Technológiai trendek 2016-ban

Elemzések

Technológiai trendek 2016-ban

Innováció a digitális korban

Napjainkban az informatikai vezetők tevékenysége (iparágtól, helytől és vállalatmérettől függetlenül) cégük minden területére hatással van: szakítanak a hagyományos berendezkedéssel - megálmodják a jövőt, és a jelenből felelősségteljesen el is vezetik oda a cégüket.

A Deloitte technológiai trendeket vizsgáló jelentésének hetedik kiadása nyolc olyan tendenciát ismertet, amelyek az elkövetkezendő másfél-két évben komoly hatással lehetnek a cégek életére, a blokklánctól a kiterjesztett valóságon és a dolgok internetén keresztül a technológiai megoldások társadalmilag felelős alkalmazásáig.

Minden igényt kielégítő informatikai modellek

Az előrelátó informatikai vezetők egyre inkább túllépnek a hagyományos, egysíkú működési modellek keretein, amelyek a nagyigényű vállalati informatikai rendszerek kiszolgálására ugyan alkalmasak, az innovatív informatikai megoldásokat azonban nem támogatják. Azok a cégek pedig, amelyek mindkét területen érdekeltek, azzal kénytelenek szembesülni, hogy a szakadék csak nehezen hidalható át. Azt is tapasztalják, hogy csak a két végletet kezelő megoldások nem elégítik ki megfelelően a tényleges igényeiket. Ezek az informatikai vezetők olyan megoldások kialakításán dolgoznak, amelyek összekötik a két végpontot, ezért célzottan fektetnek be a folyamatokba, a technológiába és a munkaerőbe, ezáltal újjáalkotják az informatikai rendszereiket a tényleges szükségleteknek megfelelően.

A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság térnyerése

A mobiltechnológia jövője egyre inkább a hordható eszközökről szól, különösen az AR (kiterjesztett valóság) és VR (virtuális valóság) megoldások piacra dobásának köszönhetően. Az AR és VR technológiák sokáig csak a sci-fik fantáziavilágában léteztek, ma már azonban a cégek nagyon is komoly potenciált látnak bennük, hiszen alapjaiban változtathatják meg a munkavégzés folyamatát és a fogyasztói élményt egyaránt. Amíg a felhasználók kivárják, hogy mely szereplők fogják uralni az AR és VR technológiák piacát, addig a cégek jóval hamarabb alkalmazhatják ezeket a megoldásokat, és a segítségükkel egészen az alapoktól újragondolhatják a munkafolyamataikat.

A dolgok internete: Az érzékeléstől az aktív cselekvésig

Az előrelátó cégek a dolgok internete kapcsán már nem csak arra törekszenek, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a rendszereket alkotó érzékelőkből, műszerekből és okos eszközökből, hanem egyre inkább arra összpontosítanak, hogy újszerű megoldásokat dolgozzanak ki az adatkezelés és a folyamatszervezés terén, és ezáltal túllépjenek a hagyományos informatikai rendszerek és folyamatok korlátain. A dolgok internetével kapcsolatos stratégia ilyen jellegű átalakulása (a hangsúly a puszta érzékelés és passzív adatgyűjtés helyett az aktív cselekvés felé tolódik el) azt eredményezi, hogy a cégek újabbnál újabb lehetőségeket tárnak fel az automatizálás, a jelfeldolgozás és a robotika területén - hogy csak néhány példát említsünk.

A központi rendszerek újragondolása

A cégeknél a back-office, a mid-office és a front-office tevékenységét irányító központi rendszerek gyakran több évtizede változatlanok, és sok esetben még ma is az 1970-es években létrehozott, a pénzügyi piacot kiszolgáló testreszabott rendszereket és az 1990-es években elterjedt ERP-rendszereket alkalmazzák. Napjainkban a digitális innovációhoz vezető út gyakran ezeket a központi rendszereket is érinti. Éppen ezért a cégek olyan stratégiák kialakításán dolgoznak, amelyek segítségével átalakíthatják, modernizálhatják és újragondolhatják a központi rendszereiket. Az informatikai háttér agilisabbá, intuitívabbá és rugalmasabbá válása nem csak az aktuális üzleti igények kielégítését segíti, de a jövő sikerét is megalapozhatja a cégek számára.

Autonóm platformok

Az informatika hamarosan egy olyan, önmagát irányító tevékenységgé válhat, amelynek már nem lesznek kapacitásbeli, teljesítménybeli és méretgazdaságossági korlátai. Az előre megépített, bárhol alkalmazható rendszerek alkalmazásának, illetve a virtualizált erőforrásokkal, tárolókkal, valamint korszerű irányítási és monitoring eszközökkel együtt alkalmazott új architektúráknak köszönhetően a cégek rugalmasan eloszthatják a terhelést a hagyományos helyi erőforrások, a privát felhő alapú platformok és a nyilvános felhő alapú szolgáltatások között.

Blokklánc: Demokratizált bizalom

A bizalom az üzleti élet egyik alapvető eleme, a fenntartása azonban költséges, időigényes, és sok esetben nem is túlzottan hatékony - pláne napjainkban, amikor a világgazdaság egyre inkább a digitális megoldásokra épül. Néhány úttörő vállalkozás azt vizsgálja, hogy a blokklánc (a bitcoin mögött álló technológia) valódi alternatívát jelenthet-e az intézményi bizalom kialakulásához szükséges jelenlegi intézményi, szervezeti és technológiai infrastruktúrához képest. Ezek a próbálkozások ugyan még gyerekcipőben járnak, mégis sok előnnyel kecsegtetnek. Ahogy korábban az Internet, úgy napjainkban a blokklánc elterjedése is akkora hatással lehet a kommunikációra (ezen belül is az ügyletek és szerződések megkötésére), hogy alapjaiban változtatja meg az üzleti életet, az államigazgatást és a társadalmat.

Ipari szintű adatelemzés

Az adatok a digitális átalakulás központi elemei. Mégis csak kevés cég fektet be célzottan olyan erőforrásokba (munkaerőbe, platformokba és folyamatokba), amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatokból hasznos információ legyen kinyerhető. Az adatelemzésben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében a vállalkozások egy része új vállalatirányítási módszereket, többszintű adatfelhasználási és adatkezelési modelleket, valamint innovatív kommunikációs módszereket alkalmaz, így az eredmények reprodukálhatók, a rendszerek pedig skálázhatók lesznek. Ezek a cégek az adatelemzésre stratégiai eszközként tekintenek, és ipari szintű adatelemzési megoldásokba ruháznak be.

Az exponenciális technológiák társadalmi hatásai

Amellett, hogy a stratégiáról szóló viták középpontjában egyre inkább a fejlődési lehetőségek és az új innovációk kiaknázásának lehetséges módjai állnak, fontos kiemelni azt is, hogy a cégeknek a korábbinál komolyabb szerepet kell vállalniuk a romboló technológiák felelős alkalmazásában. Számukra a kihívást az átalakulást elősegítő és pozitív társadalmi hatást eredményező modellek kialakítása és megvalósítása fogja jelenteni - mindezt részben a közjóért, részben pedig a saját kereskedelmi céljaik elérése érdekében. Ha a cégeknek sikerül kezelni az exponenciális technológiák társadalmi hatásait, akkor ez segíthet a piacok bővítésében és a technológiák elterjedésében, és olyan vonzerőt jelenthet, amely megkönnyítheti a legjobb munkaerő toborzását és megtartását. Emellett a cégeknek a szokásos kockázati tényezőkön (biztonság, adatvédelem, szabályozás, jogszabályi megfelelőség és minőség) túl az exponenciális technológiák alkalmazásának etikai és morális vonatkozásait is figyelembe kell venniük.

Hasznosnak találta?