A kiskereskedelmi adó és az európai jog – második felvonás 

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a kiskereskedelmi különadó miatt. Az eljárás megindításának oka, hogy az Európai Bizottság szerint a kiskereskedelmi adó rendszere sérti a letelepedés szabadságának elvét.

Ugyanis az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a kiskereskedelmi adó aránytalanul nagyobb terhet ró a külföldi tulajdonban, integrált vállalatként (egy cégként) működő piaci szereplőkre, mint a jellemzően franchise rendszerben (több cégként) működő hazai kiskereskedelmi cégekre.

Tekintettel arra, hogy a kiskereskedelmi adó szabályozása nem engedi meg, hogy a külföldi szereplők a magyar cégekhez hasonlóan francise rendszerbe szervezzék át a tevékenységüket, az sérti a letelepedés szabadságát.

Érdekes fejlemény, hogy az Európai Bizottság ismét megpróbálja a kiskereskedelmi adó szabályait támadni, tekintettel arra, hogy korábban a szabályozást az Európai Unió Bírósága összeegyeztethetőnek találta az európai joggal [C-323/18, Tesco-ügy]. Az Európai Bizottság abban az eljárásban szintén a kiskereskedelmi adó jogsértése mellett foglalt állást – sikertelenül.

Az Európai Unió Bíróságának döntése óta a kiskereskedelmi adó szabályozása nem alakult át lényegesen, egyedül az adókulcsok nőttek tovább, valamint a társaságok átalakulásával kapcsolatosan vezetett be megkötéseket a jogalkotó. Izgalmas lesz látni, hogy ezek az eltérések elegendőnek bizonyulnak-e majd arra, hogy az Európai Unió Bírósága megváltoztassa álláspontját a kiskereskedelmi adóval kapcsolatosan.

Mindenesetre amennyiben Magyarország nem lenne hajlandó változtatni a kiskereskedelmi adó szabályain és a nap végén az Európai Unió Bírósága elé kerül az ügy, az Európai Bizottság nehéz eljárás elé nézne. Ugyanis az Európai Unió Bírósága az esetek túlnyomó részében ragaszkodni szokott a korábbi döntéseiben foglaltakhoz, attól nehezen tér el. Az eljárásban a fő kérdés az lesz, hogy a kiskereskedelmi adó azon szabálya, amelynek alapján nem szervezhetik át a működésüket a külföldi cégek franchise rendszerbe megfelel-e az európai jognak. Érdekes lesz látni, hogy miként értékeli majd az Európai Unió Bírósága a szabályozás célját, miszerint az az adótervezést hivatott megakadályozni, tehát azt, hogy a külföldiek úgy alakítsák át a működésüket, hogy kevesebb kiskereskedelmi adót kelljen fizetniük.

A külföldi cégek oldaláról nézve viszont annak ténye, hogy az Európai Bizottság látszólag eltökélt, hogy a kiskereskedelmi adót kivezettesse nemcsak a jövőre nézve adhat reményt, hanem a múltra is jelentős adómegtakarítási lehetőséggel kecsegtet. Azonban az érintetteknek mindenképpen érdemes óvatosan eljárniuk, ugyanis a folyamatnak (amelynek a végén lehet, hogy kimondják a szabályozás össze nem egyeztethetőségét az európai joggal) még nagyon az elején tartunk.