Hírek
2024-es nyári adóváltozások
Megjelentek a legfrissebb adózási tárgyú jogalkotási hírek a Magyar Közlönyben melyek több adónemet is érintenek. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat mutatjuk be röviden.
Szociális hozzájárulási adó
A 182/2024 (VII. 8.) Kormányrendeletben foglaltak alapján 2024. augusztus 1-től változnak a munkaerőpiacra lépő munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény feltételei és a kedvezmény érvényesíthetőségének időtartama.
A Rendelet egyrészről az eddigieknél hosszabb időszakot határoz meg annak vizsgálatakor, hogy mikor tekinthető egy munkavállaló a kedvezmény érvényesítése érdekében „munkaerőpiacra lépőnek”. Míg jelenleg a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül kell vizsgálni, hogy a munkavállaló rendelkezett-e ebben az időszakban legfeljebb 92 napos biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal, augusztus 1-től kezdődően ez az időszak 365 napra növekszik a 92 napos felső korlát meghagyásával.
Amennyiben a munkavállaló korábbi biztosítási előélete továbbra is lehetőséget ad a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésére, a Kormányrendeletben foglalt szabályozás alapján lerövidül az az időszak, amely alatt a munkáltatók szociális hozzájárulási adókedvezményt igénybe vehetik. A jelenlegi szabályozás alapján a foglalkoztatás első két évében a kedvezmény a minimálbér összegét terhelő szociális hozzájárulási adó összegéig vehető igénybe, a foglalkoztatás harmadik évében pedig ennek feléig. Augusztus 1-től a kedvezmény teljes összegét már csak a foglalkoztatás első évében vehetik igénybe a munkáltatók, a csökkentett (50%) összeget pedig további 6 hónapig, így az érvényesítési időszak összességében másfél évre csökken.
Az új szabályokat a 2024. augusztus 1-től létesített munkaviszonyok esetében kell alkalmazni, ezért a július 31-ig létesített munkaviszonyok esetén az igénybevétel feltételeinek való megfelelés vizsgálatakor és a kedvezmény érvényesítésének időtartama tekintetében még a jelenlegi szabályokat lehet alkalmazni.
Bankokat érintő extraprofitadó
A hitelintézetek által teljesítendő különadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatban, a Magyar Közlönyben július 8-án megjelent kormányrendelet az alábbi változásokról rendelkezik.
A rendelet pontosítja az állampapírok vásárlásához kapcsolódó kedvezmény esetében a napi átlagos állomány kiszámítását, miszerint a kalkuláció során az állampapírok névértékét kell tekintetbe venni. Azonban, a számítás során az állampapír állomány névértéknövekménye maximum abban az összegben vehető figyelembe, amilyen mértékben a napi átlagos állománya növekszik a meghatározott időintervallumokra való tekintettel.
A változások alapján elmondható, hogy a kalkuláció során az állampapír állomány növekménye számít a meghatározott periódusokon belül, így a mérséklés igénybevételéhez új állampapírok beszerzése lesz szükséges, és nem elég az állomány arányának megváltoztatása.
Ezen változások 2024. augusztus 1-jétől kezdődően lépnek hatályba.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos változások elsősorban az illeték mértékét és korlátját érintik.
A tranzakciós illeték általános mértéke 0,3%-ról 0,45%-ra emelkedik, ugyanakkor fizetési műveletenként nem haladhatja meg a korábbi 10 ezer helyett a 20 ezer forintot. Továbbá, a fizetési számláról végrehajtott készpénzkifizetés és készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetében az illeték mértéke 0,6% helyett 0,9% lesz, felső határ nélkül.
Ugyanakkor, a korábbi 20 ezer helyett 50 ezer forintra emelkedik az adómentesség határa magánszemélyek által kezdeményezett átutalások és postai befizetések esetében.
Az értékpapír tranzakciós illeték esetében az illeték mértéke szintén 0,3%-ról 0,45%-ra emelkedik, de vételenként a korábbi 10 ezer helyett maximum 20 ezer forint lehet. A magánszemélyek a pénzügyi eszköz vétele során mentesülnek a kötelezettség alól a vételenként 20 ezer helyett 50 ezer forintot meg nem haladó érték esetében.
Egy új illetéktípus is bevezetésre kerül. A különböző pénznemek közötti átváltást tartalmazó fizetési műveletek esetében, a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya alá tartozó adóalanyok kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezettek.
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértékét a rendelet az illeték alapjának 0,45%-aként, de fizetési műveletenként maximum 20 ezer forint értékben határozza meg.
A tranzakciós és értékpapír illetékkel kapcsolatos változásokat 2024. augusztus 1-jét követően kell alkalmazni, a devizakonverziós ügyletekre vonatkozó kiegészítő pénzügyi tranzakciókról szóló szabályok pedig 2024. október 1-jétől lépnek hatályba.
Adózási szempontból nem együttműködő államok listája
2024. július 9-től Oroszország, valamint Antigua és Barbuda is felkerült az adózási szempontból nem együttműködő államok listájára, ugyanakkor a Bahama-szigetek, a Turks- és Caicos-szigetek lekerültek.
Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy a társasági adó törvény rendelkezéseinek értelmében, amennyiben jogdíj, kamat olyan külföldi személynek vagy telephelynek kerül kifizetésre, amely adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik, akkor az így elszámolt költség, ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül főszabály szerint olyan mértékben, amilyen mértékben a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót nem fizette meg. Lehetőség van azonban elismert költségnek, ráfordításnak kezelni (vagyis nem kell az adóalapot növelni) abban az esetben, ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a költséget, ráfordítást valós gazdasági, kereskedelmi okok indokolták és ezzel kapcsolatban részletes adatszolgáltatást teljesít a NAV-nak. Továbbá, az adózók nem mentesülhetnek az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó adóalap módosítási kötelezettség alól arra tekintettel, hogy a külföldi személy nem éri el a szabályok által meghatározott, de minimis értékhatárokat a listán szereplő országokban.
Az online platform szolgáltatók felügyeleti díj fizetési kötelezettsége
A Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatók (a továbbiakban: online platform szolgáltató) már az idei évtől felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
Az online platform szolgáltató által naptári évenként fizetendő felügyeleti díj mértéke az online platform szolgáltatónak A digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó, előző üzleti évi nettó árbevételének 0,3%-a, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos részének 0,3%-a.
Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató esetén, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek kereskedőkkel (a továbbiakban: online piactér), a felügyeleti díj alapjának számításakor az online piactérnek a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó, előző üzleti évi nettó árbevételébe nem számít bele az az összeg, amely a fogyasztóval szerződést kötő kereskedő javára, az online piactérrel fennálló szerződése alapján kerül kifizetésre.
Az online platform szolgáltató – a mentesített szolgáltató kivételével – a 2024. tárgyév tekintetében 2024. augusztus 1-jétől 2024. év minden megkezdett hónapja után időarányosan, 2024. december 31-ig fizeti meg a felügyeleti díjat a Rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokból származó, 2023. évben elért nettó árbevétele alapján. Ezt követően a felügyeleti díjat a tárgyévben egyenlő
részletekben félévente, az adott félév végéig kell a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) részére megfizetni.
Mentesül a felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége alól:
- az az online platform szolgáltató, amely mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, továbbá
- az az online platform szolgáltató, melynek a Rendeletet hatálya alá tartozó szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevétele, vagy előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része nem éri el a százmillió forintot.
- az előző évi nettó árbevételére tekintet nélkül mentesül a felügyeleti díjfizetési kötelezettség alól az az online platform szolgáltató is, amely más szolgáltatása után már felügyeleti díjat fizet a Hatóság részére.
Mind a mentesüléshez, mind az előző üzleti évi árbevétel adatokhoz adatszolgáltatási kötelezettség is társul. A felügyeleti díj megfizetése és az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések érvényesülése ellenőrzés keretében vizsgálat alá fog esni, és nem teljesítésük esetén a jogkövetkezmény akár 100 millió forint összegű bírság is lehet.
Adózás rendjét érintő változások
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt, a 2024. augusztus 1. napját követően esedékes kötelezettségek megszegése esetében:
- az általános bírságszabályok a duplájukra emelkednek, azaz az adóhatóság az adókötelezettségek megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forint helyett négyszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forint helyett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja;
- az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírság helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott, illetve
- az adóhatóság az adózót egymillió helyett kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
Ismerje meg szakértőinket!
