real estate

Hírek

NGM állásfoglalás az ingatlanosok pénzmosás elleni kötelezettségeiről

NAV ellenőrzések várhatók

Az ingatlanszektor pénzmosás elleni megfelelésének kérdésében az elmúlt hónapban lényeges fejlemények történtek. A Nemzetgazdasági Minisztérium januárban elkészítette a felülvizsgált Nemzeti Kockázatértékelést és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület kérésére állásfoglalást adott ki, a NAV pedig szintén közzétette a saját kockázatértékelését, és várhatóan az eddigiekhez képest fokozott felügyeleti aktivitásba kezd.

Az NGM megerősítette, hogy saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása nem tartozik a Pmt. hatálya alá, ugyanakkor rögzítette, hogy minden üzletszerű ingatlanadásvételt vagy nem saját tulajdonú ingatlan átruházásának vagy bérbeadásának a közvetítését végző cég kötelezett szolgáltatónak minősül. Ha egy ingatlanfejlesztő vagy ingatlankezelő vállalatcsoport menedzsment cége a vállalatcsoport projektcégének tulajdonában álló ingatlan tekintetében jár el, abban az esetben is ingatlanközvetítés történik.

Ez azt jelenti, hogy azok az ingatlanfejlesztő és ingatlankezelő cégek is teljeskörű pénzmosás elleni és szankciós megfelelésre kötelesek, amelyeknek a tevékenységi köre kiterjed a TEÁOR 6810 vagy TEÁOR 6831 szerinti tevékenységre, tehát ingatlanügynöki tevénységet (akár a cégcsoportján belüli másik cég részére) vagy a saját tulajdonú ingatlan adásvételét üzletszerűen végzik. Ez a rendszeres ügyfél-átvilágítástól és folyamatos tranzakció-monitoringtól a belső ellenőrző és információs rendszer kiépítéséig és fenntartásáig, valamint a képzési program kialakításáig rengeteg olyan kötelezettséget takar, amely az ingatlanos cégek számára is munkaterhet és költségvonzatot jelent.
 

Megnövekedett terhek

A gyakorlatban az egyik legjelentősebb kötelezettség, hogy az üzleti kapcsolat létesítésekor ügyfél-átvilágítást kell végezni. Az NGM álláspontja szerint a Pmt. hatálya alá tartozó ingatlanos cégeknél ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezik minden ajánlatkérés esetén, mivel a „gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolgáltatás igénybevételekor, hivatalos ajánlatkérés esetén szerződéskötés is történik”.

Ezen ügyfél-átvilágítási kötelezettség komoly teher, ugyanis ez alapján főszabály szerint a cégnek számos intézkedést meg kell tennie (például a személyazonosító okmányok bemutatását kell kérnie és azokról másolatot kell készítenie, tényleges tulajdonosi, valamint kiemelt közszereplői nyilatkozatot kell igényelnie, az ügyfél által megadott adatokat verifikálnia, valamint mindezeket adminisztrálnia és dokumentálnia kell), amely intézkedések hiányában az ügyletek – vagyis az adásvételi és bérleti szerződések – nem köthetők meg.
 

Egyediesítés

Az NGM ugyanakkor megerősítette azt is, hogy a Pmt. által újonnan bevezetett egyedi kockázatértékelésnek a pénzmosás elleni megfelelésben kiemelt szerepe van, mivel az „ügyfél-átvilágítási intézkedések az új Pmt. hatálybalépésével kockázatalapon történnek”.

A NAV által közzétett tájékoztató alapján 2017. február 1-től hozzáférhető a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatait tartalmazó Nemzeti Kockázatértékelés kivonata az ingatlanos cégek számára.

A NAV által hozzáférhetővé tett szektorspecifikus kockázatértékelés alapján és a Pmt. 65. §-nak megfelelően a Pmt. hatálya alá tartozó ingatlanos cégeknek a belső kockázatértékelést és az annak megfelelő pénzmosás elleni új eljárásrendet kell készíteni. Ezt annak az NGM rendeletnek a hatályba lépését követő 30 napon belül kell véglegesíteni, amely jelenleg tervezet formájában hozzáférhető, ám bármikor kihirdetésre kerülhet. A belső szabályzat átdolgozásának megkezdésével azonban nem érdemes megvárni az NGM rendelet kiadását, ugyanis a gyakorlatban az új szabályozási rendszernek megfelelő, szolgáltatóra szabott megoldások kialakítása igencsak időigényes folyamat. A belső szabályzat módosítását a NAV-nak be kell jelenteni.
 

Felügyeleti eljárások

Az új Pmt. 67. § alapján kialakított új felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján a NAV-nak kötelező a megállapított kockázatokhoz igazított felügyeleti eljárásokat kezdeményeznie. A Pmt. kifejezetten kimondja, hogy a NAV felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltató belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzésére is. Ez azt jelenti, hogy a NAV célzott vizsgálatokat fog tartani a kötelezett szolgáltatóknál, ahol ellenőrzi, hogy a belső eljárásrendjük és egyedi kockázatértékelésük megfelelő-e. A NAV a 30 napos határidő letelte után kezdheti el a felügyeleti eljárásokat, amelyek keretében ellenőrzi a pénzmosás elleni megfelelést, és amennyiben nem talál jogsértést, a belső szabályzatot a felügyeleti eljárás keretében jóváhagyja.

Szankciók

Amennyiben azonban a NAV jogsértést talál, akkor az érintett ingatlanos cég a jogsértéssel arányos, de – az eddigi maximális összeg hússzorosára emelt – akár 400 millió forintos bírsággal nézhet szembe.
Az új szabályozásban a fokozott felügyeleti aktivitás és a megemelt bírságtétel mellett a Pmt. a szolgáltató vezetői és felelős munkavállalói tekintetében a személyes felelősségre vonás lehetőségét is bevezette. Ezek alapján a NAV jogsértés esetén kezdeményezheti a vezetői jogkör felfüggesztését vagy visszavonását, illetve a cég vezetője, vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja felelősségének megállapítását. Ez utóbbi alapján a pénzmosás elleni szabályok megsértése miatti esetleges bírság megtérítése is követelhető a vezetőn, illetve a felelős munkavállalón.

Költségkímélő megoldások

A fent említett szigorú adminisztratív kötöttségek helyett azonban van lehetőség arra is, hogy a szolgáltatók a megfelelési teherből versenyelőnyt kovácsoljanak. Ennek a lehetőségét a video-chat-en keresztüli, illetve egyszerűsített ügyfél - átvilágítás teremtheti meg.

Az NGM kifejezetten kiemeli azonban, hogy az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás csak akkor alkalmazható, ha annak esetköreit a szolgáltató belső szabályzatában rögzíti, és az összhangban van a szolgáltató belső kockázatelemzésében foglaltakkal. A szolgáltatóra szabott kockázatelemzés, az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás és a kapcsolódó folyamatok és rendszerek átgondolt kialakítása által jelentős költségmegtakarítás érhető el. Ugyanakkor mind az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetköreinek és eljárásának, mind az annak alapjául szolgáló egyedi kockázatelemzésnek a szolgáltató igényeit kielégítő elkészítéséhez érdemes erre szakosodott tancsadót igénybe venni, ugyanis ezen feladatok jelentős felkészültséget és szakmai tapasztalatot, hatékony erőforrástervezést és iparági háttértudást igényelnek.

Az egyedileg kialakított kockázatelemzés kidolgozására, a kapcsolódó folyamatok és belső információs rendszerek kialakítására, valamint az ezek alapját képező dokumentumok és szabályzatok elkészítésére a Deloitte-nak gyorsan alkalmazható, kész megoldásai vannak. Amennyiben érdeklődik a Deloitte hatékonyságnövelő megoldásai iránt, forduljon hozzánk bizalommal.

Hasznosnak találta?