Negyedéves hírlevél  

Közösségi kiszállítás

Probléma – áruszállítás megtörténtének igazolása

A Közösségen belüli értékesítésekre vonatkozó adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet eredményeképpen az adott termék igazoltan egy másik tagállam területére kiszállításra kerüljön. Az adómentesség alkalmazhatósága kapcsán kialakult adóellenőrzési gyakorlatról rendelkezésre áll egy útmutató is, „Termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módja közösségen belüli adómentes értékesítés esetén” címmel, melyben az adóhatóság szigorú feltételeket támasztott az igazoláshoz, elsődlegesen a vevő által aláírt CMR fuvarokmányt megjelölve olyan dokumentumként, melyre alapozva biztonsággal alkalmazhatja az eladó az adómentességet.

A gyakorlatban is az látható, hogy az adóhatóság az ellenőrzések alkalmával gyakran vitatja a közösségi értékesítések adómentességét, amennyiben nem áll rendelkezésre általa megfelelőnek ítélt dokumentáció, mely alapján a kérdéses ügyleteket belföldivé, és ezzel áfakötelessé minősíti át, adókülönbözetet megállapítva az értékesítő oldalán. A vevő által aláírt CMR beszerzése a gyakorlatban sok esetben nehézséget okoz, főleg láncügyletek és az értékesítő szempontjából rövid paritású (pl. Ex Works) ügyletek esetében. Emellett a végső vevő által aláírt CMR beszerzése egyes értékesítési konstrukciókban (például olyan láncügyletnél, ahol a végső vevő személye az első értékesítő számára nem ismert) aránytalan ráfordítással jár. Az aláírt CMR hiányában felmerülő kiegészítő dokumentumok, mint például a felek nyilatkozatai, nem nyújtanak teljes biztonságot (hiszen azokat az adóhatóság minden esetben önállóan, valamennyi körülményt figyelembe véve értékeli), mindemellett pedig azok beszerzése, naprakészen tartása is nehézkes lehet.

Lehetséges megoldás

Amennyiben a vevő által aláírt CMR beszerzése nehézséget okoz, feltétlenül indokolt számba venni egyéb lehetőségeket, melyekkel az áru kiszállítása igazolható, és ezzel a közösségi értékesítésekhez kapcsolódó adókockázat minimalizálható.

A gyakorlatban egyre inkább érezhető elmozdulás az adóhatóság részéről a korábbi szigorú álláspontról, és ezzel összefüggésben teret nyernek az alternatív bizonyítási módok. Ezek kapcsán fontos megjegyezni egyrészt, hogy továbbra is előnyt élveznek a független felektől származó informácók, vagy ezek hiányában a partnerek közötti olyan kommunikációs csatornák, ahol kizárt az utólagos módosítás lehetősége, és valóban hitelt érdemlő módon kerülhet sor például egy beérkezési visszaigazolás kiállítására és továbbítására. Másrészt arra tekintettel, hogy a bizonyítékok elbírálása egyedi alapon történik, fontos az adóhatóság előzetes véleményének ismerete annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok megfelelőségéről meg lehessen bizonyosodni.

A Deloitte az elmúlt években jelentős tapasztalatot szerzett mind a bizonyítás lehetséges módszereinek feltárásában, mind pedig az adóhatósággal a témában folytatott egyeztetések terén. Amennyiben társaságuknál is problémás lehet a kiszállítások igazolása, mindenképp érdemes az alternatív lehetőségeket számba venni és szükség esetén az adóhatóság véleményét kérni, melyben szakértőink örömmel segítenek.

Kontakt
Schütt Attila
Szenior Tanácsadó
aschutt@deloittece.com
 

HIPA

Felkészülés a nyári ellenőrzési hullámra

Továbbra is dübörögnek a helyi iparűzési adó (HIPA) ellenőrzések, amelyek nem csak a felkészülésre és a kockázatcsökkentésre hívják fel a figyelmet, hanem az ellenőrzésekből nyert tapasztalatok alapján biztonságos adómegtakarításra adnak lehetőséget HIPA és innovációs járulék tekintetében.
Emellett a HIPA ellenőrzések már nem csak a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések elszámolhatóságának feltételeit vizsgálják és tesznek jelentős megállapításokat (adóhiány, 50 %-os adóbírság, késedelmi pótlék), hanem a tényleges telephely kérdését is feszegetik.

Bár jogszabályváltozás ezen témákat érintően az utóbbi időben nem volt, azonban az Önkormányzatok jogértelmezése szigorúbbá vált. A kötött formai és tartalmi elemekből álló Önkormányzati elvárásrendszert pedig a Kúria is jóváhagyta számos ítéletében. Például a közvetített szolgáltatások esetén az új jogértelmezés alapján nem elég, ha a számlán feltüntetésre kerül, hogy „az közvetített szolgáltatást tartalmaz”, annak megbontása is nélkülözhetetlen. Fontos a közvetített és az igénybevett szolgáltatások analitika szintjén való összepárosíthatósága, az időbeliség és az azonos vetítési alap meghatározása, továbbá a szerződések tartalmának is jelentősége van. Bármelyik feltétel hiánya a HIPA és innovációs járulék alap csökkentésének megtagadásához vezethet, ezért már most, az ellenőrzés megindítását megelőzően célszerű az elszámolt közvetített szolgáltatásokat és alvállalkozói teljesítéseket áttekinteni, hogy azok megfelelnek-e az új elvárásoknak.

Az új ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy azt is vizsgálják az Önkormányzatok, hogy a Társaság valamely tevékenysége, eszköze, irodája nem keletkeztet-e egy új telephelyet, mely adókötelezettséget von maga után.
A fenti vizsgálati szempontok kapcsán több esetben egyeztettünk a Nemzetgazdasági Minisztériummal („NGM”), emellett különös figyelmet fordítottunk az elmúlt időszakban mind az önkormányzatok ellenőrzési, mind pedig a Kúria joggyakorlatának nyomon követésére, az ügyfeleink képviselete mellett. Ezáltal nemcsak a kockázatcsökkentés terén tudunk hasznos információkkal szolgálni, hanem abban az esetben is, ha jelentős a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék terhére el nem számolható igénybevett szolgáltatás (pl. bérmunka, fuvarköltség) a Társaságánál, melyet megfelelő adótervezés mellett el lehetne költségként számolni, akár a múltra nézve is megtakarítást elérve ezzel.

Kontakt
Huszl Zsuzsanna
Menedzser
zhuszl@deloittece.com

Transzferár dokumentációs kötelezettség

Magyarországon új előírás lépett életbe a transzferár-dokumentációra vonatkozóan, mely kötelező érvényűvé válik a 2018. január 1. után kezdődő adóévekre.

A BEPS kezdeményezés nyomán a 2018-as évtől kezdődően Magyarországon is kötelező a kétszintű (fődokumentum és helyi dokumentum(ok)) transzferár nyilvántartás készítése. A 2017. évi transzferár-dokumentáció esetében az új szabályok alkalmazása választható.

A jogszabályváltozás következtében jelentősen kibővült a korábbi szabályozáshoz képest kötelező adattartalom is, ami várhatóan megnövekedett adminisztrációs terhet ró majd az adózókra és aktívabb együttműködést tehet szükségessé az anyavállalattal. Az új szabályok gyakorlati alkalmazása várhatóan időigényesebb feladat lesz, így érdemes a 2018-as transzferár nyilvántartások elkészítésére a korábbi gyakorlathoz képest több időt hagyni, a felkészülést akár már év közben elkezdeni.

Kontakt
Tóth Hedvig
Igazgató
htoth@deloittece.com

Adókedvezmény a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak számára

Nem újdonság, de fontos tudni, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott (saját és kölcsönzött) munkavállalók után jelentős összegű szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető.

Amennyiben a társaságnál foglalkoztatott munkavállalók egy része olyan munkakört lát el, amely nem igényel szakképzettséget, a megfelelő FEOR főcsoport alkalmazása mellett szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető. A kedvezmény mértéke egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a szociális hozzájárulási adó 50%-ával. Azaz az igénybe vehető kedvezmény éves mértéke 2018-ban 117.000 forint munkavállalóként (havi 9.750 forint/munkavállaló).

Amennyiben az Önök Társaságánál olyan munkakörben is foglalkoztatnak munkavállalókat, amely megfelelhet a szakképzettséget nem igénylő munkakörnek, de a Társaság jelenleg nem érvényesíti a fenti kedvezményt vagy kérdésként merült fel, hogy egy meglévő munkakör és az ahhoz kapcsolódó feladatok besorolhatók-e a szakképzettséget nem igénylő munkakör kategóriájába, forduljon hozzánk bizalommal. Igény esetén megvizsgáljuk, hogy önöknél fennállnak-e az adókedvezmény érvényesítésének feltételei jelenleg, továbbá érdemes lehet megvizsgálni a kedvezmény visszamenőleges érvényesítésének lehetőségét is.

Kontakt
Kiss Tímea
Menedzser
tkiss@deloittece.com
 

Leleplezett foglalkoztatás

Porondon a leplezett foglalkoztatás vizsgálata

A növekvő munkaerőhiányból eredő munkaerő megtartás növekvő béreket generál, mely ahhoz vezet, hogy egyre több a kiszervezett tevékenység, és a vállalkozások gyakrabban veszik igénybe a munkaerő kölcsönzők szolgáltatásait.

Az adóhatóság azonban vizsgálja a kiszervezett munkafolyamatokat, hogy nem irányulnak-e bújtatott foglalkoztatásra. Amennyiben megállapítható, hogy a szerződés valójában munkaviszonyt leplez, és az adóhatóság a jogviszonyt ennek megfelelően átminősíti, akkor a megállapítás szerinti foglalkoztató oldalán szja és tb fizetési kötelezettség keletkezik visszamenőlegesen, illetve az igénybevett szolgáltatás utáni áfa sem vonható le, színlelt szerződés okán. Emellett HIPA-ban sem számolható el alvállalkozói teljesítésként a szolgáltatás és a tényleges foglalkoztatónak az összmegállapítás utáni szankciókat (adóbírság, késedelmi pótlék) is viselnie kell, valamint büntetőjogi felelősséggel is szembe kell néznie az ügyvezetőnek.

Az ellenőrzések elsődlegesen a gyártó, termelő szektort érintik, de minden olyan vállalkozás esetében fennáll a kockázatuk, ahol bizonyos tevékenységeket (pl. IT, takarítás, logisztika, raktározás, bérmunka) kiszerveznek, vagy munkaerő kölcsönző céget vesznek igénybe. Ezen téma várhatóan az elkövetkezendő időszakban egyre relevánsabb lesz, ahogy a munkaerőpiaci nehézségek miatt a vállalkozások alternatív foglalkoztatási módok után néznek és így egyre inkább az adóhatóság látókörébe kerülnek. Éppen ezért érdemes áttekinteni a potenciálisan érintett szerződéseket, és felmérni, valamint csökkenteni az adóhatósági átminősítés veszélyét.

Kontakt
Huszl Zsuzsanna
Menedzser
zhuszl@deloittece.com