Első tapasztalatok a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfa-visszaigényléssel összefüggésben

Az Áfa törvény 2020. január 1-től hatályos rendelkezései lehetőséget biztosítanak a behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos áfa visszaigénylésére, meghatározott feltételek fennállása esetén. Ezen rendelkezések azonban csak a 2015. december 31. utáni teljesítési időpontú ügyletekre terjednek ki és nem alkalmazhatók a nem adóalanyokkal szemben fennálló behajthatatlan követelésekre.

Ugyanakkor, az Európai Unió Bírósága – a Deloitte szakértői által is támogatott – közelmúltban közzétett végzésével a 2019. december 31-ig hatályos magyar rendelkezések tekintetében kimondta, hogy nem felel meg a közösségi jognak az a szabályozás, amely nem teszi lehetővé az adózóknak az adóalapcsökkentést, amennyiben az adóssal szemben fennálló követelések véglegesen behajthatatlanná válnak.

Tekintettel arra, hogy a 2020. január 1. napjával hatályba lépett szabályozás nem terjed ki a 2016. január 1. előtti teljesítési időpontú és nem adóalany megrendelőkkel szemben fennálló behajthatatlan követelésekre, így az adózók közvetlenül a közösségi jogra való hivatkozással, a végzésre tekintettel az adózás rendjéről szóló törvény alapján előterjesztett kérelemben kezdeményezhetik a behajthatatlan követelések áfa összegének visszaigénylését. Álláspontunk szerint az adózók a visszaigénylési kérelmeiket a végzés közzétételétől számított 180 napig, azaz legkésőbb 2020. április 21. napjáig nyújthatják be az adóhatóság felé, mind adóalany, mind pedig nem adóalany megrendelőkkel szemben fennálló behajthatatlan követeléseik vonatkozásában.

Tapasztalataink szerint a fentiek alapján beadott kérelmek elbírálása kapcsán az adóhatóság rendkívül megszorító módon jár el, ugyanakkor ellenőrzés lefolytatására és bírság kiszabására nem kell számítani. Az érintett ügyletek tekintetében az adóhatóság egyrészt széles körben vizsgálja, hogy az adózó követelése ténylegesen behajthatatlanná vált és a követelése kiegyenlítése érdekében a szükséges lépeseket megtette-e, másrészt pedig ellenőrzi, hogy az adózó az ügyletek megkötése, az üzleti partner kiválasztása során a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően járt-e el. Ennek kapcsán az adóhatóság hiánypótlás keretében több alkalommal is a 2020. január 1-jével hatályba lépett szabályokban meghatározott feltételrendszernek való megfelelőséget vizsgálja, és leggyakrabban – a visszaigénylés iránti kérelmek elutasításának kilátásba helyezésével – kötelezi az adózókat, hogy 3-5 napos határidőn belül nyilatkozzanak egyrészt arról, hogy a követelésük más módon nem térült meg, az adó visszaigénylésére vonatkozó egyéb eljárás nincs folyamatban, valamint bocsátsák az adóhatóság rendelkezésére a behajthatatlan követelésekkel érintett ügyletek ÁFA analitikáját, számlákat, a behajtási kísérletet alátámasztó dokumentációt, az ügyletekre vonatkozó szerződéseket, adóbevallásokat, az érintett behajthatatlan követeléssel kapcsolatos számviteli elszámolást és az alátámasztó bizonylatokat, analitikákat.

Mindezek alapján javasoljuk újfent áttekinteni, hogy 2016. január 1-ét megelőző teljesítési időponttal állnak-e fenn olyan – akár magánszemélyekkel szemben – behajthatatlan követelések, amelyek kapcsán a végzésre tekintettel még nem éltek az áfa visszaigényléssel és rendelkeznek az adóhatóság által a fentebb megjelölt, a behajthatatlanság tényét igazoló valamennyi irattal. Az áfavisszaigénylés iránti kérelmet érdemes mihamarabb megtenni, tekintettel arra, hogy erre 2020. április 21. napját követően erre már nem lesz lehetőség. A követelések áttekintésében, valamint a kérelmek elkészítésében a Deloitte szakértői készséggel állnak Ügyfeleink szíves rendelkezésére.