Egyéb adók és aktualitások

1. Extraprofit adó (költségcsökkentés)

2. Tranzakciós illeték (költségcsökkentés)

3. Forrásadó (költségcsökkentés)

4. Kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó kedvezmények és támogatások (költségcsökkentés)

5. Munkahelyteremtéshez kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény (költségcsökkentés)

6. Energiahatékonysági adókedvezmény a NAV fókuszában (költségcsökkentés)

1. Extraprofit adó (költségcsökkentés)

A 2022. június 4-én megjelent, 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendelet több részletszabályt is tartalmaz a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójára vonatkozóan. Főszabály szerint az adó alapja a helyi iparűzési adó céljából, a tárgyévet megelőző adóév beszámolója alapján meghatározott nettó árbevétel. Ebbe azonban nem értendő bele lízingbeadók esetében a futamidő közben vagy a futamidő végén visszavett, majd eladott eszköz könyv szerinti értéke, illetve az a nem szokásos tevékenységből származó bevétel, amely az IFRS könyvvezetésű adózók esetében a helyi iparűzési adó céljából megállapított nettó árbevétel részét képezi. Különösen az IFRS-t alkalmazó adózóknál lehet érdemes felülvizsgálni az adóalap meghatározása során követett gyakorlatot esetleges adómegtakarítás elérése érdekében.

2. Tranzakciós illeték (költségcsökkentés)

Az értékpapírok vételéhez kapcsolódó tranzakciós illeték kötelezettség merülhet fel magyarországi jelenléttel nem rendelkező, határon átnyúló befektetési szolgáltatást nyújtó külföldi pénzügyi szolgáltatók esetében is. Ennek következtében ajánlott egy vállalatcsoporton belül a külföldi leány- és testvérvállalatoknál is áttekinteni, hogy milyen ügyletek keletkeztethetnek illetékfizetési kötelezettséget.

3. Forrásadó (költségcsökkentés)

Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása kapcsán megjegyezzük, hogy a magánszemélyeket érintő következmények mellett ugyancsak fontos változás a forrásadó terén érhető tetten. Jóllehet Magyarország vélhetően egyezmény hiányában sem fog kivetni forrásadót amerikai adórezidens társaságok felé irányuló kifizetések tekintetében, az Egyesült Államokból Magyarországra áramló kifizetéseket azonban, beleértve a kamatfizetést is, 30 százalék forrásadó terhelheti. A várható változásokra való felkészülés céljából érdemes felülvizsgálni az érintett gazdasági szereplők között megkötött szerződéseket, különös tekintettel arra, hogy miként rendelkeznek a forrásadó esetleges áthárításáról.

4. Kutatás-fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó kedvezmények és támogatások (költségcsökkentés)

A pénzügyi és biztosítási szektorban aktív vállalkozások jelentős része végez kutatás-fejlesztésnek (K+F) minősülő tevékenységeket, azonban ezeket gyakran nem azonosítják megfelelően, így a kapcsolódó kedvezményeket sem érvényesítik. A K+F széles körben megjelenhet ebben a szektorban, többek között olyan területeken, mint az adatbázis-eszközök fejlesztése az adatok minőségének javítása vagy az adattárolás folyamatának javítása érdekében; a kockázati modellek vagy kutatási módszerek kidolgozása a pénzügyi piacokhoz kapcsolódó kockázatok enyhítésére és az ügyfelek sajátos viselkedésére; vagy a mobil megoldások és új ügyfél-élmény megoldások fejlesztése. A potenciálisan K+F-et tartalmazó fejlesztési tevékenységeket emiatt érdemes bizonyos időközönként szakértői segítséggel átvizsgálni a kedvezmények érvényesítése érdekében.

A K+F tevékenységek kapcsán adó- és adóalapkedvezmények, valamint vissza nem térítendő támogatási lehetőségek (hazai/európai uniós forrásból) is elérhetőek, illetve egyes projektek kapcsán több kedvezmény egyidejű alkalmazására is lehetőség van, melyet érdemes szem előtt tartani. A kedvezmények igénybevételéhez szükséges a K+F tevékenységek közvetlen költségeinek kimutatása és nyilvántartása, amelyek lehetnek többek között személyi jellegű költségek, anyagköltségek, amortizáció, bérleti díj, lízing költségek, egyetemek vagy kutatóintézetek által nyújtott szolgáltatások díjai, valamint harmadik féltől/kapcsolt vállalkozástól igénybe vett K+F szolgáltatások díjai.

A K+F tevékenységek közvetlen költségeire vonatkozóan elsősorban a társasági adóból (9%), a helyi iparűzési adóból (2%) és az innovációs járulékból (0,3%) érvényesíthető adóalapkedvezmény, összesen akár a K+F költségek 11,3%-ának értékében. Továbbá szociális hozzájárulási adóban a fizetendő adó 50%-ára adókedvezmény vehető igénybe a K+F tevékenységet végző munkavállalók bérköltsége után, amennyiben ugyanezen bérköltségeket még nem vették figyelembe a társasági adóban adóalapkedvezményként. A K+F-et folytató vállalkozásoknak érdemes tehát mérlegelniük, hogy a bérköltségek kapcsán mely kedvezményekkel élnek.

Az adókockázatok csökkentése céljából javasolt továbbá a potenciális K+F tevékenységre vonatkozóan K+F minősítést igényelni az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH). Az SZTNH a jövőbeli projektek tekintetében a hatóságokra nézve kötelező erejű határozatot hoz, a múltbeli projektek esetében pedig mint szakértő jár el.

Egész évben elérhető készpénztámogatás nagyvállalatok K+F projektjeihez az egyedi kormánydöntéssel megítélhető K+F támogatás (K+F EKD), amelynek igénybevételéhez legalább 1 millió euró elszámolható költség elérése szükséges 1-3 év alatt, valamint legalább 10 fős K+F létszámbővítés. A potenciális támogatás összege az elszámolható K+F költségek legfeljebb 25%-a lehet. Emellett gyakran elérhetőek más, átmeneti programok, mint például az NKFI Alapból finanszírozott támogatások.

5. Munkahelyteremtéshez kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény (költségcsökkentés)

A fejlesztési adókedvezmény a társasági adót érintő adókedvezmény, amely változatos jogcímeken, egész évben elérhető (pl.: eszközberuházás, munkahelyteremtés). A pénzügyi szektorban − különösképpen szolgáltatóközpont létrehozásakor vagy bővítésekor − releváns lehet a munkahelyteremtési beruházásokhoz igénybevehető kedvezmény, amely az adott évben fizetendő társasági adó maximum 80%-áig elérhető a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő 12 adóévben, de legfeljebb a bejelentés/kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben. Ezen jogcím esetében az elszámolható költség az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a támogatás intenzitása pedig a regionális támogatási térkép alapján kerül meghatározásra (30-50%). Nincs minimumkövetelmény a újonnan létrehozott munkakörök számára vonatkozóan, azonban ezeket a beruházó méretétől függően 3/5 évig szükséges fenntartani. A támogatási kérelmet a beruházás megkezdése előtt szükséges benyújtani, így elengedhetetlen az átgondolt tervezés.

6. Energiahatékonysági adókedvezmény a NAV fókuszában (költségcsökkentés)

Az energiafogyasztás csökkenését eredményező eszközberuházás/felújítás kapcsán igénybevehető energiahatékonysági adókedvezmény kedvelt, de számos gyakorlati és értelmezési kérdést felvető társaságiadó-kedvezmény.
A szabályozásában 2019-ben bekövetkezett változások hatására a teljes beruházási költség már csak abban az esetben számolható el, amennyiben a beruházás, felújítás kizárólag energiahatékonysági célokat szolgál. A NAV jogértelmezése szerint, amennyiben a beruházás / felújítás üzemeltetési célt is szolgál (pl. kazán, ablak, világítás cseréje), úgy a költségeinek csak egy része számolható el.

Aki energiahatékonysági adókedvezményt vett igénybe, az számíthat a kötelező NAV ellenőrzés megindulására. Éppen ezért érdemes felkészülni az ellenőrzésre, a mostani jogértelmezés mellett áttekinteni a feltételeknek való megfelelést, illetve egy már folyamatban lévő ellenőrzés során érdemes szakértőinkkel konzultálni, annak érdekében, hogy a NAV egyszerűnek tűnő, de beugratós kérdéseire a helyes válasz születhessen.