Hírek
2024 Őszi Adócsomag
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés által elfogadásra került az őszi adócsomagot magában foglaló törvényjavaslat (amelyre a továbbiakban „Módosításként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.
Társasági adó
Módosításra kerültek az úgynevezett anti-hibrid szabályok, ezáltal bizonyos esetekben a költségek, ráfordítások két országban történő (dupla) levonásának elkerülését célzó adóalap-növelő tétel a következő években elszámolhatóvá válik, amennyiben ahhoz kapcsolódóan a másik érintett félnél az adott állam társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben merül fel.
Bővül a kifejezetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Elismert költség, ráfordítás lesz 2025. január 1-jétől bizonyos látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára teljesített visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélküli eszköz könyv szerinti értéke, vagy az ellenérték nélküli kötelezettségátvállalás. Az új támogatási formát olyan sportszervezetnek nyújthatja az adózó, amely az árbevétele legalább 75%-át sporttevékenységből szerzi. A sporttevékenység számos a sporttevékenységhez kapcsoló kiegészítő tevékenységet is magában foglal, többek között sportesemények szervezését, belépőjegyek értékesítését, kapcsolódó reklámszolgáltatást. Az adókezelés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a sportszervezet igazolásával a juttatás adatairól, illetve a sportszervezet árbevételre vonatkozó feltétel teljesüléséről szóló nyilatkozatával.
Továbbá a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímei is kiegészítésre kerültek, ezáltal a jövőben országos sportági szakszövetségek részére is nyújtható sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire támogatás. Az e jogcímen történő támogatás nyújtást a Módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni lehet. A Módosítás számos pontosítást és kiegészítést tartalmaz az új jogcímhez kapcsolódó részletszabályokra, valamint az EU-s rendeleteknek való megfelelésre vonatkozóan.
A 2024-től a globális minimumadóval párhuzamosan bevezetett, kutatás-fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódóan pontosítja a Módosítás, hogy az első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható, vagyis a korábban kezdett projektek adóévi költségére nem.
Nemcsak a társasági adóhoz kapcsolódó szabályozásban, hanem a további érintett jogszabályokban (például energiaellátók jövedelemadója) is hatályát veszti az Európai Unió válságkezelési kerete alapján átmenetileg meghatározott támogatásokra vonatkozó szabályozás, ugyanis ilyen támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.
Kisvállalati adó
A Módosítás egyértelműsíti a kisvállalatiadó-alanyiság (KIVA) keletkezésére vonatkozó speciális szabályokat egyesülés és szétválás esetén, illetve azokat egyesülések és szétválások jogi hatályosulásához igazítja. A jogutód továbbra is az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül jelentheti be a választását az állami adó- és vámhatósághoz, amennyiben az ahhoz szükséges feltételek fennállnak. A módosítás alapján a KIVA adóalanyiság ilyenkor az egyesülés, szétválás napján jön létre (a korábbi egyesülés, szétválás napját követő nap helyett). A Módosítás kiterjeszti továbbá ezt a szabályt minden egyesülésre és szétválásra, ugyanis korábban csak a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő egyesülésekre és szétválásokra volt speciális rendelkezés.
Globális minimumadó
A globális minimumadó szabályozáshoz kapcsolódó legfontosabb módosítás, hogy a kiegészítő adó fizetésére kötelezett társaságoknak adóelőleget kell fizetniük már a 2024-ben kezdődő adóévükre vonatkozóan. A kiegészítőadó- lőleg az adóévre várható kiegészítő adó összege, és azt az adóév utolsó napját követő év 11. hónapjának 20. napjáig kell bevallani és megfizetni (vagyis első alkalommal 2025 novemberben). A Módosítás mentesíti az adózókat a bevallással és előlegfizetéssel kapcsolatos esetleges mulasztások kapcsán az általános szabályok szerint alkalmazandó szankciók és bírságok alól, amennyiben az adózó igazolja, hogy jóhiszeműen járt el.
A Módosítás több helyen is pontosítást eszközöl a jogszabályban. A kiegészítőadó-alanyiság bejelentésekor a formanyomtatványon a csoportra és a csoporttagokra vonatkozóan is adatot kell az adózónak szolgáltatnia.
Külön melléklettel egészül ki a jogszabály, amely a kiegészítőadó-többlet kiszámításához használandó képletet és annak magyarázatát tartalmazza.
Továbbá a Módosítás pontosítja az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR) kalkulációs képletét, illetve a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre az első adóévekben alkalmazható magasabb mértékek alkalmazásának kezdő időpontját, így a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékek egyértelműen alkalmazhatóak a 2024-ben kezdődő adóévben. A bevallási kötelezettségek szabályaiban is további pontosításokat eszközöl a Módosítás.
Helyi adó
Kiegészül a vagyoni értékű jog definíciója az elmúlt években bevezetett építményi joggal, ezáltal az egyéb ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokkal azonos módon telek- és építményadó terhelheti a jövőben.
A Módosítás az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bővíti azoknak az adatoknak a körét, amelyre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság naponta adatszolgáltatást végez az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére.
A különleges gazdasági övezetek megszűnése miatt az eredeti Törvényjavaslat hatályon kívül helyezte volna az ehhez kapcsolódó speciális szabályokat, illetve átmeneti rendelkezéseket hozott volna az adóztatási jog települési önkormányzathoz történő visszahelyezésére. A Módosítás nem tartalmazza ezeket a javaslatokat, az indokolás szerint azért, mert a különleges gazdasági övezetek megszűnéséhez kapcsolódó rendelkezéseket külön jogszabály rendezi.
Változik továbbá a légi személyszállítást végző vállalkozókat érintő telephely definíció is. Nem keletkezik telephelye azoknak a külföldi társaságoknak, amelyek olyan államban rendelkeznek illetőséggel, amely állam csatlakozott a nemzetközi polgári repülésről szóló, azt nemzetközi szinten szabályozó Chicagói Egyezményhez. A mentesség már a 2024. adóévi kötelezettségre is alkalmazható.
Légitársaságok hozzájárulása
A Módosítás hatályon kívül helyezi a légitársaságok hozzájárulását 2025. január 1- jétől. Emellett meghatározza az ezen időpont előtt keletkezett kötelezettség rendezésének szabályait.
Számviteli törvény
A Módosítás szigorúan lép fel a közzétételi kötelezettségek elmulasztása ellen, többek között az uniós irányelveknek történő megfelelés érdekében. A Módosítás szerint, ha a vállalkozó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti bármely letétbehelyezési vagy közzétételi kötelezettségének – ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is –, harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását anélkül, hogy a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érintené.
A Módosítás értelmében semmisnek minősül minden olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a vállalkozó legfőbb szervét bármilyen módon korlátozza, vagy utasítja a könyvvizsgáló kiválasztása során, például olyan módon, hogy a könyvvizsgálati tevékenységhez meghatározott könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy könyvvizsgáló cégcsoportok bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza. A Módosítás kiterjeszti ezt a tiltó rendelkezést a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozó tevékenységre is. Ez a módosítás leginkább azokat a társaságokat érintheti a jövőben, ahol jellemzően a külföldi anyavállalat igényeinek megfelelően történik a könyvvizsgáló kiválasztása.
A Módosítás kiegészíti továbbá a fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésének és az azt végző könyvvizsgálók kiválasztásának szabályait is.
A Módosítás számos helyen és jelentősen megemeli a különböző rendelkezések, egyszerűsítések feltételeként meghatározott értékhatárokat. Módosulnak többek között az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek, az önköltségszámítási szabályzat kötelező elkészítésére vonatkozó értékek, a konszolidált beszámoló készítésének, és a kötelező könyvvizsgálat értékhatárai is.
A Módosítás értelmében az adózott eredmény meghatározásánál nemcsak az adófizetési kötelezettség összegével kell csökkenteni az adózás előtti eredményt, hanem figyelembe kell venni a halasztott adókülönbözetet is abban az esetben, ha a társaság nyilvántart halasztott adót, annak előjelének megfelelően.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A tranzakciós illetéket érintő módosítás a 2024-es nyári adóváltozások során bevezetett vészhelyzeti kormányrendelet előírásait emeli törvényi szintre. Ez magában foglalja a megemelt illetékmértékeket, illetékfizetési felső korlátokat, valamint a különböző pénznemek közötti átváltást tartalmazó fizetési műveletekre, értékpapír-vételekre és csereügyletekre vonatkozó kiegészítő tranzakciós illeték fizetési kötelezettséget.
A Módosítás egyértelműsíti, hogy a devizakonverziókra vonatkozó kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke nem haladhatja meg a 20 ezer forintot a konverziót tartalmazó fizetési műveletek mellett a devizakonverzióval járó csereügyletek és értékpapír-vételek esetében sem.
Ezen túlmenően, a Módosítás kiegészítést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy amennyiben devizakonverzióval járó értékpapír-vétel vagy csereügylet esetében magánszemély (kivéve az egyéni vállalkozót) a megbízó, akkor a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapját a vonatkozó megbízás 50 ezer forintot meghaladó összege képezi.
Bányajáradék
A világpiaci árak alapján sávos bányajáradék kulcsok kerülnek bevezetése. E mellett egyes kitermelési technológiáknál alacsonyabb elvonási kulcsok kerülnek rögzítésre, az indokolás szerint részint az adott technológia magasabb költségigénye miatt, részint pedig a hazai kitermelési szint megtartása, s ezáltal az importhányad csökkentése érdekében (pl. magas inert gáz tartalmú földgáz energetikai hasznosítása a kitermelőnél).
Általános forgalmi adó
A módosítás több pontban is érinti az általános forgalmi adóról szóló törvényt (Áfa tv.).
Adó alapjának utólagos csökkenése
A Módosítás biztosítja, hogy az áfaalanyok jogszabályon alapuló befizetési kötelezettségek esetében is élhessenek az áfaalap utólagos csökkentésének lehetőségével. Az ezzel kapcsolatos C-248/23 számú EUB ítélet alapján ilyen – jogszabályi előíráson alapuló – befizetési kötelezettségnek, árengedménynek tekintendő a gyógyszeradó is.
A Módosítás – főszabályként – azokra az esetekre terjed ki, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany 2025. január 1-jén vagy azt követő időpontban teljesíti. A Módosítás szerinti átmeneti rendelkezések alapján az adóalap csökkentés alkalmazható a 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is.
Adólevonási jog utólagos árengedmény esetén
A Módosítás szerint a nyugtás vásárlások esetén is lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert az Áfa törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ennek azonban feltétele a nyugta adattartalmának módosítása.
A módosítást azon ügyletek esetében lehet először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítésének időpontja 2025. július 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.
Közvetett vámjogi képviselő által gyakorolt adólevonási jog
A Módosítás szűkíti azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot. A Módosítás alapján feltétele lesz a levonási jog gyakorlásának – többek között –az importáló a levonási jog keletkezésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban nem minősülhet kockázatos adózónak, valamint (amennyiben az importáló nem minősül kifejezetten megbízható adózónak) a leendő vámjogi képviselő által elvégzett, a hatóságok szempontrendszerét követő partnerellenőrzés eredménye alapján nem merül fel adókockázat az importáló kapcsán. A partnerellenőrzés eredményéről a vámjogi képviselő köteles lesz az állami adó- és vámhatóságnak adatot szolgáltatni. A partnerellenőrzés szempontrendszerét az állami adó- és vámhatóság a honlapján közzéteszi.
A Módosítás alapján a vámjogi képviselő adatszolgáltatási kérelemmel fordulhat az állami adó- és vámhatóság felé az importáló bevallási gyakoriságának, valamint adózói besorolásának (megbízható, normál, kockázatos) megismerése céljából.
A Módosítás továbbá nyilatkozattételre kötelezi a vámjogi képviselőt az importáló adószámáról, az adó alapjáról és annak összegéről, valamint az áruval kapcsolatos importot igazoló hivatalos dokumentum számáról azon bevallások esetén, amelyekben az engedményezett képviselő az adólevonási jogot gyakorolja.
A módosítás azokban az esetekben lenne alkalmazható, amikor a termékimport utáni levonási jog keletkezésének időpontja 2025. március 1-jét követi.
Fordított adózás
A Módosítás alapján 2025. január 1-je és 2027. január 1-je között a belföldi fordított adózás hatálya alá kerül a belföldi értékesítő által egy belföldi adóalany-kereskedő részére történő – a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli – földgáz értékesítése. A Módosítás ezzel kapcsolatosan az adóalany-kereskedő számára nyilatkozattételi kötelezettséget is előír.
A Módosítás által bevezetett fordított adózási alakzat eddig csak nemzetközi viszonylatban volt alkalmazható a földgáz értékesítése kapcsán.
Alanyi adómentesség és adólevonási jog gyakorlása
A Módosítás egyfelől rendezi, hogy a belföldön letelepedett és alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más közösségi tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet. A Módosítás másfelől pedig azt is rögzíti, miszerint a más tagállamban letelepedett és belföldön alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhatja adólevonási jogát azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más közösségi tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.
Emellett a Módosítás tisztázza, hogy az adóalanyt nem illetné meg az adólevonási jog, amennyiben belföldön valamely alanyi adómentességi elszámolási mód alkalmazását választotta, illetve amennyiben a külföldön teljesített ügylet az érintett tagállam joga szerinti adómentesség hatálya alá tartozik.
IOSS – import egyablakos rendszer
A Módosítás értelmében az adóalanyt, akinek székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, nem illeti meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha belföldön alanyi adómentes minőségben jár el.
Továbbá a Módosítás értelmében az adóalanyt, akinek a székhelye belföldön van, vagy a székhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, nem illeti meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha akár belföldön, akár a Közösség másik tagállamában alanyi adómentes minőségben jár el.
Számla kiállítással és befogadással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség tartalma alanyi adómentesség esetén
A Módosítás értelmében az a belföldön alanyi adómenetességet élvező adóalany, akinek, a székhelye a Közösség más tagállamában van, a számla kiállítással és befogadással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti is teljesítheti.
Összesítő jelentés adattartalma
A Módosítás az Áfa tv. összesítő jelentéssel kapcsolatos mellékletét módosítja, mivel a befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben korábban bizonylatonként ezer forintra kerekítve kellett feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban nehézkessé tette egyrészt az online számlaadat- szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre az összesítő jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni.
Kedvezményes áfa kulcs lakóingatlan értékesítése esetén
A Módosítás alapján újabb két évvel kerül meghosszabbításra az 5%-os adómérték alkalmazhatósága, így egészen 2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Ezen felül az átmeneti rendelkezés is módosításra kerül, amelynek eredményeként az 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazható azon értékesítések esetében is, amelyek 2027. január 1. kezdődő és a 2030. december 31. napjával záruló időszakban teljesülnek, feltéve, hogy az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé válik, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentetik, illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul veszik.
Új lakóingatlan fogalom változása
A Módosítás alapján az új lakóingatlan fogalom akként változott, hogy az Áfa tv. 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában, illetve a 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének” szövegrész helyébe az „a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés” szöveg lép. A módosítás az építésügyi szabályozásban bekövetkezett módosításokat vezette át az Áfa tv. szövegezésébe.
Adómentesség utasok személyi poggyászában importált termékek esetében
A Módosítás értelmében az adómentesség kifejezetten az alkalmi jellegű, személyes használatra vagy ajándékozásra szóló, nem kereskedelmi jellegű behozatalra terjed ki napi egy alkalommal, az első beutazása alkalmával.
Jövedéki adó
A Módosítás egyes energiatermékek és dohánytermékek esetén 2025. január 1- jétől új adómértéket állapít meg.
Továbbá a Módosítás értelmében a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adójának visszaigénylésére is jogosult.
Emellett a Módosítás a kereskedelmi gázolaj adókedvezményét az uniós adóminimum szintjéig emeli.
Vámigazgatás
Bejelentési kötelezettség képviselet esetén
A Módosítás értelmében a vámigazgatási eljárásokban az állandó megbízást vagy meghatalmazást az eljárás megindítása előtt be kell jelenteni a vámhatósághoz, de a bejelentés elmaradása nem eredményezi a meghatalmazás érvénytelenségét.
AOE engedélyhez kapcsolódó adómentesség
A Módosítás értelmében AEO engedély felfüggesztés esetén minden, az engedély meglétén alapuló további kedvezmény szüneteltetése is indokolt, ezért az AEO engedély felfüggesztése alatt szünetel az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség is.
Továbbá a Módosítás értelmében az engedély érvényességi idején belül valamennyi, a vámjogi végrehajtásról szóló törvényben megfogalmazott - ide vonatkozó - feltételnek folyamatosan teljesülnie kell.
Kiskereskedelmi adó
Értelmező rendelkezések
A Módosítás alapján módosult a kiskereskedelmi tevékenység fogalma és bevezetésre került a platform (online piactér), illetve a platformüzemeltető fogalma. Továbbá az adómértéket megállapító rendelkezés fogalma is bekerült az értelmező rendelkezések közé, erre azért van szükség, mivel még a 2025-ös évben is hatályban lesz az extraprofit adókról szóló kormányrendelet, mely a kiskereskedelmi adóról szóló törvény szerinti adómértékektől eltérő mértékeket állapít meg. Vagyis amíg az extraprofit adókról szóló kormányrendelet hatályban marad, addig az abban meghatározott adómértékek alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.
Adóköteles tevékenység
A Módosítás alapján bővült az adóköteles tevékenységek köre, így már az ezen törvény értelmében adóalanynak minősülő külföldi illetőségű személy vagy szervezet platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt is.
Adóalanyok köre
A Módosítás alapján kibővült az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető az adóalany, azaz a platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló értékesítések tekintetében kvázi értékesítővé válik.
Adóalap
A Módosítás értelmében a platformüzemeltető, mint új adóalany éves adóalapját a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők platformon keresztül megvalósuló értékesítéseinek az együttes bevétele képezi. Továbbá a Módosítás alapján, amennyiben a platformüzemeltető saját maga is végez kiskereskedelmi tevékenységet, akkor az adó alapja ezen két tevékenységére tekintettel meghatározott adóalapjainak az összege.
A Módosítás értelmében bizonyos esetekben az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának– a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege, továbbá a kiskereskedő által kiállított, az értékesítésről szóló bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő szállítási díj is.
Adó mértéke
A Módosítás alapján adót a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kell meghatározni, azonban az összes értékesítés („világértékesítések”) bevétele alapján meghatározott adót csökkentheti a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adóösszeg. Továbbá a Módosítás szerint a kiskereskedők a platformon keresztüli értékesítésük bevételére számított adóval csökkenthetik az adójukat, a kétszeres adóztatás elkerülése végett. A platformon értékesített termék bevétele után ugyanis a platformüzemeltetőnek keletkezik adókötelezettsége.
A Módosítás alapján, amennyiben a platformüzemeltető a platformján keresztül a saját termékét is értékesít, akkor a saját kiskereskedelmi tevékenységére és a platformján, a más által folytatott kiskereskedelmi tevékenységre jutó külföldi értékesítések bevételeivel is csökkentheti az adóját.
A Módosítás alapján, az adómérték megállapítása során a 2025. adóévben is hatályban maradó extraprofit adókról szóló kormányrendeletet szükséges figyelembe venni. A kormányrendelet értelmében a kiskereskedelmi adót érintő adókulcsok és sávok változatlanok maradnak, azaz a 2024-ben alkalmazott adóztatási sávokkal és adókulcsokkal kell majd számolni a kiskereskedelmi adó összegét a 2025-ös adóévben is.
Eljárási rendelkezések
A Módosítás alapján a platformon keresztül értékesítő adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét. A platformon keresztül is értékesítő adóalanynak, illetve kizárólag a platformon keresztül értékesítő más személynek, szervezetnek az előzőekben említett adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett. A platformüzemeltetőnek a bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül kell teljesítenie. Továbbá a Módosítás értelmében az adóalany a platformon keresztül történő értékesítés esetében is köteles az adóévre adóelőleget bevallani.
Továbbá a Módosítás alapján, amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tenne eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő kötelezett. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a platformon keresztül belföldön megvalósult kiskereskedelmi tevékenység bevétele tekintetében szólítja fel a kiskereskedőt az adó megfizetésére. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke nem lehet kevesebb, mint a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel adója.
Hatálybalépés
A Módosítás alapján azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel a 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kellene alkalmaznia.
Személyi jövedelemadó
Összevont adóalapot érintő változások
Családi kedvezmény
A Módosítás két lépcsőben, összesen kétszeresére emeli a családi kedvezmény keretében kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként érvényesíthető adóalap-csökkentés keretösszegét. A Módosítás alapján 2025. július 1-től a családi kedvezmény tervezett havi összege
- egy eltartott esetén 100 000 forint,
- kettő eltartott esetén 200 000 forint,
- három és minden további eltartott esetén 330 000 forint;
míg az adókedvezmény tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott esetén eltartottanként 100 000 forinttal növelt összegben vehető igénybe.
Továbbá, 2026. január elsejei hatállyal tovább nőnek az érvényesíthető keretösszegek, amelyek alapján így családi kedvezmény az alábbi értékben vehető jogosultsági hónaponként igénybe:
- egy eltartott esetén 133 340 forint,
- kettő eltartott esetén 266 660 forint,
- három és minden további eltartott esetén 440 000 forint;
míg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után kedvezményezett eltartottanként 133 340 forinttal növelt összegben válik igénybe vehetővé a kedvezmény.
Változik a családi kedvezmény igénybevételének feltételrendszere, 2025. január 1-től csak azok vehetik igénybe a családi kedvezményt, akik a Magyarország vagy EGT-állam, továbbá Magyarországgal határos nem EGT állam (Ukrajna és Szerbia) jogszabályai alapján jogosultak családi pótlékra vagy hasonló ellátásra.
Egyéb adókedvezmények
Fontos változás, hogy a Módosítás alapján 2025. január 1-től az első házasok kedvezményét és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét csak EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgára érvényesíthet.
Külön adózó jövedelmek
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások
A Módosítás alapján bővül a SZÉP kártya felhasználhatóságának köre. Eszerint a 2025. évben lakásfelújításra is felhasználható a SZÉP kártya támogatás, de az így felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. január elsején rendelkezésre álló összeg és a 2025. évben utalt összeg 50 százalékát. (A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.) Emellett pedig bevezetésre kerül az ún. Aktív Magyarok keretösszeg is, amely további zsebbel egészíti ki a SZÉP kártya felhasználhatóságának körét.
Aktív magyarok keretösszeg
A Módosítás új béren kívüli juttatási jogcímet hoz létre a SZÉP Kártya Aktív Magyarok keretösszeg címén. Az Aktív Magyarok keretösszeg 120 ezer forint juttatását biztosítja béren kívüli juttatásként, az ezenfelüli összeg pedig egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás felhasználásának lehetőségeit a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet fogja részletezni.
Nem egész évben fennálló munkaviszony esetén a fenti keretösszeg jogviszonyban töltött napokkal arányosítandó.
Fiatalok lakhatási támogatása
A Módosítás újabb béren kívüli juttatásként vezeti be a fiatalok lakhatási támogatását, amely alapján munkáltató a 35. életévét be nem töltött munkavállalójának a kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez béren kívüli juttatásként jövedelmet adhat. A keretösszeg évi 1,8 millió forint, az ezen felül adott összeg pedig egyes meghatározott juttatásként adózik. Az éves keret a 35. életév betöltése esetén havi alapon, illetve nem egész évben fennálló munkaviszony esetén pedig jogviszonyban eltöltött napok szerint arányosítandó.
A munkáltató a lakhatási támogatással érintett ingatlan adatairól az adóévet követő január 31-éig köteles meghatározott módon adatot szolgáltatni az adóhatóságnak.
A további feltételeket Kormányrendelet részletezi majd.
A Módosítás továbbá összhangba hozza a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások szociális hozzájárulási adókötelezettségének teljesítési módját a személyi jövedelemadóra irányadó szabályokkal, és rendelkezik a negyedéves gyakoriságú bevallási és adófizetési kötelezettségről.
Adómentes juttatások
A Módosítás bővíti az adómentes sportszolgáltatások körét, melynek megfelelően adómentes juttatás lehet az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.
Emellett az adómentes, nem pénzben kapott juttatások köre is bővül a Módosítás szerint, mivel a sportszervezetek, sportköztestületek a velük jogviszonyban álló (amatőr vagy hivatásos) sportolónak a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatást is adómentes juttatásként biztosíthatja.
A sporttal kapcsolatos juttatások mellett a Módosítás rendelkezik a visszaváltási díjas termékek kapcsán a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj; valamint a visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkező jövedelem adómentességéről is.
A sportrendezvényre szóló, illetve kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító belépőjegy, bérlet mellett különálló adómentes juttatásként jelenik meg a Módosítás szerint a kifizető által nyújtott, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet is. A vonatkozó juttatás mértéke nem haladhatja meg évente a minimálbér összegét.
A Módosítás megváltoztatja a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes juttatások között a sérelemdíj fogalmát, amelybe nem beleértendő a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíj.
A Módosítás biztosítja 2025-ben a nyugdíjpénztári megtakarítások (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatása) Önkéntes Kölcsönös Pénztárakról szóló törvény szerinti feltételekkel lakáscélra felhasznált összegének adómentességét is.
Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység
A Módosítás több ponton megváltoztatja a fizetővendéglátó tevékenységet folytató (pl. online foglalási rendszeren szálláshely-szolgáltató) magánszemély tételes átalányadózásának szabályait, többek között módosítva a lakószobánként fizetendő tételes átalányadó éves összegét. A Módosítás szerint ugyanis azokon a településéken, amelyeken a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, 150 ezer forintra nő a szobánként fizetendő adó éves összege (38 ezer 400 forint marad az éves adó összege azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt). A Központi Statisztikai Hivatal feladata, hogy minden év január 31-éig közzé tegye ezen települések listáját. Átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ig kell megtenni.
Értelmező rendelkezések
A Módosítás kiegészíti a jövedelemszerzés helyére vonatkozó szabályokat a kamatjövedelemre irányuló szabályokkal, amelyek alapján kamatjövedelem esetén is az ennek fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam a jövedelemszerzés helye.
A Módosítás szerint az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontjaként visszakerül a jogszabályba a 2024. január 1. előtti rendelkezés, miszerint a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az Áfa törvény rendelkezési szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik (amennyiben viszont a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja a bevételszerzés napja).
Továbbá, a Módosítás alapján szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása (apportálása) esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó magánszemélynél bevételként nem kell figyelembe venni. A Módosítás kapcsolódó új rendelkezésként az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szerzési érték szabályt is tartalmaz.
Szociális hozzájárulási adó
A Módosítás kiveti a szociális hozzájárulási adót a tartós befektetési szerződésekkel elért jövedelmekre az alábbiak szerint:
- Az első három évben feltört számla esetén az adó mértéke
13% - A negyedik és ötödik évben feltört számla esetén 8%, míg
- Az ötödik évtől kezdődően az adó mértéke 0%.
A fenti rendelkezés csak a 2024. december 31-ét követen kötött (illetve újrakötött) tartós befektetési szerződések vonatkozásában alkalmazandó.
A Módosítás értelmében tehát felső határ nélküli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alá kerül a tartós befektetési szerződés korai feltörése, függetlenül attól, hogy a számlán elért jövedelmek külön értékelve szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá kerültek volna-e (pl. ellenőrzött tőkepiaci ügylet).
A Módosítás átülteti a hatályban lévő Kormányrendelet szablyait a munkaerőpiacra lépők adókedvezményének kapcsán, mely alapján ezen túl a megelőző 275 helyett 365 napot kell figyelembe venni a maximum 92 napnyi biztosítási jogviszonnyal való rendelkezés vizsgálatakor (figyelési időszak).
A Módosítás korlátozza a szakirányú oktatás, és a duális képzés adókedvezményének szabályait, miszerint az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon tanuló tekintetében, aki a szakirányú oktatás saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
A 2024. január elsejét követően a jogi személynél első alkalommal indított MRP program esetén alkalmazandó szabályokat is megváltoztatja a Módosítás. Eszerint, amennyiben a jogi személynél első alkalommal kerül sor MRP indítására és a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhetne meg.
Adóeljárás
A Módosítás a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét kimondottan a transzferárakra vonatkozó esetkörrel bővíti. Ennek keretében a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartásvezetési, iratmegőrzési kötelezettség ellenőrzése, dokumentáció megvizsgálása valósul meg. Ebben az esetben a jogkövetési vizsgálat határideje meghosszabbított hatvan nap.
A Módosítás alapján a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA eljárás) lefolytatására nyitva álló határidőt két alkalommal kilencven nappal lehet hosszabbítani, az eddigi hatvan nap helyett.
A csoportos társaságiadó-alanyoknál a megszűnésétől számított harminc nap helyett - a módosítás révén - kilencven napon belül kell a záró adóbevallást benyújtani.
Az adóhatóság adategyeztetési eljárást vezet be. Ha az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására hívja fel. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni. Az adózó háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózó az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti.
A Módosítás törvényi szintre emeli, hogy a természetes személy adózót négyszázezer forintig, nem természetes személy adózót egymillió forintig lehet mulasztási bírsággal sújtani.
A Módosítás megteremti az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét.
A Módosítás lehetőséget teremt arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor annak megállapítását a munkáltatója is kérhesse az állami adó- és vámhatóságtól.
A Módosítás rögzíti a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét is.
A munkáltatók az adóhatóság felhívását követően 15 napon belül egyszerűen javíthatják a hibákat, hiányosságokat a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban. A határidő eredménytelen elteltét követően szabható ki mulasztási bírság.
A Módosítás alapján az adóhatóság annak a vállalkozásnak törli az adószámát, amely az erre történő figyelmeztetés ellenére sem teljesíti a határidőtől számított 90 napon belül az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét.
A Módosítás kibővíti az önálló fellebbezéssel támadható elsőfokon hozott végzéseket, a külföldön letelepedett adóalanyok áfa visszatéríttetési kérelme kapcsán hozott végzésekkel.
A Módosítás a kimentési okokat bővíti az adóregisztrációs eljárásban, így a jövőben lehetőség lesz arra, hogy az adózó kimentési kérelemmel éljen, ha a megszűnt adózó kiegyenlíti az adótartozását.
Az adóregisztrációs eljárásban felmerülő kimentési kérelemben már nem csak a vezető tisztségviselők vagy a cégvezetők bizonyíthatják, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, hanem a tag vagy részvényes is.
Gépjárműadó
A Módosítás egyes gépjárművek esetén 2025. január 1-jétől új adómértéket állapít meg.
Továbbá a Módosítás értelmében bizonyos 2025. január 1-je előtt környezetvédelmi osztályjelzéssel forgalomba helyezett, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjárművek 2026. december 31-ig mentesülnek a gépjármű adó alól, illetve nem tartoznak a cégautó adó hatálya alá sem.
Ismerje meg szakértőinket!
