatos díjfizetésű szerződéseknél érdemes lehet vizsgálni a termékárak változását is, mivel az árhatás alapvetően befolyásolja az 5. ábrán szemléltetett trendet. Erre vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre iparági adat.
Előző negyedévhez és korábbi évek második negyedévéhez viszonyítva is csökkent a kárráfordítás mértéke: Bruttó és nettó kárráfordítás egyaránt csökkent. Kárráfordítás MNB módszertan alapján tartalmazza a kárkifizetések és a kárrendezési költségek összegét is.
Pandurics Anett MABISZ elnök a Portfolio-nak adott tájékoztatója: Összeomlott a magyar utasbiztosítási piac, amúgy jól vannak a biztosítók, Portfolio.hu, 2020.09.04
7.-8. ábra: A megszolgált díj nem ekvivalens a korábban elemzett díjbevétellel. Utóbbi tágabb fogalom, mivel egyrészt tartalmazza a teljes díjbefizetés összegét. Emellett pedig az MNB által közzétett megszolgált díj nem tartalmazza a viszontbiztosítói tevékenység hatását.
24,9 milliárd adózott eredmény: Az adózott eredmény a biztosítástechnikai eredmény nem biztosítástechnikai elszámolásokkal, rendkívüli eredménnyel és adófizetési kötelezettséggel csökkentett értéke.
Összegzés: A biztosítótársaságok üzletmenetét érintő problémákról és az ezekre alkalmazott megoldásokról részletesebben olvashat a Deloitte biztosítási szakértőinek Biztosítás és Kockázat őszi számában megjelenő tanulmányában (A COVID-19 járvány hatásai a magyar biztosítási piacra)
Hogyan támogathatja az IT sikeresen a biztosítók digitalizációját és melyek a legnagyobb kihívások? Tudjon meg többet a Deloitte biztosítási és technológiai szakértőitől: https://www2.deloitte.com/hu/hu/pages/deloitterol/articles/covid19/hogyan-enyhithetoek-a-biztositok-nehezsegei.html
Hasznosnak találta?