Hírek
Jelentős áfa változásokat hozhat az Európai Bizottság javaslatcsomagja - Áfa a digitális korban
1. rész
Az Európai Bizottság számára is világossá vált, hogy az utóbbi évek piaci viszonyainak változásai miatt szükségessé vált a jelenlegi uniós áfa szabályok egyszerűsítése és korszerűsítése. Ezért a Bizottság kidolgozott egy cselekvési tervet, aminek a részét képezi az ún. "Héa-szabályok a digitális korban" (Javaslat) elnevezésű jogalkotási csomag. Ez a Javaslat több különböző területet is érint, ezért indokoltnak tartottuk, hogy egy cikksorozat formájában számoljunk be Önöknek a várható új szabályok részleteiről. Sorozatunk első részében a számlakiállításhoz és elektronikus számlázáshoz kapcsolódó rendelkezéseket mutatjuk be.
Az elektronikus számlázás, valamint annak kötelezővé tétele évek óta aktuális téma és egyre több tagállam tervezi ilyen jellegű kötelezettség bevezetését, illetve kiterjesztését, azonban a tagállamok mozgástere korlátozott ezen a téren. A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis például, ha valamely tagállam kötelező elektronikus számlázási követelményeket kíván bevezetni, akkor előzetesen kérelmeznie kell a HÉA – Irányelvtől (Irányelv) való eltérést, amelyet a Tanácsnak egyhangúlag kell jóváhagynia a Bizottság javaslata alapján, ez az eljárás pedig több hónapot vagy akár évet is igénybe vehet. Továbbá, az elektronikus számlázás elterjedését nehezíti, hogy jelenleg nincs egységes kötelező és harmonizált szabályozás arra, hogy milyen formátumú elektronikus számla az elfogadható, ezért tagállamonként eltérő lehet az egyes elektronikus számladokumentumok elfogadhatósága.
A Javaslat többek között az ilyen jellegű nehézségeket igyekszik orvosolni az alábbiak szerint:
Első lépésként 2024. január 1-jétől módosítanák az Irányelv elektronikus számla definícióját az elektronikus számlázásról szóló 2014/55/EU irányelvben foglaltakkal összhangban. Ez alapján a jövőben csak azok a strukturált elektronikus formában kiállított számlák minősülnének elektronikus számlának, amelyeket gépi úton – valamilyen elektronikus, számítógépes megoldás által – is fel lehet dolgozni. Azaz, a gépi feldolgozásra nem alkalmas elektronikus számlák – amire a jelenlegi gyakorlat és szabályozás még lehetőséget ad – a jövőben már nem fognak tudni megfelelni a fenti meghatározásnak.
A fenti rendelkezés a hazai adózók jelentős részére számottevő változást jelentene, hiszen az elektronikus számlázási gyakorlat rendkívül szerteágazó ma Magyarországon. Sokan élnek a hash-kód Online Számla rendszere felé való megküldésének lehetőségével, vagy a 2020-ban megjelent hatósági tájékoztatóban kiemelt lehetőséggel, azaz a papír alapú számla visszaszkennelésével és annak kizárólag elektronikus úton történő továbbításával. A fenti rendelkezés életbe lépésével ugyanakkor ez megszűnne és lépéskényszerbe kerülnének mindazon adózók, akik jelenleg még nem rendszer által feldolgozható strukturált e-számlázást alkalmaznak.
Ezzel párhuzamosan szintén 2024-től eltörölnék az Irányelvből azt a rendelkezést, miszerint a számla befogadójának bele kell egyeznie az elektronikus számlázásba. Ezáltal megnyílik az út a tagállamok előtt – így akár Magyarország előtt is – hogy kötelező jelleggel elektronikus számlázást vezessenek be anélkül, hogy előzetesen derogációs kérelemmel kellene a Bizottsághoz fordulniuk. Fontos azonban, hogy a tagállamok csak olyan elektronikus számlázást vezethetnek be, amely megfelel a fenti 2014/55/EU irányelv szerinti standardoknak. Továbbá, az elektronikus számlák kiállítása és továbbítása nem köthető a tagállami adóhatóságok előzetes kötelező engedélyéhez vagy ellenőrzéséhez sem.
Ezt követően 2028. január 1-jétől további változások érintik majd a számlázást. Egyrészt, a kötelező számlakiállítási határidő a teljesítéstől számított 2 munkanapra rövidül, ami nagy kihívás elé állíthatja majd a hazai adózókat, figyelemmel arra, hogy Magyarországon jelenleg 8 nap az általános számlakiállítási határidő. A két munkanapos számlakiállítás hátterében egy új elektronikus, közel valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség áll (DDR- Digital ReportingRequirements), aminek értelmében az adózóknak a számlakiállítástól számított legkésőbb két munkanapon belül adatot kell szolgáltatniuk a határon átnyúló Közösségi tranzakcióikról (értékesítés és szolgáltatás egyaránt). Ez a kötelezettség nemcsak a számla kiállítóját, hanem például Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a befogadó felet is érinteni fogja.
Látható, hogy a jövőben már nem havi szinten, a bevallás keretében, hanem közel valós időben, tranzakciónként várják majd el az adatszolgáltatást a Közösségi ügyletek vonatkozásában, hasonlóan a számos országban, a belföldi tranzakciók kapcsán már bevezetett különböző számla-adatszolgáltatásokhoz, mint amilyen hazánkban az Online Számla rendszer.
Ez az új adatszolgáltatási kötelezettség további két újítással is jár majd. 2028-tól az adatszolgáltatás alá tartozó ügyletekről kizárólag elektronikus számla lesz csak kiállítható. Azaz, aki határon átnyúló Közösségi ügyletben vesz részt, annak számolnia kell majd a kötelező elektronikus számlázással, annak minden velejáró következményével (pl. elektronikus archiválás stb.) együtt. Papír alapú számlák kiállítására innentől csak legfeljebb a belföldi ügyletek esetén lesz lehetőség, amennyiben az adott tagállam a belföldi ügyletekre nem kívánja kiterjeszteni az elektronikus számlázást.
Valamint, ez az új adatszolgáltatás ki fogja vezetni a jelenleg még használatos Közösségi Összesítő Nyilatkozatot is. Ezáltal, ilyen bevallás benyújtására a fenti adatszolgáltatás bevezetését követően már nem lennének kötelesek az adózók. A Bizottság célja ezzel az intézkedéssel, hogy a Közösségen belüli ügyletek vonatkozásában gyorsabban és jobb minőségben érkezzenek az adatok az adózóktól a Közösségen belüli kereskedelemhez kapcsolódó áfacsalások, különösen az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett, Közösségen belüli visszaélések visszaszorítása érdekében.
Az adatszolgáltatás pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, ugyanakkor az már tudható, hogy a tagállamoknak olyan rendszert kell majd implementálniuk, amelynél az adattovábbítás az európai szabványnak megfelelően történik. A tagállamok rendelkezhetnek ugyan más formátumban kiállított elektronikus számlákon szereplő adatok továbbításáról is, azonban lehetővé kell tenniük az európai szabvány használatát is és az engedélyezett adatformátumoknak minden esetben garantálniuk kell az európai szabvánnyal való átjárhatóságot. A Bizottság ezzel kívánja biztosítani, hogy mindamellett, hogy a tagállamoknak megmarad a mozgástere a különböző adatformátumok használatára, ugyanakkor az érintett adózóknak lehetőségük van az európai szabvány szerint teljesíteni az adatszolgáltatást anélkül, hogy bármelyik tagállamban igazodniuk kellene a különböző adatszolgáltatási rendszerekhez.
A fentiekben említett jogalkotási csomag jó hír lehet azoknak, akik már eddig is fontolgatták az elektronikus számlázásra való áttérést, azonban például az uniós szintű egységes szabályozás hiányában eddig nehézkes volt számukra ennek hatékony bevezetése. A várható új szabályokra azonban érdemes azoknak is figyelemmel lennie, akik eddig még nem gondolkoztak az elektronikus számlázás bevezetésén, hiszen a Közösségi ügyletek esetén 2028-tól a tervek szerint életbe fog lépni a kötelező elektronikus számlázás. Továbbá, a derogáció eltörlésével a tagállamok várhatóan a belföldi ügyletek kapcsán is sokkal nyitottabbak lesznek az elektronikus számlázás kötelezővé tételére, amire elméletileg már 2024-től meg lenne a lehetőség a Javaslat szerint.
Nem kérdés, hogy az új szabályokra való felkészülés sokak számára kihívást jelenthet, ezért javasoljuk a jelenlegi számlázási folyamatok mielőbbi felülvizsgálatát, amelynek kapcsán kollégáink örömmel állnak a rendelkezésre.
