Jelentős döntés született az építési telek fogalmának értelmezése kapcsán

Figyelemre méltó ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága (EUB) egy, az ingatlanok építési telekként való minősítése kapcsán a C-594/23. számú ügyben. Eszerint egy telek abban az esetben is építési teleknek minősül – így a héa irányelv rendelkezésre értelmében adóköteles annak értékesítése –, ha azon egy épület alapja ugyan kialakításra került, más épület vagy építmény azonban nem helyezkedi el rajta.

Az ügy háttere szerint egy dán ingatlanfejlesztő cég 2015-ben olyan telkeket értékesített, amelyeken 2010-ben lakóingatlan alapozási munkákat végeztek. Tekintettel a telkeken kialakított építményalapokra, az értékesítő a telkeket beépített ingatlanoknak minősítette és azokat – az irányadó rendelkezések szerint – adómentesen értékesítette. Egy adóellenőrzés során azonban az adóhatóság vitatta az ingatlanok beépített ingatlankénti minősítését, így az értékesítések adómentes kezelését és a hatóság ara az álláspontra helyezkedett, hogy a telkek – az építmény alapok kialakításától függetlenül – építési teleknek minősültek, így azok értékesítése adóköteles. Az ügy a bíróság elé került, amely az EUB elé utalta azt a telkek héa rendszerbeli minősítésének megítélése végett.

Az EUB eljárása során azt vizsgálta, hogy

• a lakáscélú építmények kiöntött alapja a héa rendszerében épületnek minősül-e és ekként
• az olyan telek, amelyen az értékesítés időpontjában csak a lakáscélú építmények kiöntött alapja található építési teleknek minősül-e.

A Héa irányelv 12. cikk (3) bekezdése alapján “„építési teleknek” kell tekinteni minden közművesítetlen vagy közművesített földterületet, amelyet a tagállamok ennek minősítenek.” Ugyancsak a Héa 135. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok mentesítik az adó alól a beépítetlen földterület értékesítését, az építési telkek kivételével. Mindezekből az EUB azt a következtetést vonta le, hogy az „épületnek” minősülő építményt tartalmazó földterület nem minősíthető építési teleknek.

Az épület fogalmát a Héa irányelv tágan határozza meg. A Héa iránylev 12. cikk (2) bekezdése szerint a 12. cikk “(1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában „épület” minden, a földhöz rögzített vagy a földön létesített építmény”. A Héá irányelv 12. cikk (1) bekezdés a) pontja „épületek, illetve épületrészek és a hozzátartozó telkek első használatbavétele előtti értékesítés(ére)” vonatkozik. Ez alapján az EUB hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint kiemelt jelentősége van az „első használatbavétel” fogalomnak, amely alapján csak akkor lehet szó épület értékesítéséről, ha az értékesített rész már használatba vehető.

A fentiek alapján az EUB azt a konklúziót állapította meg, hogy a héa irányelv az épület fogalmát ugyan tágan határozza meg, továbbá az is igaz, hogy egy lakóingatlan kiöntött alapja a köznapi nyelvhasználatban épületrésznek tekinthető, az ilyen telkek értékesítése esetében azonban nem teljesül az „első használatbavétel” kritériuma, azaz, hogy az ingatlan alapja „megfelel az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője általi első használatának”, tekintettel arra, hogy az építmény alapja önmagában nem használatba vehető. Így az EUB döntése szerint azok a telkek, amelyeken csak az épületalapok vannak kiöntve, továbbra is építési teleknek minősülnek, és így azok értékesítés adóköteles.

A ítélet nagy jelentőséggel bírhat azon ingatlanok minősítése, illetve értékesítések adókezelésének meghatározása kapcsán, amely ingatlanokon az ítélet hátteréhez hasonlóan csupán valamilyen alapozási munka került kivitelezésre az értékesítés teljesítési időpontjában. Amennyiben a társaságnak voltak, vagy lesznek hasonló ügyletei, úgy érdemes körültekintően eljárni, hiszen álláspontunk szerin kérdést vethet fel, hol húzódik a határ az építési telek, illetve a beépített ingatlankénti minősítés között.

Amennyiben az ítélettel, vagy annak alkalmazhatóságával kapcsolatban kérdésük merülne fel vagy egy konkrét projekt adókezelésének meghatározásában támogatásra lenne szükségük, kérjük, hogy forduljanak hozzánk bizalommal!