Régi, új és megújult támogatási lehetőségek 2024-ben

I. Beruházásösztönzési célú támogatások

Egyedi kormánydöntéssel nyújtható (EKD) támogatások

1. Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt, beruházásösztönzési célú készpénztámogatásokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nyújtja háttérszervezetén, a Nemzeti Befektetési Ügynökségen (HIPA) keresztül Budapesten kívüli új eszközalapú beruházásokhoz és regionális szolgáltató központokhoz, valamint az új beruházással kapcsolatban megújuló energia termelését és tárolását szolgáló kiegészítő beruházásokhoz (megújuló energiával kapcsolatos kiegészítő beruházások kivételesen Budapesten is támogathatók).

A készpénztámogatás pontos mértékét a kormányzat egyedileg állapítja meg, de a támogatás maximumát a regionális támogatási térkép határozza meg, azaz a beruházási költségek 30, 50 vagy 60%-a lehet régiótól függően nagyvállalkozások számára a támogatások teljes összege (a készpénztámogatás és az esetleges adókedvezmények együttesen). A támogatás további korlátja, hogy bizonyos elszámolható költség feletti költségekhez (ez jelenleg 110 millió euró) csak egyedi európai bizottsági engedéllyel adható támogatás. A minimális támogatható projektméret településtől függően 3, 5 vagy 10 millió euró.

Az eszközalapú beruházási támogatás feltétele a munkahelyek megőrzése és az árbevétel, valamint a bértömeg növelése; a szolgáltató központok alapítása, bővítése esetén meghatározott számú új munkahelyet kell létesíteni.

2. EKD támogatás nyújtható képzésekhez is, amennyiben a kedvezményezett vállalkozás legalább 5 millió euró értékű üzemfejlesztést és munkahely-megőrzési kötelezettséget vállal, vagy regionális szolgáltató központ esetén létszámát bővíti. A képzési támogatás maximuma a képzési költségek 50%-a.

3. Kivételesen, 2025. december 31-ig speciális feltételekkel adható EKD támogatás (a támogatási szerződéseket eddig az időpontig szükséges megkötni) a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű gyártó beruházásokhoz, így többek között elektromos járművek akkumulátorai, napelemek, szélturbinák, valamint ezen termékek alkatrészeinek gyártásához. A maximális támogatási intenzitás nagyvállalkozásoknak budapesti beruházás esetén 15%, vidéki helyszín esetén pedig 30%, de jóval magasabb összeg adható európai bizottsági engedély nélkül (fővárosi megvalósítás esetén 150 millió, Budapesten kívüli beruházás esetén akár 350 millió euró is).

Az EKD támogatásokat érintő friss változások

• Magasabb támogatási maximumok. 2 millió euróról 3 millió euróra emelkedett az egy projekthez adható maximális képzési támogatás. Szintén magasabb lett az európai bizottsági engedély nélkül egy projekthez adható maximális regionális támogatás összege (30%-os régiók esetén 22,5 millió euróról 24,75 millió euróra, 50%-os régiókban 37,5 millió euróról 41,25 millió euróra, 60%-os vármegyékben pedig 45 millióról 49,5 millió euróra növekedett).
• Speciális támogatási lehetőség külföldi leányvállalattal rendelkező cégeknek. Az EKD rendszere kiegészült egy új támogatási lehetőséggel magyarországi székhellyel és Magyarországon kívül leányvállalattal rendelkező vállalkozások számára. Ez az ún. profit repatriálásra alapuló támogatás – Budapest kivételével – Magyarország területén megvalósítandó induló beruházáshoz nyújtható. Az új támogatás keretében a támogatási összeget – egyéb szempontok mellett – a beruházás megkezdését követő üzleti évtől és a fenntartási időszak alatt hazautalt osztalék mértékének figyelembevételével határozza meg az állam. A befektetetteszköz-alapú EKD támogatások általános szabályaival ellentétben ennél a támogatási lehetőségnél a kedvezményezettnek nem kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy nettó bevételét vagy bérköltségét a fenntartási időszakban meghatározott mértékben növelje.
• A megújuló energia támogathatóságának bővülése. Támogathatóvá váltak a megújuló hidrogén, a bioüzemanyagok/bioenergiahordozók, biogázok és biomassza előállításához, valamint tárolásához kapcsolódó, gyártási beruházásokat kiegészítő energetikai beruházások.
• Eredményalapú támogatás multinacionális vállalatoknak. A Kormány bevezetett egy, kifejezetten a globális minimumadó érintettjei számára nyitva álló készpénztámogatási programot (eredményalapú támogatás) 2023. december 23-i hatállyal. A HIPA által kezelt új intézkedés az EKD támogatásokat egészíti ki. Az eredményalapú támogatás feltétele az EKD általános szabályaihoz hasonlóan egy ún. induló beruházás (pl. új létesítmény vagy kapacitásbővítés) megvalósítása Magyarországon Budapesten kívül. Eltérés viszont az EKD megszokott szabályaitól, hogy az eredményalapú támogatás esetén a regionális támogatási térkép korlátai mellett maximális támogatás mértéke az osztalékfizetéssel csökkentett bruttó eredmény 5%-a (legfeljebb 10 évig), és amennyiben a beruházás értéke eléri az 55 millió eurót, a kedvezményezett vállalkozásnak nem kell árbevétel- és bérköltség-növelést vállalnia a fenntartási időszakban.

Beruházásösztönzési célú adókedvezmények

1. A beruházásokat végrehajtó vállalkozások az EKD támogatás mellett vagy helyett ún. fejlesztési adókedvezményt is igényelhetnek, részint hasonló feltételekkel, azzal, hogy a regionális támogatás szerinti maximális intenzitásokba mind az EKD támogatásnak, mind pedig az adókedvezménynek be kell férnie. A beruházásaik utáni fejlesztési adókedvezményt a vállalkozások a fizetendő adó 80%-áig érvényesíthetik akár 13 adóéven keresztül. A minimális projektméret általános esetben 3 milliárd forint, de Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban már 1 milliárd forint költségű beruházás esetén rendelkezésre áll az adókedvezmény.

A nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű gyártó beruházásokhoz elérhető támogatás ún. átmeneti fejlesztési adókedvezmény formájában is elérhető az EKD támogatás mellett vagy helyett.

2. Az energiahatékonysági célú beruházásokhoz, felújításokhoz is elérhető adókedvezmény az ország bármely településén a fizetendő adó 70%-áig, akár hat éven keresztül. Az adókedvezmény maximális összege az elszámolható költségek 30%-a Budapesten, vidéki településeken pedig 45%-a. Az adókedvezmény elszámolható költsége kizárólag energiahatékonysági célú beruházás esetén a beruházás költsége, csak részben energiahatékonysági célú beruházás esetén pedig a drágább, energiahatékony beruházás és egy olcsóbb, de kevésbé energiahatékony alternatív beruházás különbözete. Az adókedvezmény bármekkora projektmérettől elérhető.

A beruházási célú adókedvezményeket érintő közelmúltbeli változások

• Villamosenergia-tárolók adókedvezménye. Az Országgyűlés 2024. január 1-i hatállyal kibővítette a társasági adó rendszerét a villamosenergia-tárolók adókedvezményével, amelyet olyan energiatároló-beruházások után igényelhetnek az adózók, amelyek esetén a tárolóba betáplált energia legalább 75 százaléka megújuló energiából villamos energiát előállító erőműből származik. A beruházást az adózó az üzembe helyezést követően köteles öt évig fenntartani, és az adókedvezmény először az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő adóévben, majd a kezdő évet követő öt adóévben vehető igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt az erre szolgáló formanyomtatványon bejelentse a beruházás adatait a Pénzügyminisztériumnak. A bejelentés és az adókedvezmény egyéb szabályait pénzügyminiszteri rendelet fogja tartalmazni.
• Magasabb összegű fejlesztési adókedvezmény bizottsági jóváhagyás nélkül. Az EKD rendelethez hasonló mértékben nőtt a fejlesztési adókedvezmény egyedi európai bizottsági engedély nélkül adható maximális összege.
• Változások az energiahatékonysági adókedvezmény feltételeiben. Az energiahatékonysági adókedvezmény projektenként elérhető maximális összege 15 millió euróról 30 millió euróra nőtt, a beruházási és felújítási költségek mellett a lízingdíjak is elszámolhatók lettek, és jelentősen átalakultak az elszámolható költségek megállapításának egyéb szabályai is. Az épület-energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény feltételei szigorodtak: az adókedvezmény a decemberi módosítás eredményeként csak akkor áll rendelkezésre, ha a beruházás legalább meghatározott arányú (10-20%-os) energiahatékonysági javulást eredményez (a korábbi szabályozás alapján nem volt minimális elvárt javulás az épületet érintő beruházásoknál sem).

II. Kutatás-fejlesztési célú támogatások

1. Az EKD támogatások részeként készpénztámogatás adható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által minősített kutatás-fejlesztési projektekhez is az egész ország területén. A támogatható projektek legalább egy, de legfeljebb három évig tarthatnak, és az elszámolható költségnek (a projekten dolgozók bérköltsége, anyagköltség, bérleti díj, amortizáció és bizonyos feltételekkel a szerződéses kutatás költsége) el kell érnie a 1 millió eurót.

2. A magyar adórendszer a kutatás-fejlesztési célú tevékenységet is támogatja adókedvezményekkel: a kutatás-fejlesztés közvetlen költségei leírhatók a társasági adóalapból, az iparűzési adóalapból és az innovációs járulékalapból is, valamint kutató-fejlesztők foglalkoztatása után bizonyos feltételek teljesítése esetén szociális hozzájárulási adókedvezmény érhető el.

A kutatás-fejlesztési célú támogatások friss változásai

• A kutatás-fejlesztési EKD támogatás esetén 15 millió euróról 25 millió euróra emelkedett a maximális támogatás összege, és a maximális intenzitást is emelte a Kormány (25%-ról tevékenységtől függően akár 40-50%-ra).
• Az Országgyűlés a globális minimumadó hatásait ellensúlyozandó bevezetett egy új, kutatás-fejlesztési projektekhez kapcsolódó, a globális minimumadóval összeegyeztethető (de nem csak a minimumadó hatálya alá tartozó vállalkozásoknak elérhető) sajátos adókedvezményt (K+F adókedvezmény). Ha az adózó az új K+F adókedvezménnyel élni kíván, erről nyilatkoznia kell az adóbevallásban, és öt évig csak az új K+F kedvezményt alkalmazhatja a már meglévő, fent bemutatott kutatás-fejlesztési tárgyú adóelőnyök (adóalap-kedvezmények, szociális hozzájárulási adókedvezmény) helyett. A K+F adókedvezmény maximális mértéke az elszámolható költségek 10%-a, de a kutatás-fejlesztési tevékenység kategóriájától függően legfeljebb 25-55 millió euró lehet. Amennyiben az adózó elegendő fizetendő adó híján nem tudja teljes mértékben érvényesíteni az adókedvezményt négy éven belül, az adóhatóság készpénzben megtéríti a számára a fennmaradó összeget.

III. Agrár- és vidékfejlesztési pályázatok a Közös Agrárpolitika keretében

Az Agrárminisztérium 2023. október 31-én közzétette a KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Terv Vidékfejlesztési pályázati menetrendjét, amely keretében előirányozta a 2024-ben megjelenő agrár- és vidékfejlesztési pályázatokat. Bár a pontos részleteket a vonatkozó pályázati felhívások fogják tartalmazni, ugyanakkor Magyarország KAP Stratégiai Tervéből, valamint korábbi pályázati felhívásokból következtetni lehet arra, hogy a tervezett felhívások a korábbiakhoz hasonló kritériumokkal lesznek meghirdetve. A 2024. március-júniusban várhatóan megjelenő pályázatok közül a következőkre szeretnénk a figyelmet felhívni:

• Élelmiszeripari üzemek fejlesztésének támogatása
• Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatása
• Állattartó telepek fejlesztésének támogatása
• Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása
• Erdészeti gép- és eszközbeszerzés támogatása
  

Amennyiben bármelyik fenti támogatás vagy változás részletei érdeklik Önt, kérjük, keresse szakértőinket az alábbi elérhetőségeken!