deloitte

Hírek

2024 Őszi Adócsomag

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés részére benyújtásra került az őszi adócsomagot magában foglaló törvényjavaslat (amelyre a továbbiakban „Törvényjavaslatként” vagy „Javaslatként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.

Társasági adó

A Törvényjavaslat módosítaná az úgynevezett anti-hibrid szabályokat, és bizonyos esetekben a költségek, ráfordítások két országban történő (dupla) levonásának elkerülését célzó adóalap-növelő tétel a következő években elszámolhatóvá válhatna, amennyiben ahhoz kapcsolódóan a másik érintett félnél az adott állam társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben merül fel.

Bővülne a kifejezetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Elismert költség, ráfordítás lenne 2025. január 1-jétől bizonyos látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára teljesített visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélküli eszköz könyv szerinti értéke, vagy az ellenérték nélküli kötelezettségátvállalás. Az új támogatási formát olyan sportszervezetnek nyújthatná az adózó, amely az árbevétele legalább 75%-át sporttevékenységből szerzi. A sporttevékenység számos a sporttevékenységhez kapcsoló kiegészítő tevékenységet is magában foglalna, többek között sportesemények szervezését, belépőjegyek értékesítését, kapcsolódó reklámszolgáltatást. Az adókezelés feltétele lenne, hogy az adózó rendelkezzen a sportszervezet igazolásával a juttatás adatairól, illetve a sportszervezet árbevételre vonatkozó feltétel teljesüléséről szóló nyilatkozatával.

A 2024-től a globális minimumadóval párhuzamosan bevezetett, kutatás-fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódóan pontosítaná a Törvényjavaslat, hogy az első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére alkalmazható, vagyis a korábban kezdett projektek adóévi költségére nem.

Nem csak a társasági adóhoz kapcsolódó szabályozásban, hanem a további érintett jogszabályokban (például energiaellátók jövedelemadója) is hatályát veszti az Európai Unió válságkezelési kerete alapján átmenetileg meghatározott támogatásokra vonatkozó szabályozás, ugyanis ilyen támogatás 2024. június 30-át követően nem nyújtható.

Kisvállalati adó

A Törvényjavaslat egyértelműsíti a kisvállalatiadó-alanyiság (KIVA) keletkezésére vonatkozó speciális szabályokat egyesülés és szétválás esetén, illetve az egyesülések és szétválások jogi hatályosulásához igazítja. A jogutód továbbra is az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül jelentheti be a választását az állami adó- és vámhatósághoz, amennyiben az ahhoz szükséges feltételek fennállnak. A módosítás alapján a KIVA adóalanyiság ilyenkor az egyesülés, szétválás napján jönne létre (a jelenlegi egyesülés, szétválás napját követő nap helyett). Kiterjesztené továbbá ezt a szabályt minden egyesülésre és szétválásra, ugyanis jelenleg csak a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő egyesülésekre és szétválásokra van speciális rendelkezés.

Globális minimumadó

A globális minimumadó szabályozáshoz javasolt legfontosabb módosítás, hogy a kiegészítő adó fizetésére kötelezett társaságoknak adóelőleget kellene fizetniük már a 2024-ben kezdődő adóévükre vonatkozóan. A kiegészítőadó-előleg az adóévre várható kiegészítő adó összege lenne, és azt az adóév utolsó napját követő év 11. hónapjának 20. napjáig kellene bevallani és megfizetni (vagyis első alkalommal 2025 novemberben). A Törvényjavaslat mentesítené az adózókat a bevallással és előlegfizetéssel kapcsolatos esetleges mulasztásokra az általános szabályok szerint alkalmazandó szankciók és bírságok alól, amennyiben az adózó igazolja, hogy jóhiszeműen járt el.

A Törvényjavaslat több helyen is pontosítást eszközölne a jogszabályban. A kiegészítőadó-alanyiság bejelentésekor a formanyomtatványon a csoportra és a csoporttagokra vonatkozóan is adatot kellene az adózónak szolgáltatnia.

Külön melléklettel egészülne ki a jogszabály, amely a kiegészítőadó-többlet kiszámításához használandó képletet és annak magyarázatát tartalmazná.

Továbbá a Törvényjavaslat pontosítaná az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR) kalkulációs képletét, illetve a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre az első adóévekben alkalmazható magasabb mértékek alkalmazásának kezdő időpontját, így a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékek egyértelműen alkalmazhatóak a 2024-ben kezdődő adóévben. A bevallási kötelezettségek szabályaiban is további pontosításokat eszközölne a Javaslat.

Helyi adó

A Törvényjavaslat az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében bővítené azoknak az adatoknak a körét, amelyre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság naponta adatszolgáltatást végez az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére.

A különleges gazdasági övezetek megszűnése miatt a Törvényjavaslat hatályon kívül helyezné az ehhez kapcsolódó speciális szabályokat, illetve átmeneti rendelkezéseket hozna az adóztatási jog települési önkormányzathoz történő visszahelyezésére. Többek között biztosítaná, hogy amennyiben a vármegyei önkormányzat határozott időre szóló adómértéket, adókedvezményt vagy adómentességet alkotott, az a települési önkormányzatot is köti a különleges gazdasági övezet megszűnését követően.

Változna a légi személyszállítást végző vállalkozókat érintő telephely definíció is. Nem keletkezne telephelye azoknak a külföldi társaságoknak, amelyek olyan államban rendelkeznek illetőséggel, amely állam csatlakozott a nemzetközi polgári repülésről szóló, azt nemzetközi szinten szabályozó Chicagói Egyezményhez. A mentesség már a 2024. adóévi kötelezettségre is alkalmazható lenne.

Légitársaságok hozzájárulása

A Törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a légitársaságok hozzájárulását 2025. január 1-jétől. Emellett meghatározná az ezen időpont előtt keletkezett kötelezettség rendezésének szabályait.

Számviteli törvény

A Törvényjavaslat szigorúan lépne fel a közzétételi kötelezettségek elmulasztása ellen, többek között az uniós irányelveknek történő megfelelés érdekében. A módosítási javaslat szerint ha a vállalkozó nem tesz eleget a számviteli törvény szerinti bármely letétbe helyezési vagy közzétételi kötelezettségének – ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is –, harmadik fél kezdeményezhetné a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását anélkül, hogy a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érintené.

A Törvényjavaslat értelmében semmisnek minősülne minden olyan szerződéses rendelkezés vagy jognyilatkozat, amely a vállalkozó legfőbb szervét bármilyen módon korlátozza, vagy utasítja a könyvvizsgáló kiválasztása során, például olyan módon, hogy a könyvvizsgálati tevékenységhez meghatározott könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy könyvvizsgáló cégcsoportok bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza. A Törvényjavaslat kiterjesztené ezt a tiltó rendelkezést a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozó tevékenységre is. Ez a módosítás leginkább azokat a társaságokat érinthetné a jövőben, ahol jellemzően a külföldi anyavállalat igényeinek megfelelően történik a könyvvizsgáló kiválasztása.

A Törvényjavaslat kiegészítené továbbá a fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésének, az azt végző könyvvizsgálók kiválasztásának szabályait is.

A Törvényjavaslat számos helyen és jelentősen megemelné a különböző rendelkezések, egyszerűsítések feltételeként meghatározott értékhatárokat. Módosulnának többek között az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek, az önköltségszámítási szabályzat kötelező elkészítésére vonatkozó értékek, a konszolidált beszámoló készítésének, és a kötelező könyvvizsgálat értékhatárai is.

A Törvényjavaslat értelmében az adózott eredmény meghatározásánál nemcsak az adófizetési kötelezettség levonásával kellene csökkenteni az adózás előtti eredményt, hanem figyelembe kellene venni a halasztott adókülönbözetet is abban az esetben, ha a társaság nyilván tart halasztott adót, annak előjelének megfelelően.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A tranzakciós illetéket érintő módosító javaslat a 2024-es nyári adóváltozások során bevezetett vészhelyzeti kormányrendelet előírásait emeli törvényi szintre. Ez magában foglalja a megemelt illetékmértékeket, illetékfizetési felső korlátokat, valamint a különböző pénznemek közötti átváltást tartalmazó fizetési műveletekre, értékpapír-vételekre és csereügyletekre vonatkozó kiegészítő tranzakciós illeték fizetési kötelezettséget.

A Törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a devizakonverziókra vonatkozó kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke nem haladhatja meg a 20 ezer forintot a konverziót tartalmazó fizetési műveletek mellett a devizakonverzióval járó csereügyletek és értékpapír-vételek esetében sem.

Ezen túlmenően, a Javaslat kiegészítést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy amennyiben devizakonverzióval járó értékpapír-vétel vagy csereügylet esetében magánszemély (kivéve az egyéni vállalkozót) a megbízó, akkor a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapját a vonatkozó megbízás 50 ezer forintot meghaladó összege képezi.

Bányajáradék

A világpiaci árak alapján sávos bányajáradék kulcsok kerülnének bevezetése. E mellett egyes kitermelési technológiáknál alacsonyabb elvonási kulcsok kerülnének rögzítésre, az indokolás szerint részint az adott technológia magasabb költségigénye miatt, részint pedig a hazai kitermelési szint megtartása, s ezáltal az importhányad csökkentése érdekében (pl. magas inert gáz tartalmú földgáz energetikai hasznosítása a kitermelőnél).

Általános forgalmi adó

A módosítás több pontban is érinti az általános forgalmi adóról szóló törvényt (Áfa tv.).

Adó alapjának utólagos csökkenése

A Javaslat szerinti módosítás biztosítja, hogy az áfaalanyok jogszabályon
alapuló befizetési kötelezettségek esetében is élhessenek az áfaalap utólagos csökkentésének lehetőségével. Az ezzel kapcsolatos C-248/23 számú EUB ítélet alapján ilyen – jogszabályi előíráson alapuló – befizetési kötelezettségnek, árengedménynek tekintendő a gyógyszeradó is.

A Javaslat szerinti módosítás – főszabályként – azokban az esetekben lenne alkalmazható, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany 2025. január 1-jén vagy azt követő időpontban teljesíti. A Javaslat szerinti átmeneti rendelkezések alapján az adóalap csökkentés alkalmazható lenne a 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is.

Adólevonási jog utólagos árengedmény esetén

A Javaslat szerint a nyugtás vásárlások esetén is lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert az Áfa törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ennek azonban feltétele lenne a nyugta adattartalmának módosítása.

A Javaslat szerinti módosítást azon ügyletek esetében lehetne először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítésének időpontja 2025. július 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.

Közvetett vámjogi képviselő által gyakorolt adólevonási jog

A Javaslat jelentősen szűkítené azon esetek körét, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot. A Javaslat alapján feltétele lenne a levonási jog gyakorlásának – többek között – hogy az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog egyébként korlátozás nélkül megilleti és a megbízó havi áfabevallónak minősül, amely körülményekről írásbeli nyilatkozatot is teljesíteni kell a közvetett vámjogi képviselő irányába.

A Javaslat szerinti módosítás azokban az esetekben lenne alkalmazható, amikor a termékimport utáni levonási jog keletkezésének időpontja 2025. január 1-jét követi.

Javaslat szerinti módosítás azt is jelentené, hogy a frissen létrejött és regisztrált cégek – mivel a megbízható adózói minősitéshez szükséges hároméves folyamatos működést vagy áfa regisztrációt nem tudják teljesíteni – kapcsán a közvetett vámjogi képviselő nem jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.

Fordított adózás

A Javaslat alapján 2025. január 1-je és 2027. január 1-je között a belföldi fordított adózás hatálya alá kerülne a belföldi értékesítő által egy belföldi adóalany-kereskedő részére történő – a Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli – földgáz értékesítése. A Javaslat ezzel kapcsolatosan az adóalany-kereskedő számára nyilatkozattételi kötelezettséget is előírna.

A Javaslat által bevezetendő fordított adózási alakzat eddig csak nemzetközi viszonylatban volt alkalmazható a földgáz értékesítése kapcsán.

Alanyi adómentesség és adólevonási jog gyakorlása

A Javaslat egyfelől rendezné, hogy a belföldön letelepedett és alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhatna adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más közösségi tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet. A Javaslat másfelől pedig azt is rögzítené, miszerint a más tagállamban letelepedett és belföldön alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhatná adólevonási jogát azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában sem, amelyeket olyan, más közösségi tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban egyébként nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.

Emellett a Javaslat tisztázná, hogy az adóalanyt nem illetné meg az adólevonási jog, amennyiben belföldön valamely alanyi adómentességi elszámolási mód alkalmazását választotta, illetve amennyiben a külföldön teljesített ügylet az érintett tagállam joga szerinti adómentesség hatálya alá tartozik.

IOSS – import egyablakos rendszer

A Javaslat értelmében az adóalanyt, akinek székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, nem illetné meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha belföldön alanyi adómentes minőségben jár el.

Továbbá a Javaslat értelmében az adóalanyt, akinek a székhelye belföldön van, vagy a székhelye a Közösség területén kívül van, de belföldön rendelkezik állandó telephellyel, nem illetné meg az import egyablakos rendszer választásának a joga, ha akár belföldön, akár a Közösség másik
tagállamában alanyi adómentes minőségben jár el.

Számla kiállítással és befogadással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség tartalma alanyi adómentesség esetén

A Javaslat értelmében az a belföldön alanyi adómenetességet élvező adóalany, akinek, a székhelye a Közösség más tagállamában van, a számla kiállítással és befogadással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti
tagállami szabályozás szerinti is teljesíthetné.

Összesítő jelentés adattartalma

A Javaslat az Áfa tv. összesítő jelentéssel kapcsolatos mellékletét módosítaná, mivel a befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben jelenleg bizonylatonként ezer forintra kerekítve kell feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban nehézkessé teszi egyrészt az online számlaadat-szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre az összesítő jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, csupán a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni

Kedvezményes áfa kulcs lakóingatlan értékesítése esetén

A Javaslat alapján újabb két évvel kerül meghosszabbításra az 5%-os adómérték alkalmazhatósága, így egészen 2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Ezen felül az átmeneti rendelkezés is módosításra kerülne, amelynek eredményeként az 5%-os kedvezményes áfa mérték lesz alkalmazható azon értékesítések esetében is, amelyek 2027. január 1. kezdődő és a 2030. december 31. napjával záruló időszakban teljesülnek, feltéve, hogy az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé válik, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentetik, illetve – az építészetről szóló törvény hatálya alá tartozó esetekben – 2026. december 31-ig tudomásul veszik.

Új lakóingatlan fogalom változása

A Javaslat alapján az új lakóingatlan fogalom akként változna, hogy az Áfa tv. 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában, illetve a 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének” szövegrész helyébe az „a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés” szöveg lép. A módosítás az építésügyi szabályozásban bekövetkezett módosításokat vezetné át az Áfa tv. szövegezésébe.

Adómentesség utasok személyi poggyászában importált termékek esetében

A Javaslat értelmében az adómentesség kifejezetten az alkalmi jellegű, személyes használatra vagy ajándékozásra szóló, nem kereskedelmi jellegű behozatalra terjedne ki napi egy alkalommal, az első beutazása alkalmával.

Jövedéki adó

A Javaslat egyes energiatermékek és dohánytermékek esetén 2025. január 1-jétől új adómértéket állapítana meg.

Továbbá a Javaslat értelmében a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adójának visszaigénylésére is jogosulttá válna.

Emellett a Javaslat a kereskedelmi gázolaj adókedvezményét az uniós adóminimum szintjéig emelné.

Vámigazgatás

Bejelentési kötelezettség képviselet esetén

A Javaslat értelmében a vámigazgatási eljárásokban az állandó megbízást vagy meghatalmazást az eljárás megindítása előtt be kellene jelenteni a vámhatósághoz, de a bejelentés elmaradása nem eredményezné a meghatalmazás érvénytelenségét.

AOE engedélyhez kapcsolódó adómentesség

A Javaslat értelmében AEO engedély felfüggesztés esetén minden, az engedély meglétén alapuló további kedvezmény szüneteltetése is indokolt lenne, ezért az AEO engedély felfüggesztése alatt szünetelne az általános forgalmi adó biztosítása alóli mentesség is.

Továbbá a Javaslat értelmében az engedély érvényességi idején belül valamennyi, a vámjogi végrehajtásról szóló törvényben megfogalmazott - ide vonatkozó - feltételnek folyamatosan teljesülnie kell.

Kiskereskedelmi adó

Értelmező rendelkezések

A Javaslat alapján bevezetésre kerülne a platform (online piactér), illetve a platformüzemeltető fogalma. Továbbá az adómértéket megállapító rendelkezés fogalma is bekerülne az értelmező rendelkezések közé, erre azért van szükség mivel még hatályban van az extraprofit adókról szóló kormányrendelet, mely a kiskereskedelmi adóról szóló törvény szerinti adómértékektől eltérő mértékeket állapít meg. Vagyis amíg az extraprofit adókról szóló kormányrendelet hatályban van, addig az abban meghatározott adómértékek alapján kell az adókötelezettséget megállapítani.

Adóalanyok köre

A Javaslat alapján kibővülne az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető lenne az adóalany, azaz a platformüzemeltető a platformon keresztül megvalósuló értékesítések tekintetében kvázi értékesítővé válna.

Adóalap

A Javaslat értelmében a platformüzemeltető, mint új adóalany éves adóalapját a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők platformon keresztül megvalósuló értékesítéseinek az együttes bevétele képezné. Továbbá a Javaslat alapján, amennyiben a platformüzemeltető saját maga is végez kiskereskedelmi tevékenységet, akkor az adó alapja ezen két tevékenységére tekintettel meghatározott adóalapjainak az összege lenne.

Adó mértéke

A Javaslat alapján adót a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kellene meghatározni, azonban az összes értékesítés (”világértékesítések”) bevétele alapján meghatározott adót csökkentené a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adóösszeg. Továbbá a Javaslat szerint a kiskereskedők a platformon keresztüli értékesítésük bevételére számított adóval csökkenthetnék az adójukat, a kétszeres adóztatás elkerülése végett. A platformon értékesített termék bevétele után ugyanis a platformüzemeltetőnek keletkezne adókötelezettsége.

A Javaslat alapján, amennyiben a platformüzemeltető a platformján keresztül a saját termékét is értékesítené, akkor a saját kiskereskedelmi tevékenységére és a platformján, a más által folytatott kiskereskedelmi tevékenységre jutó külföldi értékesítések bevételeivel is csökkenthetné az adóját.

Eljárási rendelkezések

A Javaslat alapján a platformon keresztül értékesítő adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kellene tüntetnie a belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét. A platformon keresztül is értékesítő adóalanynak, illetve kizárólag a platformon keresztül értékesítő más személynek, szervezetnek az előzőekben említett adatokat akkor is be kellene vallania, ha adófizetésre nem kötelezett. A platformüzemeltetőnek a bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül kellene teljesítenie.

Továbbá a Javaslat alapján, amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tenne eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő lenne kötelezett. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a platformon keresztül belföldön megvalósult kiskereskedelmi tevékenység bevétele tekintetében szólítaná fel a kiskereskedőt az adó megfizetésére. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke nem lehetne kevesebb, mint a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel adója. Az adókötelezettséget nem teljesítő platformüzemeltető internetes felületét az állami adó- és vámhatóság elérhetetlenné tenné.

Hatálybalépés

A Javaslat alapján azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel a 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kellene alkalmaznia.

Személyi jövedelemadó

Összevont adóalapot érintő változások

Családi kedvezmény

A Törvényjavaslat két lépcsőben emelné a családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként érvényesíthető adóalap-csökkentés keretösszegét. A Javaslat elfogadása esetén 2025. július 1- től a családi kedvezmény tervezett havi összeg

  • egy eltartott esetén 100 000 forint,
  • kettő eltartott esetén 200 000 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 330 000 forint;

míg az adókedvezmény tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott esetén eltartottanként 100 000 forinttal növelt összegben lenne igénybe vehető.
Amennyiben a Javaslat elfogadásra kerül, 2026. január elsejei hatállyal tovább nőnek az érvényesíthető keretösszegek, amelyek alapján így családi kedvezmény az alábbi értékben vehető jogosultsági hónaponként igénybe:

  • egy eltartott esetén 133 340 forint,
  • kettő eltartott esetén 266 660 forint,
  • három és minden további eltartott esetén 440 000 forint;

míg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után kedvezményezett eltartottanként 133 340 forinttal növelt összegben lenne igénybe vehető a kedvezmény.

Külön adózó jövedelmek

Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások

A Javaslat elfogadása esetén bővülne a SZÉP kártya felhasználhatóságának köre. Eszerint a 2025. évben lakásfelújításra is felhasználható a SZÉP kártya támogatás, de az így felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. január elsején rendelkezésre álló összeg és a 2025. évben utalt összeg 50 százalékát. (A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.) 

A Törvényjavaslat további rendelkezésekkel egészítené ki az egyes meghatározott juttatásként adóköteles juttatások körét az alábbiakkal:

  • szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, ezen személyek, vagy elhunyt (nyugdíjas) tag közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből a személyenként a minimálbér összegét meghaladó rész, valamint
  • szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére az adóévben nem pénzben juttatott, személyenként számított adóköteles jövedelemből a minimálbér 50%-át meghaladó rész.

A Törvényjavaslat továbbá összhangba hozná a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások szociális hozzájárulási adókötelezettsége teljesítésének módját a személyi jövedelemadóra irányadó szabályokkal, és rendelkezne a negyedéves gyakoriságú bevallási és adófizetési kötelezettségről.

Adómentes juttatások

A Javaslat bővíti az adómentes sportszolgáltatások körét, melynek megfelelően adómentes juttatás lehet az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat.

Emellett az adómentes, nem pénzben kapott juttatások köre is bővülne a Javaslat szerint, mivel a sportszervezetek, sportköztestületek a velük jogviszonyban álló (amatőr vagy hivatásos) sportolónak a sportegészségügyi ellátás és ennek fedezetéül szolgáló biztosítás díját; valamint a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatást is adómentes juttatásként biztosíthatja.

A sporttal kapcsolatos juttatások mellett a Törvényjavaslat rendelkezne a visszaváltási díjas termékek kapcsán a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj; valamint a visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkező jövedelem adómentességéről is.

A sportrendezvényre szóló, illetve kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító belépőjegy, bérlet mellett adómentes juttatásként jelenne meg a Javaslat szerint a kifizető által nyújtott, az állatok védelméről és kíméletéről  szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet is. A vonatkozó juttatás mértéke nem haladhatja meg évente a minimálbér összegét.

A Javaslat elfogadása esetén módosítaná a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes juttatások között a sérelemdíj fogalmát, amelybe nem lenne beleértendő a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíj.

A Törvényjavaslat biztosítaná 2025-ben a nyugdíjpénztári megtakarítások (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár kiegészítő szolgáltatása) Önkéntes Kölcsönös Pénztárakról szóló törvény szerinti feltételekkel lakáscélra felhasznált összegének adómentességét is.

Új adómentes rendelkezéssel bővítené a Javaslat a nem pénzben kapott juttatások körét. Így adómentes juttatás lehet a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető – feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során – a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja.

Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység

A Törvényjavaslat több ponton módosítja a fizetővendéglátó tevékenységet folytató (pl. online foglalási rendszeren szálláshely-szolgáltó) magánszemély tételes átalányadózásának szabályait, többek között változtatva a lakószobánként fizetendő tételes átalányadó éves összegét. A Javaslat szerint ugyanis azokon a településéken, amelyeken a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, 150 ezer forintra nő a szobánként fizetendő adó éves összege (38 ezer 400 forint marad az éves adó összege azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma 2 millió alatt volt). A Központi Statisztikai Hivatal feladata, hogy minden év január 31-éig közzé tegye ezen települések listáját. Átmeneti rendelkezés alapján ezt első alkalommal 2025. január 15-ig kell megtenni.

Értelmező rendelkezések

A Törvényjavaslat kiegészíti a jövedelemszerzés helyére vonatkozó szabályokat a kamatjövedelemre irányuló szabályokkal, amelyek alapján kamatjövedelem esetén is az ennek fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam a jövedelemszerzés helye.

A Törvényjavaslat szerint az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontjaként visszakerülne a jogszabályba a 2024. január 1. előtti rendelkezés, így ismét az Áfa törvény szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettség keletkezésének napját kellene a bevétel megszerzésének időpontjának tekinteni (amennyiben viszont a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja a bevételszerzés napja).

Továbbá, a Javaslat alapján szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó magánszemélynél bevételként nem kell figyelembe venni. A Javaslat kapcsolódó új rendelkezésként az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szerzési érték szabályt is tartalmaz.

Szociális hozzájárulási adó

A Javaslat korlátozná a szakirányú oktatás, és a duális képzés adókedvezményének szabályait, miszerint az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon tanuló tekintetében, aki a szakirányú oktatás saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.

Munkavállalói Résztulajdonosi Program

A 2024. január elsejét követően a jogi személynél első alkalommal indított MRP program esetén alkalmazandó szabályokat is módosítaná a Törvényjavaslat. Eszerint, amennyiben a jogi személynél első alkalommal kerül sor MRP indítására és a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhetne meg.
 

Adóeljárás

A Javaslat a jogkövetési vizsgálat szempontrendszerét kimondottan a transzferárakra vonatkozó esetkörrel bővítené. Ennek keretében a szokásos piaci árral kapcsolatos nyilvántartásvezetési, iratmegőrzési kötelezettség ellenőrzése, dokumentáció megvizsgálása valósulhatna meg. Ebben az esetben a jogkövetési vizsgálat határideje meghosszabbított hatvan nap lenne.

A Javaslat alapján a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás (APA eljárás) lefolytatására nyitva álló határidőt két alkalommal kilencven nappal lehetne hosszabbítani, az eddigi hatvan nap helyett.

A csoportos társaságiadó-alanyoknál a megszűnésétől számított harminc nap helyett - a módosítás révén - kilencven napon belül kellene a záró adóbevallást benyújtani.

Az adóhatóság adategyeztetési eljárást vezetne be. Ha az adózó, illetve a vele kapcsolatban álló másik adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban hiányosságot, eltérést tár fel, az adózót a feltárt hiányosságok, eltérések tisztázására hívja fel. Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni. Az adózó háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal lenne sújtható, ha az adózó az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti.

A Javaslat törvényi szintre emelné, hogy a természetes személy adózót négyszázezer forintig, nem természetes személy adózót egymillió forintig lehet mulasztási bírsággal sújtani.

A Javaslat megteremtené az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét.

A Javaslat lehetőséget teremtene arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor annak megállapítását a munkáltatója is kérhesse az állami adó- és vámhatóságtól. A Törvényjavaslat rögzítené a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét is.

A munkáltatók az adóhatóság felhívását követően 15 napon belül egyszerűen javíthatnák a hibákat, hiányosságokat a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban. A határidő eredménytelen elteltét követően lenne kiszabható mulasztási bírság.

A Javaslat azt a módosítást tenné, hogy az adóhatóság annak a vállalkozásnak törölné az adószámát, amely az erre történő figyelmeztetés ellenére sem teljesíti a határidőtől számított 90 napon belül az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét.

A Javaslat kibővítené az önálló fellebbezéssel támadható elsőfokon hozott végzéseket, a külföldön letelepedett adóalanyok áfa visszatéríttetési kérelme kapcsán hozott végzésekkel.

A Javaslat a kimentési okokat bővítené az adóregisztrációs eljárásban, így a jövőben lehetőség lenne arra, hogy az adózó kimentési kérelemmel éljen, ha a megszűnt adózó kiegyenlíti az adótartozását.

Az adóregisztrációs eljárásban felmerülő kimentési kérelemben már nem csak a vezető tisztségviselők vagy a cégvezetők bizonyíthatnák, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, hanem a tag vagy részvényes is.

Törvényjavaslat a klímagázokról

A Javaslat előírná, hogy a klímagázokat kezelő, használó vagy azzal működő vállalkozások és üzemeltetők a törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kötelesek vezetni. Minden olyan vállalkozás, amely klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytat, vagy klímagázt tartalmazó hűtőkört, terméket gyárt, kezel vagy ártalmatlanít, köteles lenne regisztrálni a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségeket teljesíteni, valamint az éves klímavédelmi felügyeleti díjat megfizetni az adott tevékenységi kategória szerint.
A Javaslat szabályozná a felügyeleti díjak mértékét és a díjfizetés időpontját, amelyek évente két részletben esedékesek. A Javaslat előírná, hogy szünetelő egyéni vállalkozók a szünetelés alatt mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól.

Hasznosnak találta?