Hírek
Jelentős adóváltozásokkal kell számolniuk a pénzügyi szektor szereplőinek
A május 31-én megjelent Magyar Közlönyben szereplő rendeletek, valamint a június 6-án közzétett, többek között egyes adótörvények módosítására irányuló törvényjavaslat (az úgynevezett „nyári adócsomag”) számos, a pénzügyi szektort is érintő adónem tekintetében jelentős módosításokat vezetnek, illetve vezetnének be: az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb szabályokat.
1. Extraprofit adó
A hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofit adó kötelezettséget a 2022-2023. adóévekről kiterjesztik 2024-re is, és ezen adóév tekintetében koncepcionális változásokat vezetnek be az adóalap és az adókötelezettség meghatározására.
Míg korábban az adóalap meghatározásakor a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevételből kellett kiindulni, addig 2024. tekintetében az adó alapja a 2022. évi beszámolóban meghatározott adózás előtti eredmény, azzal, hogy azt
- csökkenti a 2022-es beszámolóban szereplő osztalék jogcímen szerzett bevétel (feltéve, hogy az osztalékot megállapító társaság ezt nem számolta el az eredménye terhére) és a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett, áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség, valamint
- növeli a 2022-es eredmény terhére elszámolt pénzügyi szervezetek különadója (bankadó), a tranzakciós illeték, és a maga az extraprofit adó is.
Az adóalap-csökkentő tételként figyelembe vehető nyereség a gyakorlatban több értelmezési kérdést vet fel: például milyen módszertan szerint történik a több tevékenységet érintő költségek közül a meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó rész meghatározása, mi tekinthető nem szokásos tevékenységnek.
Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%. Az ezt meghaladó rész tekintetében az adókulcs továbbra is 30%.
A 2024. évi extraprofit adó kötelezettség csökkenthető, amennyiben az adózó tulajdonában lévő, meghatározott magyar állampapírok napi átlagos állománya a 2024. január-november időszakban növekszik a 2023. január-áprilisi időszak állományához képest. A csökkentés mértéke az állomány növekmény értékének 10%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 50%-a.
A 2024. év vonatkozásában fizetési kötelezettség a 2024. év második felében merül fel.
2. Biztosítási adó
A jogalkotó a 2024. évre is kiterjeszti a biztosítási pótadó kötelezettséget, azzal, hogy az adómérték tekintetében a 2023. évre vonatkozó szabályok irányadóak.
3. Szociális hozzájárulási adó
A 205/2023. (V.31.) számú kormányrendelet értelmében 2023. július 1-től nemcsak 15% személyi jövedelemadó („kamatadó”), hanem (jelenleg) 13% szociális hozzájárulási adó is terheli a lakossági befektetések és megtakarítások jelentős részét a veszélyhelyzet idején.
A kifizetők számára kérdésként merül fel egyrészt, hogy pontosan mely jövedelmek esetén alkalmazandó a szabályozás. A vonatkozó kormányrendelet e tekintetben iránymutatást ad azáltal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 65. §-a szerinti, kamatjövedelemnek minősülő jövedelmekre írja elő az adófizetési kötelezettséget, ezzel tisztázva például az olyan jellegű kérdéseket, hogy a tartós befektetésből származó hozam után felmerül-e a kötelezettség.
A kamatjövedelmek közül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól jelenleg kizárólag az ingatlanalap befektetési jegye után realizált kamatjövedelmek, valamint a tartós befektetési-, ill. nyugdíj-előtakarékossági szerződések keretében személyi jövedelemadó mentesen szerzett jövedelmek, megtakarítások jelentenek kivételt; ezek után a magánszemélyek továbbra is a korábbi közterhekkel, a tartós befektetési- és a nyugdíj-előtakarékossági szerződés esetén pedig az adómentességgel számolhatnak a feltételek teljesülése esetén.
Körültekintést igényel, hogy mivel a módosítások 2023. július elsején lépnek hatályba, az egyes kamatjövedelem-típusok sajátosságaira tekintettel az új kötelezettség akár a kamatjövedelem csak egy részére is vonatkozhat (például számlaegyenleghez kapcsolódó éves kamatnak csak a 2023. július 1-jét követő időszakra eső részére). Azonban például az egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kamatkötelezettség csak a módosítás hatálybalépését követően megszerzett értékpapír kamatára terjed ki: ennek alapján nem zárható ki az akár évekig fennálló szociális hozzájárulási adómentesség sem a közeljövőben megszerzett értékpapírok esetén.
A kormányrendelet nem sok fogódzót nyújt az érintett jövedelmeket juttató kifizetők számára az eljárási kérdéseket illetően. A szabályozásból egyértelmű, hogy a kormányrendelet hatálya alá eső jövedelmekre nem vonatkozik a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ. A jogszabályszöveg azonban nem zárja ki, hogy a Tbj. külföldiek és az EU más tagállamában biztosított magánszemélyek által megszerzett jövedelmek mentesüljenek az extra adóteher alól. Nem rendezettek azonban az ehhez kapcsolódó eljárási kérdések, mint például az, hogy felmerül-e egyedi vizsgálódási, illetve nyilatkoztatási kötelezettség az adófizetési kötelezettség alól mentesülő Tbj. külföldiek vagy más EU országban biztosított személyek, mint jövedelemszerzők esetén. A kormányrendelet szintén nem szabályozza a kifizető feladatait arra az esetre sem, ha esetlegesen jogalap nélküli szociális hozzájárulási adólevonás történik.
4. Pénzügyi tranzakciós illeték
A törvényjavaslat kisebb módosításokkal törvényi szintre emelné a korábban kormányrendeleti szintű szabályozást a külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyeket terhelő pénzügyi tranzakciós illeték, valamint az értékpapír tranzakciós illeték tekintetében.
A kormányrendeleti szabályozás korábban a pénzügyi tranzakciós illetékkötelezettséget a határon átnyúló szolgáltatást nyújtókra terjesztette ki, amely meghatározás a gyakorlatban több értelmezési bizonytalanságot vetett fel. A törvényjavaslat alapján a kötelezettség a pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre, terjedne ki, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van.
A szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetőségével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a természetes személy illetőségének meghatározásakor a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a kifizető által külföldi személy részére történő juttatás esetén alkalmazandó speciális illetőségi szabályaira hivatkozik: ez a gyakorlatban számos kihívást és komoly adminisztrációs terhet jelenthet, ugyanis ez a szakasz főszabály szerint illetőségigazolás évenkénti bemutatását követeli meg a kötelezettség alóli mentesítéshez.
Amennyiben kérdése merül fel a fentiekkel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal.
Lépjen velünk kapcsolatba!
