Külföldi vállalkozások magyarországi EPR kötelezettségei: Gyakorlati tapasztalatok

Külföldi vállalkozások EPR kötelezettsége és lehetséges képviseleti formák

Az EPR rendelet speciális szabályokat tartalmaz az online kereskedelemmel foglalkozó és külföldön letelepedett, úgynevezett „e-commerce” vállalkozások EPR kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben. Így célszerű különbséget tenni az ilyen, valamint az egyéb, nem online kereskedelemmel foglalkozó külföldi társaságok lehetséges EPR kötelezettségeinek teljesítési formái között.

E-commerce cégek

A legtöbb online kereskedelemmel foglalkozó, külföldön letelepedett vállalkozás nem rendelkezik magyar adószámmal, és áfa kötelezettségeiket gyakran az Egyablakos Rendszeren (OSS) keresztül teljesítik, ugyanakkor a Magyarországra történő értékesítéseikre tekintettel keletkezik EPR kötelezettségük. Az EPR rendelet kötelezően előírja az e-commerce cégek számára meghatalmazott képviselő kijelölését, amely esetben a kijelölt képviselő felel a külföldi kereskedő EPR kötelezettségeinek teljesítéséért (ideértve az adatszolgáltatás teljesítését, EPR díj megfizetését).

Egyéb, nem online kereskedelemmel foglalkozó külföldi társaságok

Tapasztalataink alapján az e-commerce cégeken túl sok külföldi – magyar letelepedettséggel egyáltalán nem rendelkező – társaságnak is keletkezhet EPR kötelezettsége belföldön végzett tevékenységük után. Tipikusan ezen esetkörbe tartozik például a külföldről beszerzett készlet Magyarországon történő értékesítése, illetve amikor a külföldi társaság magyarországi bérgyártó útján állít elő termékeket, amelyeket pedig a belföldi piacon értékesít. Ezen esetekben jellemzően az EPR kötelezettség mellett áfaregisztrációs kötelezettség is felmerülhet a külföldi társaság oldalán.

Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor áfaregisztráció nem merül fel az EPR kötelezettség mellett. Ilyen eset lehet, amikor a külföldön letelepedett gyártó a vevői készlet egyszerűsítés alkalmazásával értékesít magyarországi vevő részére. Továbbá ilyen, áfaregisztrációt nem, de lehetséges EPR kötelezettséget keletkeztető eset például az egyéb belföldi tevékenységek alkalmával egyes EPR köteles termékek saját célú felhasználása is (amennyiben ehhez nem társul belföldi áfaköteles ügylet teljesítése). Saját célú felhasználásnak minősül többek között a külföldről behozott termékek csomagolásának Magyarországon történő lebontása.

Ahogyan a fentiekben utaltunk rá, e-commerce cégek esetében a meghatalmazott képviselő kijelölése jogszabályi kötelezettség, az EPR rendelet lehetővé teszi azonban ezen képviseleti forma alkalmazását minden külföldön letelepedett gazdálkodó számára. Fontos azonban megjegyezni, hogy az online kereskedelmi tevékenységet nem végző vállalkozások esetében a meghatalmazott képviselő kijelölése mellett lehetőség van önállóan teljesíteni a vonatkozó EPR kötelezettségeket (regisztráció, adatszolgáltatás, díjfizetés). Tekintve azonban, hogy az adatszolgáltatásra szolgáló OKIR felületre történő belépéshez ügyfélkapus regisztrációra van szükség, egy külföldi cég számára ez a módszer a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, nem praktikus megoldás.

Alternatív megoldásként ezen cégek jellemzően szolgáltatót bíznak meg az EPR kötelezettségekben való közreműködésre (pl.: regisztráció elvégzése, adatszolgáltatások benyújtása). Az EPR rendeletből és a kapcsolódó ágazati jogszabályokból kiolvasva, valamint az elmúlt év tapasztalataira és a MOHU Portál felületére támaszkodva ezen szolgáltató nem feltétlenül minősül meghatalmazott képviselőnek – a regisztráció során lehetőség van ugyanis választani, hogy a szolgáltató meghatalmazott képviselőként, vagy „csak” ügyleti képviselőként fog eljárni. Az ügyleti képviselőként történő eljárás előnye, hogy ebben az esetben a képviselő nem válik felelőssé a külföldi vállalkozás EPR kötelezettségei teljesítéséért, pusztán adminisztratív segítséget nyújt a kapcsolódó eljárás során.

Adminisztrációs terhek várható csökkenése

Az őszi adócsomaggal párhuzamosan a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítására is javaslatot nyújtott be a Pénzügyminisztérium. A várható módosítások értelmében 2025. január elsejétől várhatóan szűkül a termékdíj-köteles termékek köre. Amennyiben a javaslat jelen formájában jóváhagyásra kerül, úgy a jelenleg EPR hatálya alá is tartozó termékek kikerülnek a termékdíj szabályozás alól. Mivel termékdíj fizetési kötelezettség eddig sem kapcsolódott ezen termékekhez, úgy ez a változás csupán a jelenlegi többlet adminisztrációs terhet oldaná fel a gazdálkodók oldalán.

Kérdés esetén a Deloitte szakértői készséggel segítenek a felmerülő EPR és termékdíj kötelezettségek megállapításában és az esetleges ügyleti képviselet biztosításában is.