Reklámadó visszatérítés, új szabályok, EU-s eljárás

2017. március 28-án benyújtásra került az Országgyűlés elé egy törvényjavaslat a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításáról.

A törvényjavaslat az alábbi lényeges változtatásokról rendelkezik:

• elrendeli a 2017. május 31-ig lezárult adóévekre a már megfizetett, nagyjából 20 milliárd forint összegű reklámadó visszatérítését az adóalanyok részére, mint túlfizetés, az adó-visszatérítés szabályai szerint. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni.

• adómentessé teszi a reklámadó köteles tevékenységből származó nettó árbevétel 100 millió forintot meg nem haladó részét. Ezzel gyakorlatilag szövegszerűen megszünteti a második, 0%-os adókulcsot (egykulcsossá válik az adó) és szövegesen rendelkezik a mentességről. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe, feltéve, hogy az adóalany (valamint a 1407/2013/EU rendelet értelmében vele egy és ugyanazon vállalkozások) 3 év alatt legfeljebb (főszabályként) 200.000 euró értékben részesült ilyen de minimis támogatásban.

• Egy példában 100 millió forintos adóalapnál a 9%-os adómérték 9 millió forint adót jelentene, amely körülbelül 30.000 euró. Tehát, amennyiben az adózó csak ennyi de minimis támogatásban részesül pénzügyi évenként (és semmilyen más de minimis támogatást nem kap) egy 3 éves periódusban, úgy elvileg a határ alatt marad a körülbelül 90-100 ezer eurós de minimis kumulált támogatással.

• eltörli a saját célú reklám adókötelezettségét, így annak közvetlen költsége nem képez adóalapot.

• 5,3 %-ról 9 %-ra emeli az adó mértékét.

• átmeneti időszakot állapít meg a 2017 január 1. és 2017. május 31 közötti időszakra – a visszamenőleges hatályú tehernövekedés megelőzése érdekében –, amely alatt az adó mértéke egységesen 0 %.

A törvényjavaslat háttere

Ahogyan korábban már beszámoltunk róla, az Európai Bizottság határozatban kötelezte Magyarországot arra, hogy szüntesse meg a Törvény rendelkezéseivel megvalósuló, a vállalatok közötti indokolatlan versenytorzító hatású megkülönbözetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A közelmúltban Magyarország kezdeményezte a Bizottság fenti határozatának megsemmisítését az Európai Unió Bíróságánál.

A kereset az alábbi három érven alapul:

• A magyar fél álláspontja szerint a Bizottság a tiltott állami támogatás megvalósulását tévesen állapította meg.
• A Bizottság a szabályok vizsgálata során nem tett eleget indokolási kötelezettségének, nem elemezte részletekbe menően a szabályozást, és nem értékelte a Törvény módosításával az abban beállt változásokat.
  
  Nem határozta meg továbbá a Bizottság, hogy melyik kivétel-szabály alapján szerezhet vagyoni előnyt két azonos helyzetben lévő társaság egyike, valamint nem fejtette ki, milyen kategóriájú vállalkozások a haszonélvezői a sávosan progresszív rendszernek.

• Sem a Bíróság, sem a Törvényszék nem rendelkezik kialakult gyakorlattal annak tekintetében, hogy a reklámadó minősíthető-e tiltott állami támogatásnak. Ebből kiindulva a Bizottság visszaélt hatáskörével a támogatások vizsgálatakor, mivel a tiltott állami támogatás feltételezéséből kiindulva tiltotta meg a kizárólagosan tagállami hatáskörbe tartozó Törvény alapján megvalósuló adó beszedését.

Ezzel egyidejűleg a magyar fél külön beadványt nyújtott be, amelyben a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezte. A Törvényszék 2017. március 23-án végzésében elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet.

A végrehajtás felfüggesztését a Törvényszék arra tekintettel nem látta indokoltnak, hogy a felfüggesztéshez szükséges sürgősségi feltétel hiányzik. Az indokolás során a Törvényszék utalt a magyar kormány 2016. november 29‑én – azaz az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtása előtt – született döntésére, mely szerint a Bizottság határozatát a befizetett adó összegének az adóalanyok számára való teljes visszatérítésével és új, az állami támogatásokkal összhangban lévő szabályok bevezetésével hajtja végre. A magyar kormány a Bizottság szolgálatainak címzett 2017. január 26‑i levélben ráadásul megerősítette ezt a megközelítést.

Feltehetően a benyújtott törvényjavaslat ezen felfüggesztést elutasító végzés eredménye és az Európai Bizottság határozatát hivatott végrehajtani. Ettől függetlenül nincs arra vonatkozó információnk, hogy a magyar kormány visszavonta volna keresetét a bizottsági határozat megsemmisítése tekintetében.

A benyújtott törvényjavaslattal és a keresettel kapcsolatos további fejleményekről természetesen haladéktalanul tájékoztatjuk Ügyfeleinket.