deloitte

Hírek

Értelmezési kérdések az építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkálatok és a fordított adózás alkalmazása körében

Bizonyára már sokak számára ismert, hogy 2023. január 1-jei hatállyal kibővült azon ingatlanon végzett – annak létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló – építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatások köre, amelyek kapcsán a belföldi fordított adózás alkalmazandó.

A módosítás lényege, hogy a továbbiakban nem szükséges vizsgálni, hogy az adott ingatlannal kapcsolatban végzett szolgáltatásra vonatkozó hatósági engedély vagy hatósági bejelentés építési, illetve bontási tartalmú-e, ugyanis minden hatósági engedély-köteles és hatósági bejelentésköteles építési-szerelési és egyéb szerelési munka fordított adózás hatálya alá fog esni, feltéve, hogy az Áfa törvényben foglalt további feltételek teljesülnek. A jogalkotó indokolása szerint a cél a fordított adózás alá eső ügyleti kör pontosítása és a szabályozás aktualizálása volt, hiszen a vonatkozó építésügyi ágazati szabályozás alapján az utóbbi években számos munka kikerült az építési, bontási engedélyköteles körből, így az Áfa törvény szerinti belföldi fordított adózás alól is.

Az építési-szerelési vagy egyéb szerelési szolgáltatások esetén a belföldi fordított adózás alkalmazásának – a személyi feltételek teljesítésén túl – a továbbiakban is nélkülözhetetlen feltétele, hogy:

- Az adott ügylet építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősüljön

Ennek kapcsán az Áfa törvény nem tartalmaz fogalommeghatározást, erre tekintettel az az építési-szerelési, egyéb szerelési munkák körének meghatározása során a szó hétköznapi értelmezése adhat iránymutatást. Így adott esetben építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának lehet tekinteni egyebek mellett a vízvezetékszerelő, villanyszerelő, a burkoló vagy a kőműves tevékenységét is.

- A munka szolgáltatásnyújtásnak minősüljön az áfa rendszerében

A termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások együttes teljesítésével megvalósuló ügyletek esetében kérdésként merülhet fel, hogy adott esetben egyszerű termékértékesítésről, az Áfa törvény különös szabálya szerinti, úgynevezett generálkivitelezős ingatlanértékesítésről vagy építési-szerelési szolgálatásról van-e szó.

A fentiek megállapításához nélkülözhetetlen a felek szerződéses akaratának, az ügylet jellegadó tartalmának vizsgálata, azaz, hogy az ügylet során a felek szándéka pusztán a termékértékesítésre irányul vagy az ügylet tekintetében a szolgáltatás jelleg dominál. Így például – a Kúria Kfv.I.35.410/2015/4. számú ítéletében megerősített álláspont szerint – szolgáltatásnyújtásról beszélhetünk a nyílászárók beszerzése esetében akkor, ha az ügylet során a felek szándéka nem pusztán az ablakok adásvételére, hanem egy építési engedélyköteles munka során egy konkrét helyen és konkrét épületben történő nyílászáró elhelyezésére, gyakorlatilag az épületek ablakokkal való ellátására irányult.

Amennyiben a szolgáltatásnyújtáskénti minősítés nem teljesül, az Áfa 142. § (1) b) pontja szerinti fordított adózás alkalmazhatósága fel sem merül.

- A munka az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuljon

Ahogyan az a törvény szövegéből is egyértelműen kiderül, az építési-szerelési és egyéb szerelési munka változatlanul az ingatlan létrejöttére, bővítésére, átalakítására, egyéb megváltoztatására kell, hogy irányuljon, ideértve annak bontással történő megszüntetését és – az idei évtől – a rendeltetésének megváltoztatását is.

Míg az ingatlan létrehozására, bővítésére vagy átalakítására vonatkozó munkák tartalma viszonylag egyértelmű, kérdésként merülhet fel, hogy mely építési-szerelési szolgáltatás eshet az ingatlan megváltoztatására irányuló szolgáltatások körébe.

A megváltoztatás fogalmának Áfa törvénybeli definíciója hiányában az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatályba lépő uniós szabályok magyarázatában foglaltak adhatnak iránymutatást. Ez alapján a megváltoztatás “legtöbbször az épület vagy építmény jellegének vagy összetételének általában viszonylag kicsi, de jelentős megváltozását jelenti. Bármi, ami egy alkotóelemnek egy épülethez vagy építményhez való hozzákapcsolásával, majd eltávolításával jár, megváltoztatásnak minősül.”

Végezetül a fordított adózás - építési-szerelési, vagy egyéb szerelési munkák esetén való - alkalmazhatóságának utolsó, az év eleji módosítással leginkább érintett és a gyakorlatban legtöbb kérdést előidéző feltétele, hogy az adott munka hatósági engedélyhez vagy hatósági bejelentéshez kötött kell, hogy legyen.

Bár első olvasatra a módosított rendelkezés egyértelműnek tűnik, azonban tapasztalatunk alapján a szektorban továbbra sincs egységesen kialakult értelmezés annak alkalmazhatóságát illetően.

Egyebek mellett az egyik legfontosabb kérdés, hogy mely hatósági engedélyek alapozzák meg a fordított adózás alkalmazását. Szükséges-e, hogy a bejelentés, az engedély az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódjon? Példának okáért egy építkezéseknél gyakori közterületfoglalási engedéllyel érintett építési, szerelési munka vagy egy olyan beruházás, amelynek kapcsán a veszélyes hulladék elszállítására – illetve ehhez a vonatkozó hatósági bejelentés megtételére - sor kerül,  a fordított adózás szabályai alá eshetnek-e? Továbbá szükséges-e, hogy szigorúan véve hatósági engedélyről, hatósági bejelentésről legyen szó, vagy egyéb vállalati engedély (pl. villamos energia hálózat bővítése) is megalapozhatja-e a belföldi fordított adózás alkalmazhatóságát?

Ugyancsak felmerülhet, mi az irányadó áfakezelés abban az esetben, ha egy több alvállalkozó bevonásával zajló kivitelezési munka esetén kizárólag az egyik alvállalkozó munkája kapcsán merül fel hatósági engedélyeztetési vagy bejelentési kötelezettség; vagy ha az engedélyeztetés, bejelentési kötelezettség csak menet közben merül fel, amelyet megelőzően már egyenes áfás előlegszámla került kibocsátásra az addigi teljesítésről.

A szóban forgó kérdésekkel kapcsolatosan folyamatosan egyeztetünk a Pénzügyminisztériummal, amely eredményeként egy olyan értelmezési szempontrendszer van kialakulóban, amely iránymutatással szolgálhat a szektor részére.

Mindezek alapján javasoljuk az érintett piaci szereplők számára, hogy tekintsék át az építési-szerelési és egyéb szerelési munkálatokkal kapcsolatos adózási gyakorlatukat, hiszen a helytelen adókezelés komoly adózási következményeket vonhat maga után.

Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel a fentiekkel kapcsolatban, szakértőink örömmel állnak a rendelkezésére.

Hasznosnak találta?