Elemzések
Ki áll készen?
Mennyire felkészültek a vállalkozások a Brexitre? Melyek a prioritásaik a tárgyalások kapcsán? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tettek fel a Deloitte UK szakértői az általuk szervezett Brexit webcast résztvevőinek.
Érdekesség, hogy a megkérdezett vállalkozások 25%-a úgy nyilatkozott, hogy még meg sem kezdték a felkészülést a Brexit esetleges hatásaira. Ugyanezt a kérdést a 190.000 tagot tömörítő üzleti érdekképviseleti szövetség, a CBI is feltette a nemrégiben készített felmérésében, és arra jutott, hogy a válaszadók 11%-a még nem látott hozzá a felkészüléshez. Ha figyelembe vesszük, hogy mind az Egyesült Királyság, mind pedig az EU elismerte, hogy eddig lassan haladtak előre a tárgyalások, és egyelőre semmilyen témában nem született végleges megállapodás, akkor talán nem meglepő, hogy bizonyos esetekben a vállalkozások több konkrétumot szeretnének ismerni, mielőtt megterveznék, hogy miként fogják mérsékelni a kockázataikat, illetve megpróbálnák kiaknázni a Brexitben rejlő lehetőségeket. Ez egybecseng azzal, amit a vállalkozások egy részétől hallunk – jelesül azzal, hogy jelenleg túl nagy a bizonytalanság ahhoz, hogy érdemi lépéseket tegyenek a felkészülésben. Az viszont látszik, hogy az Egyesült Királyság és az EU is szeretné felgyorsítani a tárgyalásokat, és reménykedhetünk, hogy még idén szó lesz a kereskedelmet érintő kérdésekről is. Ez cselekvésre ösztönözheti a cégeket, viszont akár lesz előrelépés, akár nem, a kereskedelmi tárgyalások esetében rendszerint igaz, hogy „semmiben sincs egyezség, amíg mindenben nincs egyezség”. Ezért továbbra is azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy úgy kezeljék a Brexitet, mint bármilyen más üzleti kockázatot: a legnagyobb változással számoljanak, így minden eshetőségre készen fognak állni.
A Brexitre készülő cégek 35%-a állított fel külön bizottságot a Brexittel kapcsolatos ügyek intézésére, 22%-uk azonosította már a kritikus területeket, és 17%-uk már megkezdte a részletes kockázatfelmérést és a tervezést. A CBI felmérése emellett arra is rámutatott, hogy a válaszadók 60%-a 2018 márciusára tervezi, hogy vészforgatókönyvet léptet életbe, ha addig nem születik megállapodás az átmeneti intézkedésekről. Mivel azonban mind a britek, mind az Unió egyeztetéseket sürget ezen a téren, és az Egyesült Királyság és az EU között nagy az egyetértés abban, hogy egy megfelelő átmeneti időszak mindenkinek érdekében áll, bízhatunk benne, hogy a tárgyalások eme kritikus szakasza az elkövetkezendő hónapokban le fog zárulni.
Milyen főbb problémákkal szembesülnek a vállalkozások a Brexit kapcsán, és mit várnak el az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolatától?
A felmérés tanúsága szerint a legtöbb cég számára a termékek és szolgáltatások kereskedelmére kivetett vámok emelkedése jelenti a legnagyobb kihívást (37%), míg második helyen a makrogazdasági bizonytalanság és a devizaárfolyamok ingadozása áll (28%). Nem meglepő tehát, hogy üzleti szempontból az egységes piachoz való vámmentes hozzáférés számít messze a legfontosabb prioritásnak (69%). A második legfontosabb szempontnak a munkaerőpiachoz való hozzáférést továbbra is biztosító bevándorlási rendszer bizonyult (23%).
A felmérés eredményei csak egy pillanatfelvételt mutatnak az épp legfontosabb aktuális kihívásokról. Tanácsadási tevékenységük során gyakran tapasztaljuk, hogy ugyanazok a szempontok más helyzetben és eltérő körülmények között egészen más megvilágításba kerülhetnek. Erre jó példa annak a két gyártó cégnek az esete, amelyeknek nemrégiben tanácsot adtunk, és amelyek szinte azonos termékeket forgalmaznak a brit piacon. Egyikük hosszú távú szerződést kötött egy brit gyárral, míg a másik az európai szárazföldön üzemeltet saját gyárat. A példában szereplő első cég esetében a mostani helyzet számottevő előnyökkel kecsegtet, míg a második cég számára komoly problémát jelenthetnek a vámok és tarifák.
Ügyfeleink jelentős részénél általánosak a munkaerővel és az általuk foglalkoztatott, EGT-tagállambeli munkavállalókkal kapcsolatos nehézségek. Ugyan még nem alakult ki az új bevándorlási rendszer, mégis kezd körvonalazódni, hogy mi lesz a munkaerő áramlásának jellemző iránya – így az EGT-tagállambeli munkavállalóknak minden bizonnyal letelepedett státuszért kell majd folyamodniuk, éppúgy, ahogy jelenleg az EGT-n kívülieknek. Emellett a munkáltatók kötelesek lesznek nyilvántartani az EGT-tagállambeli munkavállalóikat. Ez valószínűleg a munkaerő-kínálatot is befolyásolni fogja, hiszen szigorodni fognak az országba való belépés feltételei, emiatt pedig elképzelhető, hogy bizonyos csoportok számára az Egyesült Királyság már korántsem lesz annyira vonzó hely az életvitel és a munka szempontjából, különösen, ha az angol font tovább gyengül. Azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy ezen a téren végezzenek el néhány gyakorlati teendőt: például mérjék fel, hogy jelenleg hány EGT-tagállambeli munkavállalót foglalkoztatnak, vessék össze a munkavállalók szakképesítéseit a brit kormány által alkalmazott munkaügyi besorolásokkal, folyamatosan legyenek naprakészek a bevándorlási előírásokat illetően, valamint gondoskodjanak arról, hogy a HR osztályuk megfelelő kapacitással működjön, hiszen vélhetően jóval több adminisztratív teendő hárul majd rájuk.
Egy másik, a vállalkozásokat érintő általános probléma az adatáramlással kapcsolatos, hiszen jelenleg az Egyesült Királyság és az EU között az adatok szabad áramlása biztosított. Amint az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, az ország „harmadik országnak” fog minősülni, és ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet fennmaradhasson, egy ún. megfelelőségi határozatnak kell születnie. Ilyen státusszal mindössze tizenegy ország rendelkezik (az Egyesült Államok nem tartozik közéjük), tehát léteznek egyéb keretek, amelyek között az adatáramlás biztosítható, viszont a vállalkozásoknak tisztában kell lenniük a meglévő adatáramlási folyamataikkal, és azzal, hogy miként tudnak majd reagálni az esetleges változásokra.
Végezetül a résztvevők kifejtették, hogy szerintük az Egyesült Királyságnak hosszabb távon milyen prioritásokat kellene szem előtt tartania. A válaszadók harmada szerint az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem liberalizálásának kellene lennie az első számú prioritásnak (33%), ezt követte a szaktudás és az innováció területén eszközölt befektetés (29%). Az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kapcsolata kritikus kérdés, és minden bizonnyal még jó ideig napirenden lesz, a vállalkozásoknak és a kormányzati szereplőknek pedig a hosszú távú célok teljesítése érdekében szorosan együtt kell működniük egymással, hiszen csak így biztosítható, hogy az Egyesült Királyság elérje a növekedési céljait, és globális szinten is vonzó befektetési célpont maradjon.