Pénzmosás elleni új törvényjavaslat

Hírek

Elfogadták az új pénzmosás elleni törvényt

Hírlevél

2017. május 16-án a parlament elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvényt („új Pmt”), amely a jelenlegi 2007. évi CXXXVI. törvény helyett lép hatályba június 26-án.

A változások hátterében túlnyomórészt európai uniós jogalkotási kötelezettség áll: az új törvény a negyedik pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseit ülteti át. Hírlevelünk elején az új Pmt által bevezetett két legjelentősebbnek tűnő gyakorlati könnyítést mutatjuk be, majd ezt követően a több adminisztratív terhet is hozó szigorításokat részletezzük.

Új üzleti lehetőségek, gyakorlati könnyítések

Az új Pmt a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók (például bankok, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, szerencsejáték-szervezők, ügyvédek) számára két fontosabb könnyítést vezet be az ügyfél-azonosítás területén:

  • Az új törvény bevezeti az ügyfél-azonosítás egy új módját. Korábban ügyfél-azonosításra csak személyes megjelenéssel (illetve az azonosító okmányok hiteles másolatának fizikai átadásával) volt lehetőség. Ezentúl azonban az azonosítást és a személyazonosság ellenőrzését a szolgáltató nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem elektronikusan is elvégezheti majd. Ez a jogszabály szerint „biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz” útján történhet, amelynek részletszabályait külön jogszabályok fogják meghatározni.
  • Elektronikus pénz kibocsátására 65.000 forintig lehetőség lesz egyszerűsített ügyfél-átvilágítás keretében, amennyiben teljesülnek az új Pmt által meghatározott feltételek. Az elektronikus pénzre vonatkozó EU-s szabályozási változás magyar jogi átültetése körül ugyan gyakorlati bizonytalanságok felmerülnek, azonban az új szabályozás még így is jelentős előrelépés a Paypal-hoz hasonló fizetési rendszereket kínáló üzleti modellek számára.

A bevezetett lényegesebb szigorítások

Az új Pmt az alábbi területeken hoz számottevő új kötelezettségeket:

  • Az egyik legfontosabb változás a tényleges tulajdonosok központi adatbázisának létrehozása, és az ehhez kapcsolódó új adattovábbítási kötelezettség, amely várhatóan adminisztratív többlet terhet okoz majd. Az adatbázis adataihoz az illetékes hatóságokon túl az adatszolgáltatók, de akár harmadik személyek is hozzáférhetnek, amennyiben igazolni tudják az igény jogosságát.
  • Jelentősen növekszik a szankcionálás súlya. Egyrészt kiterjed az alkalmazható szankciók köre az engedély-felfüggesztésre (illetve nyilvántartásból való törlésre), valamint a személyes felelősség megállapításának, illetve vezetői jogkör felfüggesztésének vagy visszavonásának kezdeményezésére. Másrészt jelentősen megnőnek az alkalmazható bírságtételek: a pénzügyi szolgáltatók, befektetési szolgáltatók és biztosítók esetén 500 millióról 2 milliárd forintra (illetve az árbevétel 10%-ra), egyéb szolgáltatók (pl. árukereskedők, adószakértők, ingatlanfejlesztők vagy –közvetítők, könyvvizsgálók) esetén 20 millióról 400 millió forintra nő a kiszabható bírság tételének felső határa.
  • Kiemelt hangsúlyt kap a kockázatértékelés és a kockázatalapú megközelítés. A szolgáltatóknak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kockázatok értékelésére és az azonosított kockázatokkal arányos intézkedések megállapítására külön szabályzatot kell készíteniük. A szabályzat alapján végzett folyamatos kockázatértékelést és az alkalmazott intézkedéseket a nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival összhangban kell végezniük a szolgáltatóknak. Ez a rendelkezés az eddigiekhez képest sokkal nagyobb felelősséget ró a kötelezett szolgáltatókra és jelentős adminisztratív terhet is jelent.
  • Teljesen új adatkezelési előírások jelennek meg az új törvényben, amely például új rendelkezésként kimondja, hogy a szolgáltató legalább ötévente köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat, és a szerződéses kapcsolat megszűntét követő nyolc év elteltével pedig köteles törölni azokat.
  • A kiemelt közszereplőkre vonatkozó fokozott átvilágítási és monitoring-előírásokat ezentúl alkalmazni kell majd a hazai közszereplőkre, közeli hozzátartozóikra és a velük közeli kapcsolatban álló személyekre is.
  • A kötelezett szolgáltatók köre a nem-online fogadás-szervezőkkel bővül.
  • A nemzetközi vállalatok számára új kötelezettség, hogy a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos szabályzataikat ezentúl csoportszinten kötelesek elkészíteni és alkalmazni, és a magyar hatóság a többi érintett tagállam hatóságával együttműködve fogja a felügyeletet gyakorolni.

Az új rendelkezéseknek megfelelő belső szabályzatokat 2017. szeptember 30-ig kell átdolgozni. Három hónapos türelmi idő után, 2018. január 1-jétől szabható ki bírság az új Pmt. rendelkezéseinek megszegéséért.

A törvény a fentieken túl az ügyleti megbízások megtagadásának kötelezettségét illetően két év átmeneti periódust határoz meg, azaz a régi Pmt-nek megfelelő, de az új szabályokat már nem teljes körűen kielégítő megbízásokat 2019. június 26. után lesznek kötelesek a szolgáltatók megtagadni.

Hasznosnak találta?

Kapcsolódó témák