Elkészült az Európai Unió adós feketelistája

Az Európai Bizottság 2017. december 5-én közzétett egy listát azon országokról, amelyeket adózási kérdésekben nem ítélt együttműködőnek az Európai Unió által állított irányelvek megvalósításához. Az Európai Unió évek óta törekszik az adóelkerülés visszaszorítására és ennek eszközeként kezdték el kidolgozni a listát, melynek célja, hogy szankcionálja azokat az országokat, amelyek nem lépnek fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen, illetve ösztönzik azt.
A Bizottság előzetes szempontrendszere magában foglalta az Unió adott országokkal ápolt gazdasági kapcsolatainak szintjét, az országok pénzügyi stabilitását, a korrupció mértékét és működésük átláthatóságát. Ezek alapján a szempontok alapján 2016 szeptemberében már publikáltak egy előzetes táblázatot, melyben 92 országot, például több tagállamot és az USA-t is felsorolták esélyesként a feketelistán való szereplésre.

A további kiválasztásnál a fő hangsúlyt három kritériumra fektették: az adott országokban elvárt valós gazdasági tartalomra, a fair adózásra való hajlandóságra (azaz, hogy ne adjanak kézenfekvő lehetőséget offshore struktúrák megvalósítására) valamint, hogy az országok ígéretet tegyenek az OECD Adóalap Erózió és Nyereségátcsoportosítás elleni akciótervének több pontjának implementációjára. 

A feketelistán szereplő országok egy évnyi egyeztetés után sem voltak hajlandóak az EU által elvárt együttműködésre, vagy egy együttműködési ígéret megtételére, így Amerikai Szamoa, Bahrein, Barbados, Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Guam, Makaó, Mongólia, Namíbia, a Marshall-szigetek, Palau, Panama, Saint Lucia, Szamoa, Trinidad és Tobago valamint Tunézia kerültek fel az Európai Unió feketelistájára. Ezen kívül 44 országot a szürke zónába soroltak, miután jelezték szándékukat az együttműködésre.

A feketelistán szereplő országokban illetőséggel bíró vállalkozások ellen eredetileg komoly szankciókat kívántak bevezetni, például, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) nem tartana fenn velük üzleti kapcsolatot, az ezen országokból számlázott költségek nem lennének levonhatóak, szigorítanák az ellenőrzött külföldi társaságok szabályait, külön forrásadókat vetnének ki és nem adnának lehetőséget a társaságok részesedéseinek bejelentésére. Sok tagország érvelt azonban amellett, hogy a listán való szereplés miatti gazdasági hátrányok éppen elég nagyok az országok számára, így az Európai Bizottság végül elállt a szankciók végrehajtásától.

Érdekesség, hogy a publikált lista főleg csak alacsonyabb bevételű és kisebb GDP-jű országokat tartalmaz, amelyet erős kritika fogadott a szakértők körében. Ennek tudatában és a szankciók elvetésének okán vitatható, hogy a feketelista valóban sikeres eszköze lesz-e az Európai Unió adóelkerülés elleni harcának.