Hulladékgazdálkodás: Két új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben

Az eljárások megindításának hátterében két kulcsfontosságú uniós irányelv áll: a hulladék-keretirányelv (2008/98/EK irányelv) és a hulladéklerakókról szóló irányelv (1999/31/EK irányelv). Az Európai Bizottság megállapítása szerint Magyarország nem megfelelően ültette át ezeket az irányelveket a nemzeti jogrendbe, ami komoly aggályokat vet fel a hazai hulladékgazdálkodás gyakorlatával kapcsolatban.

A hulladék-keretirányelv esetében több kritikus pontot is említ a Bizottság, amelyek közé tartozik többek között a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumok nem megfelelő implementálása. Ezek a szabályok határozzák meg, hogy egy első ránézésre hulladéknak tűnő termék, anyag (pl.: gyártás során keletkezett melléktermék, visszaküldött, a vevő által selejtnek tekintett termék) kapcsán milyen feltételek teljesülése esetén lehet eltekinteni az adott anyagáram, termék hulladék státuszának megállapításától. E körben fontos tisztázni, hogy magát az EPR díjat az EPR rendelet hatálya alá tartozó termékek (pl.: csomagolás, elektromos, elektronikus berendezés stb.) első belföldi forgalomba hozatala során, a forgalomba hozott mennyiség arányában kell megfizetni, nem pedig a hulladékká vált, a MOHU, illetve alvállalkozója által átvett mennyiség arányában. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó szabályok jelentősége abban áll, hogy meghatározzák az érintett (jellemzően a vevőtől visszavett) termék, anyag feletti rendelkezési jog kereteit.

Előfordulhatnak ugyanis olyan esetek, amikor például egy használt, visszaküldött termék, eredeti funkcióját ugyan nem, vagy csak korlátozottan képes betölteni, egyéb célokra azonban felhasználható, hasonlóan más termékekhez. Ilyen esetekben kiemelt jelentőségű annak meghatározása, hogy milyen feltételekkel jogosult a gazdálkodó eltekinteni a hulladékká minősítéstől és használhatja fel, értékesítheti szabadon a terméket. A kérdés kritikus a szabályozás célkitűzéseinek teljesülése szempontjából is, ideértve elsősorban a körforgásos gazdaság elérését, a környezetterhelés csökkentését, valamint az erőforrásokkal való felelős gazdálkodást is.

További problémát jelent a Bizottság szerint, hogy Magyarország nem teljesíti a pénzügyi hozzájárulások közzétételére vonatkozó követelményeket, amely elsősorban az újonnan bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi díj felhasználását érinti. Az Európai Bizottság kifogásolta azt is, hogy elmaradt a hasznosítási műveletektől (ideértve elsősorban az elkülönített gyűjtésre vonatkozó követelményt) való eltérések indokoltságának rendszeres felülvizsgálata, valamint hiányoznak az otthoni komposztálás ösztönzésére szolgáló intézkedések. Ez utóbbi különösen fontos lenne a háztartási hulladék mennyiségének csökkentésében és a környezettudatos életmód népszerűsítésében.

A hulladéklerakókról szóló irányelv esetében a fő probléma az újrahasználatra és újrafeldolgozásra elkülönítetten gyűjtött hulladék hulladéklerakóba kerülésének megakadályozására vonatkozó rendelkezés nem megfelelő átültetése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy olyan hulladékok is végezhetik lerakókban, amelyeket egyébként újra lehetne hasznosítani, ami ellentétes az Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó törekvéseivel.

Az eljárás következő lépéseként az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak mindkét ügyben. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon ezekre a levelekre és orvosolja a feltárt hiányosságokat. Ez kritikus időszak, hiszen most van lehetőség arra, hogy a kormány módosítsa a kifogásolt jogszabályokat és gyakorlatokat, összhangba hozva azokat az uniós elvárásokkal, vagy megfelelő magyarázatot adjon az eltérésekre.

Amennyiben az Európai Bizottság nem kap kielégítő választ a megadott határidőn belül, indokolással ellátott véleményt adhat ki. Ez már egy komolyabb figyelmeztetésnek tekinthető, és további lépések előfutára lehet. Ha Magyarország továbbra sem tesz eleget a felszólításnak és nem orvosolja a hiányosságokat, az Európai Bizottság folytathatja a kötelezettségszegési eljárást, ami végső soron az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. A bírósági eljárás kimenetele súlyos következményekkel járhat: a Bíróság pénzügyi szankciókat szabhat ki Magyarországra, ha megállapítja a jogsértést.
Fontos megjegyezni, hogy Magyarország nincs egyedül ezzel a problémával. Az Európai Bizottság korábban már 11 másik tagállammal szemben is indított hasonló eljárásokat a hulladék-keretirányelv nem megfelelő átültetése miatt. Ez rávilágít arra, hogy az Unió egészében is kihívást jelent a korszerű hulladékgazdálkodási gyakorlatok bevezetése és a vonatkozó irányelvek megfelelő alkalmazása.

A hulladékgazdálkodás megszervezése önmagában is kihívást jelent számos gazdálkodó esetében, az EPR díj-tételek pedig jelentős költségnövekedést eredményeztek ezen a területen. Annak érdekében tehát, hogy a vállalkozások minél hatékonyabban tudjanak működni, elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek kötelezettségeikkel, illetve lehetőségeikkel. Amennyiben kérdése merülne fel ezen a téren, forduljon a Deloitte fenntarthatósági és adózási szakértőkből álló csapatához!