Hatékonyabb átvilágítás kell a bankoktól, ha versenyben akarnak maradni

Az átvilágítás és KYC (saját ügyfelek ismerete) egyre inkább digitális alapokra helyeződik és automatizálódik, amely elősegíti, hogy a pénzügyi szolgáltatók ügyfeleiket aktuális információk alapján sorolják kockázati kategóriákba. A digitalizáció a pénzmosás elleni küzdelemben is egyre hangsúlyosabb szerepet kap, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az automatizálás megkönnyítik az ügyfelek átvilágítását és a tranzakciók nyomon követését.

A pénzügyi bűnözés elleni harc egyik kiemelt eszköze az ügyfelek átvilágítása. Aki ebben előre tud lépni, az csökkentheti a kockázatait, mérsékelheti a költségeit és versenyelőnybe kerülhet az iparágban. A folyamatosan változó pénzügyi szektor alkalmazkodást követel meg, változnak az ügyfélelvárások és a digitális bankok online megoldásai is egyre szélesebb körben terjednek el, miközben folyamatos szabályozói ellenőrzésekkel és egyre szigorúbb jogszabályi követelményekkel is szembe kell nézniük a piaci szereplőknek.

A fenti kihívások sorába illeszkedik az ügyfelek átvilágítása is, hiszen ma már a bankok ügyfelei személyre szabottabb, kényelmesebb digitális élményeket várnak el. Nehezíti a digitális átállást, hogy a szervezeten belüli folyamatok széttöredezettek, az adatok rögzítésére és ellenőrzésére, valamint a kockázatértékelésre még mindig nagyon sok manuális munkafolyamatot alkalmaznak a szolgáltatók. Részben ennek is köszönhetően a költségek nagyon magasak. Becslések szerint a kelet-közép-európai régióban 2020-ban a megfelelési feladatokra fordított, megközelítőleg 3 milliárd dolláros költség 62%-át ezek a folyamatok tették ki.

Ezekre a kihívásokra előbb-utóbb minden szereplőnek válaszokat kell adnia, mely a hosszútávon fenntartható üzleti növekedés és a versenyképesség alapfeltétele.  Egy hatékonyabb átvilágítási folyamat kialakítása során az alábbi megoldásokat érdemes mérlegelni:

• „Digital first” – az ügyfélinformációk többsége digitális csatornákon keresztül kerüljön gyűjtésre, hitelesítésre és frissítésre.
• Külső hitelesítés – az adatminőség javítása és a jelenleg manuálisan végzett feladatok automatizálása érdekében, az ügyféladatokat külső adatforrások alapján hitelesítsük és értékeljük.
• Automatizált folyamatok – a meglévő és a kialakulóban lévő technológiák felhasználásával a folyamatok automatizálása történjen meg, így biztosítva, hogy emberi beavatkozásra csak kivételes esetekben és a modellek finomhangoláshoz esetén legyen szükség.
• Egységes ügyfélkockázati pontszám – magas minőségű és ellenőrzött ügyféladatok felhasználásával az ügyfél üzleti tevékenységének jellegében és tényleges viselkedésében bekövetkező változások gyorsan kerüljenek lekövetésre egy integrált ügyfélkockázati pontszám segítségével.
• Folyamatos ügyfélfigyelés (monitoring) – a legtöbb ügyfél esetében az állandó monitoring fogja felváltani a hagyományos időszakos vizsgálatokat. Egy jól hangolt ügyfélkockázat-modell képes garantálni, hogy az emberi beavatkozást igénylő esetek száma csökkenjen.

Ezek azok a digitális megoldások, amelyek együttesen lehetővé teszik az átvilágítási és pénzügyi bűnözési kockázat hatékonyabb és eredményesebb kontrollját. A pénzügyi szolgáltatók jelentős része már elindult az úton, a fentiek egy részét elkezdte megvalósítani, de együttesen alkalmazva jóval hatékonyabbá lehet tenni a keretrendszert. Az összes digitális lépés megvalósításával javul az adatok minősége és kockázatalapú döntéseket hozhatnak a szolgáltatók, továbbá javul az ügyfélélmény és jelentős költségmegtakarítás érhető el.

– emelte ki Horváth Csaba a Deloitte Pénzügyi Bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.

Tudjon meg többet a Deloitte tanulmányából!

Revolutionising due diligence for the digital age | Deloitte Hungary