Megjelent az új NGM rendelet

Megjelent a transzferár nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendeletet felváltó, 32/2017. (X.18.) NGM rendelet, amelyet az adózó választása szerint akár már a 2017. évben kezdődő adóévi nyilvántartási kötelezettséghez kapcsolódóan is alkalmazhat.

Az új rendeletben szereplő újdonságok lényegében a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) transzferár dokumentációval kapcsolatos 13-as akciótervében kialakított három szintű nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszert követik le. Ennek megfelelően a magyar transzferár nyilvántartási rendszer 2018-tól kötelezően kétszintűvé válik, mivel az új szabályok értelmében a nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból fog állni. Ezt egészíti ki az országonkénti jelentéstételi kötelezettség, amit külön jogszabály kezel.

A szabályozás jelentősen kiterjeszti a nyilvántartás tartalmi elemeire vonatkozó követelményeket, amelyek gyakorlatilag megegyeznek a BEPS 13. akciótervéhez kapcsolódó riportban bemutatott előírásokkal. Ezek az előírások a korábbinál jóval szélesebb körű információk bemutatását várják el a nyilvántartásban mind a vállalatcsoport egészének szervezeti felépítését, mind a csoporton belül bonyolított ellenőrzött ügyletek, illetve az összehasonlító elemzés részleteit illetően. Ilyen például a vállalatcsoport által birtokolt immateriális javak bemutatása is, beleértve az azok fejlesztését, tulajdonlását és hasznosítását érintő stratégia, illetve az azokat jogilag tulajdonban tartó szervezetek bemutatását.

A nyilvántartás részét képező fődokumentumban ki kell térni továbbá a vállalatcsoport globális pénzügyi helyzetének bemutatására, beleértve a bevételek egyes országok közötti elosztásával kapcsolatos megállapodások felsorolását is. Ezen információk összegyűjtéséhez várhatóan elkerülhetetlen lesz a vállalatcsoport központjának szoros bevonása a nyilvántartás elkészítésébe.

A helyi dokumentum előírt adattartalma

A helyi dokumentum előírt adattartalma is jelentősen megnövekszik a korábbi önálló, illetve specifikus nyilvántartások előírt adattartalmához képest. A tranzakcióspecifikus adatok mélyebb, részletesebb bemutatásán túl a helyi dokumentumban például meg kell nevezni azokat a személyeket is, akiknek az ügyvezetés jelentést tesz.

Az új rendelet a helyi dokumentumban az előírt információk bemutatását ellenőrzött ügyletenként várja el, ugyanakkor az összevonás szabályai továbbra is alkalmazhatóak. Ezen felül megmarad az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetében alkalmazható egyszerűsítési lehetőség is, bár az alkalmazhatóság feltételeként kikötött, ügyletben alkalmazható haszonkulcs tartomány az eddigi 3% - 10% helyett az új szabályok szerint 3% - 7%-ra módosul. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy ezen a ponton eltér a magyar szabályozás a BEPS ajánlásától, mivel a BEPS szerint kizárólag 5%-os haszonkulcs mellett megalapozott az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetén alkalmazható dokumentációs egyszerűsítés.

A bemutatandó elemzésre vonatkozó részletszabály

Bekerült egy, a transzferár nyilvántartásban bemutatandó elemzésre vonatkozó részletszabály is, amely az elemzés frissítésének módjára és gyakoriságára, valamint az elemzés lépéseinek dokumentálására vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Ez alapján az adatbázis-kutatást három adóévente, míg az összehasonlító ügyletek, vállalkozások pénzügyi adatait legalább adóévente szükséges frissíteni. Az új szabályozás kiterjeszti továbbá az interkvartilis tartomány alkalmazásának feltételeit az összehasonlító árak módszere alkalmazásának esetére is.

Összefoglaló

Összességében tehát az új rendelet rendelkezései alapvetően bővítik a dokumentációban bemutatandó információk körét, ami tovább növeli a vállalkozások nyilvántartás elkészítéséhez kapcsolódó adminisztratív terheit. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a jelen szabályozás alapjául szolgáló BEPS 13. akciótervet az OECD országok széles körben beépítik a saját jogrendjükbe, az egyes országok transzferár nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó előírásai harmonizálásra kerülnek, így végeredményben, hosszabb távon, csoport szinten akár az adminisztrációs terhek csökkenése is elérhető a dokumentációs feladatok egységesítésével.