Megkérdőjelezte az Európai Bíróság az adóhatóság bírságolási gyakorlatát

Az Európai Bíróság (Bíróság) április 26-án hozott ítéletet a C-564/15 számú ún. Farkas ügyben, amiben a Bíróság több ponton is ellentétesnek ítélte meg a magyar adóhatóság gyakorlatát az egyenes adózásról a fordított adózásra történő átminősítés tekintetében.

Az alapeljárásban a magánszemély felperes mobilhangárt vásárolt egy árverésen, egy végrehajtás alatt álló társaságtól. Az értékesítő a mobilhangárt áfával terhelten számlázta a vevő részére, a felszámított áfát pedig bevallotta és megfizette az adóhatóság irányába. A vevő a rá áthárított áfát levonásba helyezte.

Az adóhatóság egy kiutalás előtti ellenőrzés keretében vizsgálatot folytatott le a vevőnél. A vizsgálat során az adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy az eladó tévesen számított fel áfát a vevő irányába, mivel az ügylet a fordított adózás hatálya alá esik. Tekintettel erre, az adóhatóság a számlán feltüntetett áfával megegyező adóhiányt állapított meg a vevő terhére, amivel összefüggésben 50%-os adóbírságot szabott ki.

A jogorvoslati eljárások során a felek az adóhiány jogalapját különféleképpen értelmezték. A magyar bíróság azzal a kérdéssel fordult a Bírósághoz, hogy a tényállás szerinti esetben korlátozható-e a vevő adólevonási joga, illetve az ügylet téves adókezelésével arányos-e az adókülönbözet és az 50%-os adóbírság kiszabása.

A Bíróság ítéletében a magyar bíróság kérdésétől függetlenül elvi éllel kimondta, hogy a HÉA Irányelv szerint a kényszereladási eljárások során a fordított adózást a tagállamok kizárólag az ingatlan értékesítésekre vezethetik be (külön engedély nélkül). Ennek megfelelően ellentétes az uniós joggal a magyar Áfa törvény azon rendelkezése, ami a fordított adózást ilyen eljárásokban mind az ingó, mind pedig az ingatlan értékesítésére alkalmazni rendeli.

Az adóhatóság megállapításával kapcsolatban a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az ügyletben résztvevő felek nem tartották tiszteletben a fordított adózás tartalmi és formai feltételeit, és a vevő ennek megfelelően nem volt jogosult az előzetesen felszámított adót levonni, azonban az eladó részére megfizetett adót polgári úton visszakövetelheti. A tévedésből megfizetett áfa ilyen formájú rendezése a Bíróság szerint összhangban van az uniós joggal. Abban az esetben viszont, ha a fizetésképtelenség miatt nem lenne az áfa az eladótól visszakövetelhető, a vevő közvetlenül is fordulhat az adóhatósághoz visszatérítési kérelemmel.

Az adóbírság kapcsán a Bíróság megállapította, hogy az aránytalan a jogsértés súlyához és jellegéhez képest, tekintettel arra, hogy az adminisztratív jellegű volt, adóbevételtől nem esett el a magyar költségvetés, valamint nem merült fel adócsalásra utaló körülmény sem.

Az ítélet kapcsán kérdésként merülhet fel, hogy:

• az ügyletek fordított adósra történő átminősítése esetén lehet-e számítani, illetve milyen irányú változásra az adóhatóság gyakorlatában?
• hasonló tényállás mellett bírságolt adózók élhetnek-e utólagosan jogorvoslati igénnyel az ítéletre tekintettel?
• kényszerértékesítés esetén vizsgálni szükséges-e, hogy az értékesített eszköz ingó vagy ingatlan, különös tekintettel a 2017-től hatályos ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó új szabályokra, amely új elemeket, kérdéseket hoz be az ingatlan minősítése kapcsán?

A fentiek felmérésében, a lehetőségek azonosításában állunk ügyfeleink szíves rendelkezésére.