Central European CFO Survey 2018

Elemzések

Közép-Európai CFO Felmérés 2019

A pénzügyi vezetők bizakodók, de vajon még meddig?

A legkülönfélébb iparágakat és szektorokat képviselő 700 nagy közép-európai szervezet pénzügyi vezetői még optimisták a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban és bizakodók saját vállalatuk jövőjét illetően. Valójában azonban a lelkesedés már valamelyest megkopott, és a 2018-ban tapasztalt nagyon bizakodó hangulat nem maradt fenn.

Ez a fő eredménye a Deloitte Közép-Európa CFO felmérésének, mely immáron tíz éve kíséri figyelemmel a régió pénzügyi vezetőinek változó kilátásait. A 2019-es felmérés még friss, és a számos fontos területen megfigyelt kissé negatív irányú változás arra enged következtetni, hogy egyre komolyabbak a vállalatok aggályai a jövőben felmerülő külső pénzügyi és gazdasági bizonytalansággal kapcsolatban.

Legfontosabb eredmények:

  • A várható átlagos GDP-növekedés 2,3%, ami 0,1%-kal alacsonyabb, mint 2018-ba
  • A tavalyi 48%-ról idén 38%-ra csökkent azoknak a pénzügyi vezetőknek az aránya, akik a munkanélküliség csökkenésére számítanak az év során
  • Azon válaszadók aránya, akik szerint az üzleti környezetben nagy a bizonytalanság, a 2018-as 31%-ról idén 35%-ra nőtt.
 

Kevésbé optimista kilátások számos területen:

A vállalatok kilátásai továbbra is pozitívak, de már nem annyira, mint a korábbi felmérésekben
A pénzügyi vezetők vállalatuk pénzügyi kilátásait vagy jobbnak vagy változatlannak ítélik (39% mindkét esetben), mint hat hónappal ezelőtt. Azonban 2016-tól enyhén csökkenő tendencia figyelhető meg. A legtöbb pénzügyi vezető (66%) úgy véli, hogy árbevételük 2019-ben magasabb lesz, de ez az arány 7 százalékponttal alacsonyabb, mint tavaly.

A legtöbb pénzügyi vezető kockázatkerülőbb, mint 2018-ban
A tavalyi évhez hasonlóan a felmérésben részt vevő legtöbb pénzügyi vezető úgy véli, hogy pénzügyi döntései kapcsán nem ez a megfelelő időszak nagyobb kockázatok vállalására. Az így vélekedő pénzügyi vezetők teljes aránya csaknem három-negyedre (73%) nőtt, bár ez országonként jelentősen eltérhet. A magyarországi és bulgáriai pénzügyi vezetők például bizakodóbbak a kockázati környezettel kapcsolatban, míg a szlovákiai, litván, lengyel és romániai vezetők észrevehetően pesszimistábbak, mint tavaly.

A működési haszonkulcsok várhatóan változatlanok maradnak vagy növekednek
A legtöbb pénzügyi vezető arra számít, hogy a működési haszonkulcsok növekedni fognak vagy nem változnak (38% minkettő esetben), bár az optimista kilátásokban némi csökkenés volt megfigyelhető (a 2018-as 42%-ról a 2019-es 38%-ra).

A legnagyobb kockázati tényező a költségnövekedés
A vállalatukat érintő főbb kockázatok tekintetében a pénzügyi vezetők több mint fele (57%) a növekedő költségeket tartja a vállalatot érintő legfőbb kockázatnak, kiemelve a munkaerő- (90%) és szállítási költségekkel (82%), illetve a termelés költségeivel (83%) kapcsolatos aggályokat. A költségnövekedést jósló válaszok tekintetében a legnagyobb növekedést a hitelköltségek tekintetében várják (a 2018-as 55%-ról 2019-ben 9 százalékponttal 64%-ra nőtt).

A foglalkoztatás várhatóan változatlan marad vagy bővül
A legtöbb pénzügyi vezető arra számít, hogy a munkavállalók száma cégüknél változatlan marad (45%)  vagy növekedik (37%).  Azonban amint azt más vállalati növekedési mutatók csökkenésével kapcsolatos előrejelzéseikben is láthattuk, a pénzügyi vezetők egyre kevésbé tűnnek hajlandónak új dolgozók felvételére. Ráadásul a megfelelő munkaerő kiválasztásakor a szakértelem és munkatapasztalat bizonyul a legnehezebben fellelhető tényezőnek. A megfelelő tapasztalattal rendelkező munkaerőt a vállalatok jellemzően jobb bérezéssel próbálják bevonzani, annak hiányát pedig a munkaerő képzésével kompenzálják.

A mesterséges intelligencia alkalmazása

Idei jelentésünkben különös hangsúlyt fektettünk annak vizsgálatára, hogyan viszonyulnak a régió pénzügyi vezetői az AI-megoldásokhoz és más kognitív technológiákhoz, illetve milyenek a tapasztalataik az ezekkel végzett munkával kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia mennyire előtérbe került az elmúlt időszakban, az eredmények arra engednek következtetni, hogy a közép-európai vállalatok nem tudják a lehetséges előnyöket megfelelő tempóban kiaknázni. A felmérés legfontosabb megállapításai:

  • A pénzügyi vezetők 64%-a elismeri, hogy szervezete pénzügyi funkciója csak kevéssé vagy egyáltalán nincs felkészülve az AI-megoldások bevezetésére.
  • A régió vállalatainak 77%-a a kognitív eszközök semmilyen formáját nem alkalmazza.
  • Nincs széles körű egyetértés a pénzügyi vezetők között abban a tekintetben, vajon fontos-e a pénzügyi funkció számára az AI-megoldások alkalmazása.
  • A mesterséges intelligencia alkalmazása leginkább a rutinfeladatok ellátásában terjedt el, kevés pénzügyi vezető használja jelenleg a menedzseri folyamatok támogatására.
  • A számvitel az AI megoldások fontos alkalmazási területe.

Amikor az emberi erőforrást helyettesítő mesterséges intelligenciáról és más kognitív eszközökről van szó, a foglalkoztatási lehetőségek hosszú távú kilátásai nem pozitívak. Míg a pénzügyi vezetők azt gondolják, a hatás nem lesz lényeges a következő három év során, és e három évben az AI/kognitív technológiák és a dolgozók majd kiegészítik egymás képességeit, tíz éven belül a munkahelyek jelentős részét a pénzügyi területen várhatóan át fogja venni a technológia.

 

Central Europe CFO Survey participating countries
Participating countries