deloitte

Hírek

Lényegesen módosulnak a hulladékgazdálkodás szabályai – átalakul az EPR és termékdíj rendszere

Jelentősen módosultak a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó szabályok. Számos adminisztratív szabály mellett radikálisan átalakul a termékdíj és az EPR kapcsolata, illetve az alkalmazandó szankciórendszer sokat várt kialakítása is tisztázódni látszik.

Megszűnik a kettős jelentési kötelezettség

Az EPR-díj bevezetése óta megszokhatták az érintett társaságok, hogy kettős adminisztratív kötelezettség terhelte őket. Ugyan a fizetendő termékdíj összege csökkenthető volt az EPR-díj összegével, így a gyakorlatban csak az EPR-díj befizetése terhelte őket, azonban a termékdíj kötelezettség nem szűnt meg, a bevallásokat ugyanúgy be kellett negyedévente nyújtani az adózóknak. Ez a kettős kötelezettség a jogalkotó törvénymódosítása következtében megszűnik, ugyanis a termékdíj tárgyi hatálya úgy módosul, hogy kikerülnek alóla azok a termékek, melyek az EPR-díj hatálya alá is tartoznak.

A módosítás következtében 2025. január elsejétől kizárólag a következő termékkategóriák esnek termékdíjkötelezettség alá: egyéb kőolajtermék, az egyéb műanyag termék (pl.: műanyag hordtasakok) és az egyéb vegyipari termék.

EPR szankciók

Az EPR-díjra ugyan az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem tulajdonképpen egy – a koncessziós társaság részére fizetendő – szolgáltatási díjnak minősül, így az adó eljárások során megszokott szankciók sem vonatkoztathatók rá. Az érintett társaságok jogosan várták az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszer kidolgozását, melyet a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló 271/2001. számú Korm. rendelet módosításával vezetett be.

Az ismertetett szabályok alapján, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, a bírság mértékét a valós mennyiségi adat és az adott termékáramra megállapított egységnyi díjtétel felének szorzataként állapítja meg. Azaz, a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele, melyet az EPR díj hiányon túl köteles megfizetni az érintett társaság. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben nem lehet a nyilvántartások alapján anyagáramra (pl. biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor a termékáramra (pl. csomagolás) vonatkozó legmagasabb díjtétel összegével kell az EPR-díj hiányt és a bírságot megállapítani. Egy konkrét példán szemléltetve, ez azt jelenti, hogyha a gyártó elmulasztott 1.000 kilogramm csomagolásról adatot szolgáltatni és a rá vonatkozó EPR-díjat megfizetni, azonban nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amiből megállapítható, hogy az 1.000 kilogramm csomagolás hogyan oszlott meg a különféle csomagolás típusok között, akkor a csomagolások közül a legmagasabb díjtétellel, a műanyag csomagoláséval (219 forint/kg) szükséges számolni. Ez alapján a fizetendő EPR-díj összege 1.000*219, azaz 219.000 forint lesz, a bírság mértéke pedig ennek a fele, azaz 109.500 forint.

Egyéb változások

A hulladékgazdálkodást érintő jogszabály módosítások következtében a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (EPR-rendelet) is több helyen módosult.

A jövedéki termékek értékesítése kapcsán kiegészült az EPR-rendelet egy új mentességi tényállással, miszerint nem minősül EPR-díj köteles forgalomba hozatalnak a termék jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabadforgalomba bocsátást megelőző átruházása.

Egy kiegészítés által pontosításra került, hogy milyen módon tudja igazolni a gyártó, hogy a vevője külföldre szállította a körforgásos terméket és a tranzakció emiatt mentesül az EPR-díj fizetési kötelezettség alól. Nem minősül forgalomba hozatalnak a körforgásos termék tulajdonjogának belföldön letelepedett, vagy nyilvántartásba vett szervezet részére történő átruházása, ha a körforgásos termék külföldi rendeltetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként történő feladásra kerül, és igazolt módon külföldre kiszállításra kerül. A kiszállításra vonatkozó feltétel az új jogszabályszöveg értelmében ebben az esetben is szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható.

Az új jogszabály szöveg alapján a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől csak abban az esetben minősül saját célú felhasználásnak és keletkeztet EPR kötelezettséget, amennyiben az elválasztott csomagolás belföldön válik csomagolási hulladékká. Ez a rendelkezés a korábbi, újrahasználható csomagolószereket érintő követelményeket egyszerűsíti. A korábbi szabályozás alapján ugyanis csak az alábbi esetek jelentettek kivételt a saját célú felhasználás tényállása alól:

  • a belföldi cég tulajdonában lévő, külföldről visszahozott, az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvett újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben a csomagolószer csomagolásra történő első felhasználása során a kiterjesztett gyártói felelősségi díj korábban megfizetésre került, vagy
  • a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolás végleges elválasztása a terméktől, vagy használatba vétele, ha az újrahasználható csomagolószer a kötelezettség keletkezésétől számított 365 napon belül igazoltan külföldre visszaszállításra kerül.

Az új szabály alapján általános jelleggel mentesülhetnek a cégek a nem Magyarországon hulladákká váló lebontott csomagolószerek utáni EPR díjfizetési kötelezettség alól. A kiszállítást, illetve azt a tényt, hogy a csomagolószer nem belföldön vált hulladékká továbbra is szükséges alátámasztani, az új szabály azonban kétségkívül növeli az érintett vállalkozások mozgásterét és szélesebb körben biztosítja a mentesülés lehetőségét.

Szintén könnyítést jelent a minimális körforgásos terméket forgalmazóknak, hogy a jogszabály módosítás értelmében az 1.000 forintot el nem érő összegről a koncessziós társaság nem állít ki számlát, hanem azt a társaságok „tovább görgetik” egészen az 1.000 forint fizetendő összeg eléréséig.

Szintén a gyártóknak kedvező könnyítés, hogy a gyártó az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatásának adatait a tárgyévet követő év január 1. napja és a korábbi március 31. napja helyett, április 30. napja között módosíthatja (továbbra is csak 1 alkalommal), azaz egy hónappal több idő áll majd rendelkezésre a módosítások elvégzéséhez és benyújtásához.

A szankciók bevezetése és a szabályok folyamatos alakulása következtében kiemelten fontos a vállalkozások számára, hogy az EPR-díj kötelezettségeiket a mindenkori jogszabályoknak megfelelően teljesítsék. A Deloitte szakértői örömmel állnak rendelkezésre az EPR rendszert érintő tanácsadásban, a compliance folyamatok kialakításában és a compliance feladatok elvégzésében.

Hasznosnak találta?