Hírek
Jelentős módosításokkal lépett hatályba a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendelet
A kiterjesztett gyártói felelősségi (a továbbiakban: „EPR”) rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) július 1-jétől hatályos változata több módosítást, kiegészítést tartalmaz a korábban közzétett jogszabályszöveghez képest. Némely módosítás a környezetvédelmi termékdíjban már ismert jogintézményt emelt át a Rendeletbe, megjelentek azonban további, a termékdíjban nem ismert, adminisztratív könnyítést célzó rendelkezések is. Az alábbiakban utalunk továbbá egyéb, gyakorlati szempontból jelentős aspektusokra is.
1. Csomagolások - csomagolószerek
A csomagolások, csomagolószerek vonatkozásában jelentős különbség, hogy a termékdíj által terhelt csomagolószerek köre nem egyezik meg az EPR rendszer hatálya alá tartozó csomagolásokkal.
A jelenlegi szabályozási környezet értelmében lehetőség van a fizetendő EPR díj levonására a környezetvédelmi termékdíjból. Ez a lehetőség legtöbb esetben triviális tekintve, hogy adott termék, illetve anyagáram esetén az EPR díj és a termékdíj megfizetése jellemzően ugyanazon társaságot terheli. Kérdéses lehet ugyanakkor a levonási jog gyakorlása a csomagolások, csomagolószerek vonatkozásában, ugyanis ezekben az esetekben eltérhet a fizetésre kötelezett személye.
2. Újrahasználható, illetve forgó csomagolások
A gazdálkodók körében gyakori az újrahasználható csomagolások alkalmazása, amelyek az életciklusuk folyamán jellemzően több alkalommal megfordulnak a vevő és a szállító között (pl.: raklapok, műanyag rekeszek, edények). Az ilyen típusú csomagolások felhasználása esetére a termékdíj-szabályozás részletes rendelkezéseken alapuló mentességi rendszert tartalmaz, amely biztosítja, hogy ezen csomagolások után a termékdíj csak egy alkalommal (vagy egyáltalán ne) kerüljön megfizetésre. Ezt a rendszert szinte teljes mértékben átvette a Rendelet is.
Az EPR szabályozás – hasonlóan a termékdíjhoz – több mentességi jogcímet is tartalmaz, amelyek eltérő feltételek mellett alkalmazhatók. A mentesség érdekében teljesítendő feltételeket egyrészt befolyásolja a csomagolás mozgásának iránya, tehát, hogy az adott csomagolás kizárólag belföldön vagy belföld – külföld viszonylatban kerül felhasználásra. Egyéb, a mentesség feltételei szempontjából releváns körülmény az adott csomagolás típusa (újrahasználható, nem újrahasználható), illetve a felhasználás alapjául szolgáló szerződéses konstrukció (bérleti rendszerben vagy visszavásárlási rendszerben történik a csomagolás használata).
Az említett körülmények függvényében, a mentesség érvényesítéséhez szükséges feltételek közé tartozik többek között a csomagolás nyilvántartásba vétele az országos hulladékgazdálkodási hatóság által, a bérleti rendszerre vonatkozó engedély megléte, a csomagolás kiszállításának igazolása.
3. Készletre vétel
A szabályozás a készletre vétel esetkörével kapcsolatos korábbi hiányosságát célozta pótolni azzal a rendelkezéssel, mely értelmében a gyártó jogosult a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét a forgalomba hozatal helyett a készletre vétel időpontja alapján teljesíteni. A termékdíj-szabályozásban is ismert jogintézmény – az alkalmazott belső nyilvántartási rendszerektől, illetve a tevékenység jellegétől függően – adminisztratív könnyítést jelenthet egyes szereplők számára.
4. Sütőolaj alapanyagként történő felhasználása
A módosítás nyomán az egyébként EPR-köteles sütőolajok forgalomba hozatala mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha a vevő nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához alapanyagként használja fel. Ilyen nyilatkozat esetén tehát a forgalomba hozó mentesül az EPR fizetési kötelezettség alól, abban az esetben pedig, ha a vevő a nyilatkozatban foglaltaknak nem tesz eleget – hasonlóan a külföldre történő kiszállítás esetköréhez – az EPR díjfizetési kötelezettség a vevő oldalán fog felmerülni.
5. Gépjárműátalány
A gépjárművek forgalomba hozatala esetén az EPR díjfizetési kötelezettség alapját és összegét a gépjármű, valamint az abba beépülő, önmagukban is EPR köteles komponensek (pl.: gumiabroncs, akkumulátor, különféle elektromos, elektronikus berendezések) tömege alapján, minden egyes komponens és a gépjármű tekintetében külön szükséges meghatározni. Ez az adatszolgáltatási mód megnövekedett adminisztrációt igényel a gépjármű-összeszerelést végző társaságok számára.
A Rendelet legkorábbi változata is lehetővé tette már az autógyártók számára az autóba beépülő, önmagukban is EPR-köteles komponensek után felmerülő díjfizetési kötelezettség átvállalását. Ugyanakkor az átvállalás lehetővé tétele önmagában nem oldotta meg a fenti problémát. Ezért a jelenleg hatályos Rendelet megteremti a lehetőségét a gépjármű forgalomba hozói számára, hogy az EPR díjfizetési kötelezettséget díjátalány formájában teljesítsék (hasonlóan a termékdíj-szabályozásban alkalmazott gépjármű-átalányhoz, amely ugyanezen probléma megoldása érdekében került bevezetésre).
6. Átvállalás lehetősége a mezőgazdasági szektorban
A fentebb említetteknek megfelelően korábban csak gépjármű gyártókat megillető átvállalás lehetősége a módosítással kiterjesztésre került a mezőgazdasági termelői szerveződésekre is.
Az új szabályozás értelmében ugyanis mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén az EPR kötelezettséget a mezőgazdasági termelői szerveződés átvállalhatja.
7. Önszámlázás kompenzáció esetén
Bár nem a jogszabálymódosítás keretében a Rendeletbe beültetett rendelkezésről van szó, azonban említést érdemel a Koncessziós Társaság által fizetendő kompenzáció technikai kivitelezése során alkalmazandó gyakorlat.
A Koncessziós Társaság által nyújtott hulladékgazdálkodási szolgáltatásról szóló ÁSZF alapján azokban az esetekben ugyanis, melyekben a gyártók pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékot adnak át a Koncessziós Társaságnak, akkor ez utóbbi az átadók részére kompenzációt fizet. A kompenzáció számlázása önszámlázás keretében történik, azaz a kompenzáció összegére vonatkozó számlákat a Koncessziós Társaság, mint vevő bocsátja ki.
Annak érdekében, hogy ez a számlaadat-szolgáltatás a gyakorlatban is meg tudjon valósulni, az szükséges, hogy a gyártó a regisztrált technikai user felhasználónevéről és jelszaváról tájékoztassa a Koncessziós Társaságot.
A fentiek alapján azonnal felmerül a kérdés, hogy ha a Koncessziós Társaság rendelkezik a gyártók online számla adatszolgáltatáshoz szükséges adataival, akkor láthatja-e az adott gyártó valamennyi, Online Számla felületen megjelenő számláját.
A fentiek kapcsán van lehetőség korlátozások beállítására, amellyel kapcsolatban azonban érdemes körültekintően eljárni és meggyőződni arról, hogy a Koncessziós Társaság valóban csak a saját maga által kiállított számlákat láthatja az Online Számla rendszerében.
Kérdés esetén a Deloitte green tax és fenntarthatósági csapata kombinált szakértelmével tud támogatást nyújtani bármely környezetvédelemmel kapcsolatos befizetés, adó tekintetében.