Hírek
Hogyan csökkenthetők a helyi adók?
A bírósági gyakorlat által elfogadott, helyi adókban rejlő megtakarítási lehetőségek
A helyi adókra különösen jellemző, hogy a bírósági joggyakorlat folyamatosan alakítja a szabályok értelmezési kereteit, amely sajátosság a kockázatcsökkentési lépések megtételén túl lehetőséget is hordoz magában, mivel a jogértelmezés változása újabb és újabb megtakarítási lehetőséget eredményez. Összefoglaltuk a legújabb bírósági döntések által vázolt megtakarítási lehetőségeket a helyi adókat érintően.
Helyi iparűzési adó (HIPA)
Értékesítéshez kapcsolódó fuvarköltséggel a HIPA alapja csökkenthető lehet
Amennyiben jelentős tételt tesz ki a költségei között a fuvarköltség, úgy érdemes annak a lehetőségét részletesebben is megvizsgálni, hogy adott fuvarparitás és költség átterhelés mellett az értékesítéshez kapcsolódó fuvarköltséggel a HIPA alapja csökkenthetővé válhat.
Bérmunka, bérgyártás költsége elszámolható lehet a HIPA alap terhére
Annak megállapításához, hogy csökkenthető-e a bérgyártás költségével a HIPA alapja, egyrészt szükséges megvizsgálni, hogy vásárolt vagy saját termelésű készleten történik-e a megmunkálás, végez-e vagy sem megváltoztató tevékenységet a bérgyártásba adó a bérgyártást megelőzően vagy követően, másrészt, leszámlázza vagy sem az anyagot / félkész terméket a bérmunkába vevőnek.
A bérgyártás mellett a bérmunkával történő HIPA alap csökkentésre is van lehetőség a megfelelő szerződéses és szolgáltatási feltételek kialakítása mellett. Azonban a bírósági joggyakorlat szerint a bérmunkát nem szabad összetéveszteni a munkaerő-kölcsönzéssel és annak burkolt formáival, amelyek viszont nem adnak alapot az adóalap-csökkentésre.
Alvállalkozói teljesítésekben rejlő megtakarítási lehetőségek
Az alvállalkozói teljesítésben rejlő megtakarítási lehetőségek iparáganként széles kört fednek le. Az építőipar tekintetében például a fővállalkozó által értékesített új lakás előállításához igénybe vett alvállalkozói teljesítések értékével akkor is lehet csökkenteni a HIPA alapot, ha a megrendelővel nem vállalkozási szerződést, hanem adásvételi szerződést kötöttek. Társasház felépítéséhez kapcsolódóan igénybe vett alvállalkozói teljesítések értékét viszont már a legideálisabb módon szükséges megbontani lakások és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek (üzlethelyiség, garázs, tároló, közös használatra szolgáló helyiségek) között a HIPA alapból való levonhatóság pontos meghatározása érdekében.
Közvetített szolgáltatások nem csak kockázatot hordoznak, hanem lehetőségeket is
Amennyiben az alvállalkozók tevékenységét a fővállalkozó változatlan formában tudja továbbítani a megrendelői felé, a költségekkel kapcsolatban felmerülhet a közvetített szolgáltatásként történő HIPA alap csökkentés lehetősége is. A bírósági joggyakorlat azonban kiemeli, hogy az adóalap-csökkentés alkalmazhatóságának fontos feltétele a megfelelő számlakép, a számlázási sorrend és vizsgálandó a szerződés tartalma is.
HIPA előleg mérséklési lehetőség
Az adózóknak lehetőségük van a HIPA előlegeiket egy egyszerű és gyors hatósági eljárás keretében módosítani, amennyiben a várható éves nettó árbevételük, és ezáltal a várható HIPA kötelezettségük alacsonyabb, mint az adott évre előírt adóelőleg(ek) összege. A várható adókötelezettséget meghaladó előlegfizetés esetén a vállalkozás 8,5 – 14,5 hónapra kamatmentesen bocsátja az önkormányzat(ok) rendelkezésére az előleg(ek) és éves adó összegének különbözetét. Ezáltal a fizetendő adóelőleg mérséklése pozitív hatással lehet a vállalkozás cash-flow pozíciójára. Általánosságban az eljárás nem hordoz magában kockázatot, még egy esetleges túlmérséklés esetén sem, hiszen az éves adókötelezettség és a fizetett előlegek különbözete az éves bevallás benyújtásakor előírásra kerül az adózó adófolyószámláján, továbbá az illetékes hatóság sem állapíthat meg a mérséklésre tekintettel hátrányos jogkövetkezményt az adózó terhére.
Telekadó
A túlzó mértékű telekadó megsemmisíthető
A telekadót és annak alapját legtöbb esetben a telkek területe alapján állapítják meg az önkormányzatok. Ennek eredményeként extrém esetekben a fizetendő adó összege elszakadhat a telek forgalmi értékétől. Ez különösen a nagy méretű, alacsony forgalmi értékű telkek esetén fordulhat elő. A joggyakorlat szerint, ez akkor okoz problémát, ha a telekadó túlzó mértékű, azaz belátható időn belül felemészti a vagyon értékét. Ez az önkormányzatok gyakorlatában azt jelenti, hogy amennyiben a telek értékének 60-70%-át kitevő összeget kell évente telekadóként megfizetni, azt tekintik csak súlyosan aránytalannak. A legújabb Alkotmánybírósági döntések szerint azonban már a telek forgalmi értékének 20-40%-át meghaladó évi telekadó is túlzó mértékű lehet. Fontos, hogy ez a szempontrendszer az építményadó tekintetében is érvényesül, így az épületek értékének jelentős részét felemésztő adószabály is vitatható.
Egyes speciális területek adómentesen kezelhetők
Az adómentesen kezelt területek közül az erdő például olyan speciális területnek minősül, amire tekintettel telekadó nem állapítható meg. Az adózók és önkormányzatok számára azonban sokáig nem volt tisztázott, hogy milyen szempontok szerint kell megállapítani, hogy az adott terület adómentesnek minősül-e. Az önkormányzatok ennek megállapítása érdekében gyakran helyszíni szemlét tartottak. A Kúria szerint azonban az adómentesség alátámasztásához elegendő az ingatlan-nyilvántartási állapot vizsgálata, azaz, hogy oda pl. erdőként van-e bejegyezve az adott ingatlan. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy az adott adómentesen kezelt terület miként került az ingatlan-nyilvántartásba feltüntetésre, illetve kétség esetén egyes területek adómentessége is vizsgálható.
Közutak adódómentességének feltétele
A telekadó rendszerében mentesül az adó alól a közút területe is. A gyakorlatban azonban nem volt egyértelmű, hogy a közútnak való minősülés alátámasztásához mit szükséges bizonyítani. A bírósági gyakorlat azonban rögzítette, hogy a mentességhez azt szükséges vizsgálni, hogy az adott út ténylegesen részét képezi-e helyi- vagy országos közúthálózatnak. Ha igen, a mentesség érvényesíthető.
Építményadó
Építményadó szerinti hasznos alapterület felülvizsgálatában rejlő megtakarítási lehetőség
A legtöbb önkormányzat esetében az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, viszont sok esetben nem egyértelmű, hogy az adott építmény pl. egy irodaház esetében mit szükséges beszámítani a hasznos alapterületbe (pl. nettó vagy bruttó m2-t kell-e figyelembe venni, a lépcsőházak esetében csak az egy szintre jutó alapterületet kell beszámítani, vagy szintenként kell a m2-t kalkulálni stb.). Éppen ezért az építmények hasznos alapterületének hozzáértő felülvizsgálatával építményadót lehet megtakarítani.
Az állattartásra vagy növénytermesztésre használt épületek adómentességének feltétele
Gyakorlati problémát okozhat, hogy alkalmazható-e az állattartásra vagy növénytermesztése szolgáló épületekre vonatkozó adómentesség, ha az ingatlant valamilyen részben más célra is hasznosítják. Ilyen eset lehet például az, ha a növénytermesztésre szolgáló épület bizonyos részein tárolási tevékenységet folytatnak. Az ítélkezési gyakorlat ebben a tekintetben kifejezetten konzervatív álláspontot követ. A Kúria szerint ugyanis amennyiben egy adott épületrészen belül bármekkora területet is állattartáson vagy növénytermesztésen kívüli tevékenységre használnak fel, akkor már nem lehet élni az adómentességgel. Éppen ezért érdemes ezen épületek tényleges használatát áttekinteni, felkészülve ezzel egy helyszíni ellenőrzésre.
Milyen mértékű állagromlásig adóköteles az épület?
Több esetben is előfordult, hogy olyan ügyek kerültek a bíróság elé, amelyben az ingatlanok tulajdonosai arra való hivatkozással kérték az adó alóli mentesítésüket, hogy az épületük súlyosan leromlott (romos) állapotú, ezért már nem is minősül épületnek az építményadó rendszerében. A Kúria ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy mindaddig az építményadó alá tartozik az épület, amíg azt le nem bontják vagy meg nem semmisül. Az épület elhanyagolt műszaki állapotának ugyanis az építményadó rendszerében nincs jelentősége. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy amennyiben eddig fizettünk egy rom (romos épület) után építményadót, úgy mit kell tennünk annak érdekében, hogy ez alól mentesülhessünk.
Összefoglalva, amennyiben jelentős tételt képez az igénybe vett szolgáltatások összege a költségeik között, úgy szolgáltatásonként érdemes áttekinteni, hogy a joggyakorlat alapján a fentiekben említett HIPA alap csökkentő tételek közül valamelyik alkalmazható-e. Amennyiben pedig a telekadót vagy az építményadót érintő megtakarítási, adómentességi feltételek fennállásában bizonytalanok, úgy szakértőink ugyancsak állnak szíves rendelkezésükre.