Kötelezővé válik az élelmiszerpazarlás csökkentése a kiskereskedőknek

Módosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI., valamint a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény. A módosítások értelmében a jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé válik a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlása az Élelmiszermentő Központ részére, amennyiben azt nem ajánlja fel korábban a rászorulók részére karitatív szervezeteken keresztül (a 100 milliárd Ft alatti élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevétellel rendelkezők, valamint valamennyi egyéb élelmiszer-vállalkozó esetében önkéntes a felajánlás). Az érintett kiskereskedelmi láncoknak az élelmiszer adományozáson túl élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell összeállítaniuk és az élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst kell kinevezniük. 

A törvényjavaslatot benyújtó kormány indokolása szerint a módosításra a globális mértékű élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében van szükség, melynek „környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai is vannak”. A problémát elsősorban megelőzéssel kell orvosolni, azaz, hogy az ellátási lánc egy pontján se keletkezzen élelmiszer-felesleg. Másodsorban a mégis keletkező élelmiszer-felesleg újraelosztása a cél.

Az élelmiszerhulladék megelőzése és a megmenthető élelmiszerek redisztribúciója sikerének érdekében létrehozták a százszázalékban állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, melynek feladata az élelmiszermentés országos koordinálása, az élelmiszer-osztás és -újraelosztás, valamint az érintett kiskereskedelmi társaságok élelmiszer-hulladék csökkentési tervével kapcsolatos feladatok ellátása lesz.

Az érintett élelmiszer-kiskereskedő társaságok jogosultak élelmiszert karitatív szervezet javára felajánlani, valamint kötelesek az általuk meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva – a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert – a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ részére felajánlani, és az Élelmiszermentő Központtal megkötött szerződés szerint eljárni.

Az érintett kiskereskedelmi társaságok választhatják azt, hogy nem az Élelmiszermentő Központ, hanem más, karitatív szervezet részére ajánlják fel a lejárt, vagy közeli lejáratú élelmiszert, azonban tekintve, hogy az élelmiszer adományozás forgalomba hozatalnak minősül, a civil szervezeteknek rendelkezni kell FELIR azonosítóval.

Részletszabályok hiányában azonban az érintett iparági szereplők számára kérdés lehet, hogy
 

• Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv elkészítésénél egységes cél-számok lesznek majd, vagy az érintett kiskereskedelmi társaságoknak saját magukhoz képest kell csökkenteni a hulladék keletkezését (tekintve, hogy az érintett kiskereskedelmi társaságok eddig is eltérő mértékben fektettek hangsúlyt az élelmiszeradományozásra)?
  
  
• Milyen tartalmi követelményeknek kell majd ennek az élelmiszerhulladék-csökkentési tervnek megfelelni, mennyire kapnak szabad kezet a társaságok, illetve milyen mértékben szól bele az Élelmiszermentő Központ?
   

Érdekes kérdés továbbá, hogy milyen adókövetkezményekkel fog járni a kötelező felajánlás az érintett társaságoknál. Törvény alapján egyoldalúan fel kell majd ajánlani az érintett élelmiszereket, vagy szerződést köt az Élelmiszermentő Központ az érintett társaságokkal? Hogyan alakul az egyes esetekben a termékek áfa-kezelése? Mentesül-e az áfa fizetési kötelezettség alól? Elismert költség lesz az átadás a társasági adó rendszerében?

Jelenleg sok részlet nem ismert még, amely befolyásolhatja a felajánláshoz kapcsolódó adókezelést. Például, az Élelmiszermentő Központ tulajdonába kerülnek a felajánlott élelmiszerek, vagy esetleg közvetlenül az elosztásban várhatóan közreműködő civil szervezetekhez?

Mindenesetre érdemes lesz részletesen megvizsgálni a lehetséges alternatívákat, mivel potenciálisan jelentős adóhatása lesz a kötelező felajánlásnak az érintett termékek nagy mennyiségére tekintettel.

A kötelezettségek mulasztásának szankcionálása céljából bevezetésre került az élelmiszermentési bírság is.

A törvénymódosítás jelentős adminisztratív terhet jelent az érintett élelmiszer-kiskereskedelmi társaságoknak, ugyanis élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell készíteni, szerződni kell az Élelmiszermentő Központtal, illetve az ellátási lánc újragondolása is aktuális lehet annak érdekében, hogy minél kevesebb élelmiszerhulladék keletkezzen.