colorful circle

Hírek

Összefoglaló az új adótörvény-javaslatokról

A Kormány 2018. június 19-én az Országgyűlés elé terjesztette az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Személyi jövedelemadó

Cafeteria

A tervezet a béren kívüli (“cafeteria”) juttatások adózását jelentősen átalakítaná.

2019. január 1-jétől alapvetően a SZÉP kártya három “alzsebébe” lenne adható kedvezményes közteher mellett béren kívüli juttatás. (Nem módosulnának a szakszervezeti üdülési szolgáltatás és a szövetkezet által természetben adott juttatásra vonatkozó szabályok.)

Megszűnne a legfeljebb 100 ezer forint készpénz kedvezményes közteherviselés mellett történő juttatásának lehetősége.

A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kellene alkalmazni az 1,18-as adóalap korrekciós tételt.

Nem adózhatna 2019-től egyes meghatározott juttatásként a munkáltató által (valamennyi munkavállaló által megismerhető) belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos mértékben és módon (formában) adott termék, szolgáltatás és a kifizető által magánszemély javára kötött biztosítás. A tervezet szerint az eddig egyes meghatározott juttatásként adott juttatások (például: önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói befizetés, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, stb.) kedvezményes adózása megszűnne.

Munkavállalóknak vagy kifizetőként biztosított juttatások korlátozott köre továbbra is adható lenne egyes meghatározott juttatásként, így például: önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék vagy más üzleti/szórakoztatási célú eseménnyel összefüggő és több személynek biztosított juttatás, csekély értékű ajándék (évi egyszer).

A tervezet alapján számos juttatás adómentes minősítése megszűnne 2019-től, pl.:

  • munkáltatói lakáscélú támogatás,
  • mobilitási célú lakhatási támogatás,
  • a diákhitel törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás,
  • kockázati biztosítás díja (a minimálbér 30%-ig),
  • kulturális eseményre és sportrendezvényre szóló belépő, bérlet.

Az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás/ellátás adómentessége nem változna. A munkáltató adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentése érdekében ez a juttatás akkor is adómentes, ha a munkavállaló nevére szóló számla alapján téríti meg a munkáltató a szolgáltatás/ellátás díját.

Ingatlan bérbeadás

A tervezet lehetővé teszi, hogy a bérbeadó által igénybe vett és a bérbevevőre átterhelt szolgáltatások (pl. közüzemi szolgáltatások díja) ne minősüljönek a bérbeadó bevételének, egyszerűsítve a bérbeadók adminisztratív teendőit. További kedvező módosítás, hogy a bevételből a kifizetőnek nem kellene adóelőleget levonnia abban az esetben, ha a bérbeadó nyilatkozik arról, hogy a jövedelem megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.

Biztosítások

A tervezet több ponton is módosítja, illetve kiegészíti a biztosításokkal kapcsolatos szabályokat.

Egyéni vállalkozók bevallási tervezete

A tervezet egyéni vállalkozókra is kiterjesztené annak lehetőségét, hogy az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adóbevallási kötelezettségüket.

Társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló (Mt. szerinti) munkaviszonya mentesülne a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősülne biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerezne jogosultságot e jogviszonyából adódóan és járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó kötelezettség sem merülne fel.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 7.500 Ft-ra, napi 250 Ft-ra nőne (2018-ban ennek havi összege 7.320 Ft / napi 244 Ft).

Nyugdíjra /szolgálati időre vonatkozó külön megállapodásnál a járulékalapot képező jövedelem 24%-a lenne a fizetendő járulék (2018-ban 34%).

Egy külön tervezet célja a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás (eho) összevonása egy adónembe 2019. január 1-től. Ezen túlmenően új munkaerő-piaci ösztönző kedvezményeket is bevezetne a tervezet.

A korábbi szabályokhoz képest részben kibővülne a mentesített személyi kör, mivel a tervezet szerint a mentesség a kétoldalú egyezményekkel érintett országokban biztosítottakra is kiterjed.  

Egykulcsos szociális hozzájárulási adót tartalmaz a tervezet, azaz a korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek (például: tőkejövedelmek, béren kívüli juttatások) terhelése is 19,5% lenne. (A szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. január 1-jétől várhatóan 17,5%-ra csökken.)

Jelenleg a tőkejövedelmek utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség felső határa évi 450 ezer forint, amelybe beleszámít többek között a magánszemély által fizetett egészségbiztosítási járulék összege. A tervezet szerint a tőkejövedelmek vonatkozásában az adót addig kell megfizetni, amíg annak alapja az összevont adóalappal együttesen eléri a havi minimálbér 24-szeresét.

A kedvezmények köre is módosulna (összevonásokra, megszüntetésekre is sor kerülne), és a korábbi 100 ezer forintos jövedelemkorlát helyett a minimálbér erejéig lennének igénybe vehetők.

Egyszerűsített vállalkozói adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) utoljára 2018. december 20-ig válaszható (az eva fokozatos kivezetésének első lépéseként), ezt követően az eva-alanyiság választására nem lenne lehetőség. (Akik 2018. december 20-ig választják az eva szerinti adóalanyiságot, továbbra is alkalmazhatnák addig, amíg választásuk alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok miatt az adóalanyiságuk meg nem szűnik.)

Magánszemélyek különadója

A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos mértékű különadóra vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezése várható 2019. január 1-jei hatállyal.

Társasági adó

Bejelentett részesedéshez kapcsolódó pontosítások

2019. január 1-jétől kivezetésre kerülne az a korlátozás a bejelentett részesedés fogalmából, amely szerint a már meglévő részesedéshez újonnan szerzett további részesedések nem bejelenthetőek, ha a korábbi részesedés tekintetében nem élt a bejelentés lehetőségével az adózó. A részesedés értékének – új szerzés nélküli – növekedése azonban továbbra is csak akkor minősülhet bejelentett részesedésnek, ha az eredeti részesedést az adózó bejelentette.

A 2017. december 31-ét követően újonnan szerzett további részesedések a törvény hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenthetőek lennének. A tervezet rendezné továbbá, hogy a társasági formaváltással, egyesüléssel, szétválással érintett, korábban már bejelentett részesedéseket ezen ügyletek miatt ne kelljen ismételten bejelenteni. Bejelentés akkor se lenne szükséges, ha a korábbi tulajdonos szerez az átalakuló, egyesülő, vagy szétváló társaságban részesedést.

Megszűnne azonban a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentett részesedésként történő kezelésének lehetősége.

A tervezet több helyen pontosítást eszközölne a határon átnyúló egyesülésekről szóló direktívával történő összhang, illetve a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adósemlegesség biztosítása érdekében. Ezért egyértelműsítené azt, hogy a kedvezményezett átalakulások és részesedéscserék esetén a tulajdonos által alkalmazott adóhalasztás a későbbiekben se eredményezzen adókötelezettséget, ha a korábbi részesedés bejelentett részesedésnek minősült.

IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókat érintő módosítások

A 2018. január 1-jétől hatályos IFRS 9 lehetőséget biztosít arra, hogy a beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő adóalanyok döntésük szerint egyes befektetéseik valós értékének változását az átfogó jövedelemben mutassák ki. E választás esetén azonban előfordulhat olyan eset, hogy a tartási időszak alatt elért nyereség vagy veszteség a kivezetés időpontjában sem jelenik meg az eredménykimutatásban, és így az adóalapban sem. A tervezet megfelelő adóalap-módosító tételek bevezetésével korrigálná ezt az eltérést, amely módosítások a bejelentett részesedésre nem vonatkoznának. Az adóalap-módosításokat az adózó választása szerint már a 2018-ban kezdődő adóéve adókötelezettségére is alkalmazhatná.

Az IFRS-ekre történő áttéréskor előfordulhatnak olyan eszközök, amelyek esetében az IFRS-ek szerint megállapított bekerülési érték és könyv szerinti érték eltér a számviteli törvény szerint megállapított értékektől. Amennyiben az adott eszközre vonatkozóan az adózó választása szerint az adóalapban is a számviteli értékcsökkenést érvényesíti, előállhat olyan helyzet, hogy az eszköz könyv szerinti értéke már nulla, míg számított nyilvántartási értéke még van az eszköznek, amelyet azonban számviteli értékcsökkenés hiányában nem tud az adóalapban érvényesíteni. Ezért a tervezet szerint adózói döntés alapján lehetőség lenne az ilyen eszközök számított nyilvántartási értékét a könyv szerinti érték nullára csökkenése adóévét követő három évben értékcsökkenésként érvényesíteni az adóalapban.

A tervezet új rendelkezést vezetne be az IFRS-ek szerint komponensenként nyilvántartott eszközök értékcsökkenésére vonatkozóan. 2019-től az adótörvény szerinti értékcsökkenést komponensenként kell meghatározni abban az esetben, ha az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értéke, leírási módszere, hasznos élettartama külön-külön meghatározott, és az egyes komponensek az adótörvény által meghatározott értékcsökkenési kulcsokhoz hozzárendelhetőek.

A tervezet hatályon kívül helyezné az IFRS-ekre áttérő adózók azon kötelezettségét, amely szerint jelenleg az áttérést megelőző adóévre benyújtott adóelőleg-kiegészítési bevallással egyidejűleg adatszolgáltatást kell nyújtaniuk az egyszeri áttérési különbözet várható összegéről.

Egyéb módosítások

A tervezet alapján az energiahatékonysági beruházás fogalmában felsorolásra kerülne a felújítás is. Az adókedvezmény mértéke az eddigi egységes 30% helyett az Általános Csoportmentességi Rendeletben biztosított támogatási intenzitások szerint régiónként változna a beruházás, felújítás elismert költségére vetítve.

A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés korlátja a jelenlegi 500 millióról 10 milliárd forintra emelkedne.

A korai fázisú vállalkozásokhoz kapcsolódó maximum 20 millió forint adóalap-csökkentést a jövőben adóévenként és korai fázisú vállalkozásonként lehetne figyelembe venni.

A K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap-csökkentés megállapodás alapján megoszthatóvá válna a szolgáltatást nyújtó és a megrendelő között. Az ilyen módon megszerzett adóalap-csökkentési jogosultságot azonban nem lehetne továbbadni kapcsolt vállalkozásnak.

A tervezet szerint nem csak a munkahelyi bölcsőde, hanem a munkahelyi óvoda üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás is nevesítésre kerülne a tételesen felsorolt vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások között. Munkahelyi óvoda az az intézmény, amely az éves átlagos gyereklétszámot figyelembe véve legalább 80%-ban az adózó munkavállalói gyermekeinek biztosít ellátást.

Innovációs járulék

A tervezet a 2014-es jogszabály eredeti rendelkezéseit visszaállítva kibővítené az innovációs járulék alanyainak körét. Az alanyi mentesség a jövőben ismét csak a Kkv. törvény szerinti, összetett feltételrendszernek megfelelő mikro- vagy kisvállalkozásokat illetné meg, és nem a Kkv. törvénynek csak meghatározott pontjai szerinti feltételeket (mutatószámokat) teljesítő vállalkozásokat.

Helyi iparűzési adó

Adómentességek, adókedvezmények

A tervezet hatályon kívül helyezné a foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó adóalap-mentességet. Lehetőséget biztosítana ugyanakkor az önkormányzatoknak, hogy rendeletben adómentességet vagy adókedvezményt adjanak a vállalkozó számviteli törvény szerinti beruházása elszámolt költsége vagy annak egy része után. Az adóévben elszámolt, de az adóévben nem érvényesített adómentesség vagy adókedvezmény átvihető lenne későbbi adóévekre. Arról is rendelkezne a tervezet, hogy az ilyen adóalap-mentesség vagy adókedvezmény szabályait az önkormányzat minimum három évig nem módosíthatja az adózók hátrányára.

A jogszabályban meghatározott adómentességeken, adókedvezményeken túl az önkormányzatok nem nyújthatnak ilyen kedvezményeket a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után az építményadóban. Mivel az építményadó tárgyi hatálya 2018. január 1-jétől kibővült a reklámhordozóval, az egységes kezelés érdekében a tiltó rendelkezést is kibővítené a tervezet.

IFRS-ekhez kapcsolódó módosítások

A tervezet több helyen módosítaná az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózókra vonatkozó adóalap-megállapítási szabályokat. A módosítások egy része nem jelentene tartalmi változást, hanem az IAS 17 standardot felváltó IFRS 16 standard miatti módosításokat takar. Több változás azonban a jelenlegi jogszabályban lévő értelmezési kérdések, illetve ellentmondások megoldását célozná.

A tervezet rendezné a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozók számára a pénzügyi lízingbe adó társaságoknál a pénzügyi lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékével történő kétszeres adóalap-csökkentést (egyrészt az árbevételt csökkentő, másrészt az ELÁBÉ-t növelő tételként), amely a jelenlegi jogszabályban a jogalkotói szándékkal ellentétesen szerepel. 2019. január 1-jétől az adózó nem növelheti az ELÁBÉ összegét a pénzügyi lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékével, ha azzal az árbevételt már csökkentette az adóalap meghatározása során.

A helyi adó törvény jelenleg hatályos rendelkezései szerint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások kötelesek növelni az árbevételüket azzal a számlázott összeggel, amelyet az adóévben, vagy azt követő adóévekben az IFRS-ek szerint nem számolnak el bevételként, vagy bevételnövelő tételként. Lehetnek azonban olyan összegek, amelyeket ugyan csak a későbbiekben számláz az adózó, azok összegét korábbi adóévekben már figyelembe veszi árbevétel-növelő tételként (vagyis nem árbevételként, pl. pénzügyi lízingbe adásnál a lízing futamidő kezdetekor megjelenített követelés értéke a lízingbeadás adóévében, amelyről számlát azonban csak később, a futamidő alatt állít ki). Ezen esetekben kettős adóztatás merül fel, ezért a tervezet módosítaná a szabályt, és 2019. január 1-jétől kikerülne az a korlátozás, amely szerint az adóévben vagy azt követően alkalmazott árbevétel-növelő tétel vehető figyelembe. Így a múltban már figyelembe vett adóalap-növelés esetén sem lenne szükséges a számlázott összeggel növelni az árbevételt.

Egyéb módosítások

A tervezet beemelné a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyont a jogszabály ‘vállalkozó’ fogalmába. A módosítás kodifikációs egyszerűsítés, mivel a kezelt vagyon már a jelenlegi szabályok alapján is alanya a helyi iparűzési adónak.

A tervezet egyértelműsítené a naptári évtől eltérő üzleti éves társaságok adóelőleg-feltöltési kötelezettségét, és annak határidejét.

Tovább bővülne a 2018. január 1-jétől hatályos adóhatósági adatszolgáltatás jogintézményének tárgyi és személyi hatálya. A jövőben az állami adóhatóság a cégbíróságtól hozzá beérkező adatokat már nem csak a cégnyilvántartásban szereplő cégekről továbbítaná, hanem az egyéni vállalkozókról és a bíróságok által nyilvántartott szervezetekről is. Másrészt pedig nem csak a bejelentkezéskor, alakuláskor, tevékenység kezdetekor beérkező adatokat, hanem az adózó működése során megváltozó, és az állami adóhatósághoz megküldött adatokat is továbbítaná.

Számviteli törvény

Támogatások elszámolása

Az uniós és hazai forrású támogatásoknál is jellemző az utófinanszírozás, ami azt jelenti, hogy sok esetben a társaságok az egyik évben veszteségesek, míg a következő évben nyereségesek. A tervezet az összemérés elvének érvényesülése érdekében lehetőséget biztosítana arra, hogy a költségek fedezetére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben aktív időbeli elhatárolásként számolják el a társaságok.

Követelés-engedményezés elszámolása

A tervezet egyértelműsíti az eredeti (saját) követelések engedményezésének elszámolását, amelyet a mérlegben történő minősítéstől tesz függővé. A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések engedményezéséből származó eredményt a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként, vagy ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni (az eredmény előjelétől függően). Ezzel szemben a forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között szükséges elszámolni. A forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével kapcsolatos gazdasági események kezelése változatlan marad, azokat a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni.

Üzleti vagy cégérték egyesülés esetén

Egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén jelentős tőkevesztés következhet be az egymással szemben fennálló részesedések kivezetésekor, különösen abban az esetben, ha a beolvasztó társaság a beolvadó társaságban lévő részesedésének a vételárában – és így a bekerülési értékében – jelentős összegű üzleti vagy cégértéket is figyelembe vett. A tervezet lehetővé tenné, hogy ilyen esetekben a beolvasztó társaság üzleti vagy cégértéket mutasson ki az egyesülés során átvett eszközök és kötelezettségek kivezetett részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegben, aminek több feltétele lenne.

Az új szabályokat a módosító törvény hatálybalépését követően indult beolvadásokra és összeolvadásokra lehetne alkalmazni.

Egyéb módosítások

A tervezet egyértelműsítené, hogy a beszámolókészítés és könyvvezetés pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.

A tervezet egyértelművé teszi, hogy az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő társaságoknak az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrást a magyar számviteli szabályokkal azonos módon kell meghatározniuk. Pontosítja az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő társaságok esetében az eredménytartalék és az értékelési tartalék fogalmát, hogy az egyértelműen tartalmazza az áttérés előtt felhalmozott részt is, illetve az IFRS alapján más tőkeelemekből oda átvezetett értékeket. Módosítja az adózott eredmény definícióját, hogy az tartalmazza a számviteli törvény szerint eredménnyel szemben, de az IFRS-ek szerint saját tőkével szemben elszámolt tételeket is, különösen a támogatások, a véglegesen átadott vagy kapott pénzeszközök összegét is. A tervezet kötelező tartalmi elemeket vezet be az IFRS-ek szerint készített beszámolókra vonatkozóan (pl. könyvvizsgáló személye, képviseletre jogosult személyek, többségi befolyással rendelkező tagok), illetve a jövőben az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő társaságoknak is kötelező lenne üzleti jelentést készíteni.

Apportnál nem csak a bevitt vagyontárgyak, hanem a vagyoni értékű jogok esetében is egyéb bevételként, vagy egyéb ráfordításként kell a tulajdonosnál elszámolni az eszköz nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét.

Devizanem-váltáskor az eddigi öt év helyett már csak három évig lenne kötelező annak alkalmazása.

A tervezet egyértelműsítené, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag megegyezik az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal.

Általános forgalmi adó

Számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódó pontosítások

A már korábban elfogadott szabályok értelmében, a számlaszintű adatszolgáltatás értékhatára 2018. július 1-jétől 1 millió forintról 100.000 forintra csökken. A tervezet azt tenné egyértelművé, hogy a legalább 100.000 forint áthárított adót tartalmazó számlákat érintő adatszolgáltatási kötelezettséget a számlabefogadónak melyik bevallásában kell először teljesítenie, illetve egyértelműsíti az éves bevallók kötelezettségét is. Továbbá, az adóalanyok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, az értékhatár 100.000 forintra történő csökkentése okán a tervezet eltörölné az adólevonási jogot gyakorló, számlabefogadó fél számára előírt összevont adatszolgáltatási kötelezettséget.

Fordított adózás további alkalmazhatósága

A tervezet 2022. június 30-ig meghosszabbítaná az egyes gabona- és acélipari termékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket. Továbbá, a tervezet – tekintettel a 2018/486 tanácsi végrehajtási határozatban foglaltakra – a derogációval érintett munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásokra vonatkozó fordított adózás alkalmazását 2021. január 1-jétől vezetné ki. Ennek megfelelően, 2021. január 1-jétől nem adózna fordítottan a munkaerő kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása, kivéve, ha annak igénybevétele az Áfa tv. 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadáshoz, vagy az Áfa tv. 142. § (1) b) pontja szerinti építési-szerelési és egyéb szerelési munkához történik.  

Utalványok kezelése az áfa rendszerében

A tervezet jogharmonizációs célú módosításként átültetné az utalványok áfa kezelésére vonatkozó Uniós szabályok 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseit. A tervezet meghatározza, hogy mit kell utalványnak, egycélú, illetve többcélú utalványnak tekinteni az áfa rendszerében. Fontos, hogy az utalvány fogalma a tervezet értelmében nem terjed ki olyan „eszközökre”, amelyek kizárólag árengedményre jogosítanak termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán, de önmagukban termék, szolgáltatás megszerzésére nem.

Az e-kereskedelem áfa szabályaira vonatkozó irányelv rendelkezéseinek átültetése

A tervezet – szintén uniós elvárásnak megfelelően – átültetné az e-kereskedelem áfa szabályaira vonatkozó irányelv (2017/2455/EU tanácsi irányelv) 2019. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseit. Ennek megfelelően, lehetővé válna a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az egyablakos rendszerbe történő regisztráció abban az esetben is, ha ez az adóalany más oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal. A tervezet szabályozná továbbá azon eseteket, amikor az adóalany az EU-n belül csak egyetlen tagállamban telepedett le, és onnan teljesít távolról is nyújtható szolgáltatásokat más tagállamban letelepedett nem adóalanyok részére. A tervezet továbbá előírná, hogy azon ügyletek tekintetében, amelyek után az adóalany az adófizetési kötelezettségét az egyablakos rendszer alkalmazásával teljesíti, az ügyletek bizonylatolására annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az adóalanyt az egyablakos rendszerbe regisztrálták (a letelepedése szerinti tagállam). A tervezet továbbá meghatározná, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni a 10.000 euróban meghatározott értékhatár átváltására, abban az esetben, amikor az adóalany távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújt más tagállami nem adóalanyok részére. 

Tejre vonatkozó adómérték

A tervezet egységesítené a tejekre vonatkozó adómértéket, így 2019. január 1-jétől 5%-os adómérték vonatkozna az ESL és UHT tejekre is a frisstej mellett.

Ingatlan sorozat jellegű értékesítése

A tervezet rendezné az állami adó- és vámhatóság felé történő bejelentési kötelezettség határidejét a sorozatjellegű ingatlan-értékesítés miatt adóalannyá váló személyek, szervezetek tekintetében (2018. naptári évben teljesített termékértékesítés esetén 2019. január 31-ig, 2018. december 31-ét követően teljesített termékértékesítés esetében a teljesítés időpontját követő 30 napon belül kellene bejelentést tenni).

Új adóalanyok áfa-levonási joga

A tevékenységüket kezdő egyéni vállalkozók, illetve az áfa regisztrált külföldi adóalanyok az adóköteles tevékenységükhöz igazoltan kapcsolódó beszerzéseikre tekintettel, a nevükre szóló számla alapján adólevonási jogot gyakorolhatnak akkor is, ha a beszerzésre az adóhatósághoz történő bejelentkezésüket megelőzően került sor. A tervezet egyértelműen rögzítené, hogy ilyen esetekben a kérdéses beszerzésekhez kapcsolódó levonási jogot a bejelentkezés napját magában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorolhatnák az adóalanyok.

Exportált, meghatározott vámeljárások alatt álló termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások

A tervezet rögzítené, hogy az exportált, illetve meghatározott vámeljárások alatt álló termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások (pl. fuvarozás, termékek fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás) adómentességének feltétele az is, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy számára nyújtsák, aki (amely) a termékexportot, vagy a meghatározott vámeljárás alá tartozó termékkel az adóztatandó tényállást megvalósítja.

Állapotrögzítés vtsz és SZJ számok tekintetében

A tervezet frissítené a Kereskedelmi Vámtarifára és a Szolgáltatások Jegyzékére (új besorolási rend: TESZOR) történő hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások esetében alkalmazott állapotrögzítőt 2002. július 31-ről és 2002. szeptember 30-áról 2018. január 1-jei állapotra. Az adott szabályozás 2019. július 1-jén lépne hatályba. A tervezet tehát az SZJ számok állapotrögzítőjének változása és TESZOR számokká történő átkonvertálása miatt szükséges módosításokat is tartalmazza.

Viszonosság Szerbiával és Törökországgal

A tervezet bővítené azon ún. harmadik (Európai Unión kívüli) államok listáját a Szerbia Köztársasággal és a Török Köztársasággal, amelyekben letelepedett adóalanyok részére Magyarország – a viszonosság fennállására tekintettel – biztosítja a rájuk belföldön áthárított adó visszatérítésének lehetőségét. Törökország esetében a rendelkezés feltételhez kötötten, az adópolitikáért felelős miniszter határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lépne hatályba. Míg Szerbia esetében a viszonosság a tervezet szerint 2019. január 1-jétől lenne biztosított.

Választási jog gyakorlása

A tervezet rögzítené, hogy az adóalanyok az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján, a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezhetnék különböző választásuk vagy választásuk hiányának módosítását (pl. az ingatlanok értékesítésére vonatkozó választásukat), feltéve hogy a módosítás nem érinti az általuk megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét. Emellett, a tervezet lehetővé tenné az adóalany számára, hogy év közben térjen át a pénzforgalmi elszámolásra, amennyiben alanyi adómentessége azért szűnik meg, mert a választhatóságára jogosító értékhatárt év közben átlépi. 

Pénzügyi szektort érintő speciális adók

A tervezet alapján, 2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó. Fontos szabály még, hogy a pénzügyi szervezetek különadójának IFRS-eket alkalmazó alanyai a jövőben IFRS alapon állapíthatnák meg ezen adókötelezettségüket. Továbbá, megszűnnének a lízingtevékenységre vonatkozó eltérő adóalap-meghatározási szabályok.

Pénzügyi tranzakciós illeték

2019. január 1-jétől mentesülne minden lakossági átutalás tranzakciónként 20 ezer forintig a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Továbbá, a választásuk szerint a kincstárnál számlát vezetők részére végrehajtott fizetési műveletekre bevezetésre kerülne a műveletenként legfeljebb 6 ezer forintos felső határ.

Baleseti adó – biztosítási adó

Az adórendszer egyszerűsítése és az adónemek számának csökkentése érdekében a kötelező felelősségbiztosítást terhelő baleseti adót oly módon szűntetné meg a tervezet, hogy az beolvadna a biztosítási adóba (a biztosítási adó jelenleg a casco biztosítást, valamint a vagyon- és baleseti biztosításokat terheli).

A tervezet rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15 százaléka, személygépkocsi és motorkerékpárok esetén pedig az adóalap 20 százaléka lenne. Fontos részletszabály, hogy a sávos adóalap meghatározása során a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyújtásából származó díjbevételt figyelmen kívül kellene hagyni. 

Távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló törvény

A tervezet értelmében, az energiahatékonysági beruházások mellett az energiahatékonysági célú felújítások vonatkozásában is lehetne adókedvezményt érvényesíteni.

Jövedéki adó

A tervezet alapvetően a jogalkalmazás során felszínre került kisebb pontatlanságok, értelmezési bizonytalanságok kezelésére nyújt megoldást (pl. a korrekciós bizonylat kezelésére folyamatos teljesítésű ügyleteknél, kereskedelmi beszerzések engedélyezésére, kötelező hatósági jelenlét megszüntetésére vonatkozóan éves készletfelvétel esetén bizonyos engedélyesi körben).

Vám szabályok

A Vámtörvény rendelkezéseinek módosítása kapcsán kisebb pontosításokat tartalmaz a tervezet. Ennek megfelelően, például kivezetné az eljárási bírság intézményét, aminek a szerepét a mulasztásos jellegű vámigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezések vennék át. Ezen kívül pontosítaná a vámjogi képviselet továbbadásának esetkörét.

Regisztrációs adó

A tervezet a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adómértékének csökkentésére tesz javaslatot, összhangban a személygépkocsik esetében 2012-ben végrehajtott adómérték csökkentéssel. Továbbá, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele nulla forintra csökkenne, összhangban az elektromos személygépkocsik nulla forintos adótételével.

Népegészségügyi termékadó

Adómértékek módosulása

A tervezet az adómértékek egységes 20%-os növelésére, és ezzel együtt az üdítőitalok 7 Ft/liter mértékről 15 Ft/liter mértékre emelésére tesz javaslatot.

Az egészségmegőrző program adókedvezményének megszüntetése

A hatályos szabályozás szerint, ha az adóalany egészségmegőrző programot (az egészséges életmódot, étkezést, sportolást népszerűsítő akciót, programot) hajt végre, akkor annak költségével csökkentheti a népegészségügyi termékadó összegét (legfeljebb az adó 10%-ának mértékéig). A tervezet tartalmazza e kedvezmény megszüntetését. A kedvezményt oly módon tenné lehetővé, hogy az adóalanyok továbbra is felajánlhatnák a fizetendő adójuk maximum 10%-át az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programhoz való hozzájárulásként.

Az alkoholos italok adóztatása

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására is tekintettel, a tervezet módosítaná a Neta tv. “alkoholos ital” termékkörét, mely értelmében a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékek minősülnének alkoholos italoknak a jogszabály rendszerében.

Adózás rendjét érintő változások

EKAER bejelentés

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének teljesítése során, az adótörvények alkalmazásában, a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2018. év január 1. napján hatályos, illetve a Központi Statisztikai Hivatal Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR) esetében a Központi Statisztikai Hivatal 2018. év január 1. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

Késedelmi kamat visszaállítása

A tervezet visszatérve a 2018. január 1-jét megelőzően hatályos szabályozáshoz, ismét előírja az adóhatóság kamatfizetési kötelezettségét akkor, ha az adóhatóság döntése jogszabálysértő, melynek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, úgy az adóhatóság a visszatérítendő összeg után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, kivéve, ha a téves adómegállapítás az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.

Nő a késedelmi pótlék

A késedelmi pótlék mértéke a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedne 2019. január 1-jétől, tovább növelve ezzel egy adóhatósági ellenőrzés esetleges negatív megállapításának szankciós terheit. A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke, minden naptári nap után az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része. Az önellenőrzési pótlék mértéke változatlan maradna, az továbbra is a jegybanki alapkamatnak felelne meg. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék mértéke pedig az így számított összeg másfélszerese lenne.

Eltérő üzleti évesek részére pontosítás

A társasági adóbevallás határideje eltérő üzleti éves adózók tekintetében is megfelelően alkalmazható lesz azzal, hogy a tervezet rögzíti, hogy az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

Bővül az egyablakos rendszert használók köre

A lehetővé válik a Közösség területén nem letelepedett adóalanyok számára az egyablakos rendszerbe történő regisztráció abban az esetben, ha ez az adóalany más oknál fogva a Közösség valamely tagállamában már rendelkezik adószámmal. Ehhez kapcsolódóan az adóalanynak a nyilvántartásba vételkor csak arról kell nyilatkoznia, hogy nem telepedett le az EU területén.

Külföldi pénzforgalmi számla bejelentése

Pontosításra került, hogy a cégbírósági bejegyzésre kötelezett gazdasági társaságoknak kizárólag a külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi, azaz fizetési műveletek teljesítését szolgáló fizetési számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját kell bejelenteniük a NAV-hoz.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokat érintő változások

A tervezet azzal egészíti ki az elévülés szabályrendszerét, hogy a meghatározott cselekmények végrehajtásához való jog elévülését (4 éves elévülési időt) a jövőben bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Nemcsak az adóvégrehajtás során lesz alkalmazandó az a szabály, hogy a vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármű esetében csak a törzskönyv foglalható le és nem lehet intézkedni a törvényben meghatározott ideig a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt.

Bevándorlási illeték bevezetése

A bevándorlást különféle eszközökkel segítő szervezetek közterhekhez való hozzájárulása érdekében az előterjesztés új fizetési kötelezettséget, a bevándorlási különadót vezetné be. Ennek lényege, hogy az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására (függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától), továbbá a bevándorlást segítő Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására (függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét).

A tervezet az adókötelezettséggel kapcsolatban külön meghatározza a bevándorlást segítő tevékenység fogalmát. E körbe tartozik a bevándorlás előmozdításával összefüggő média kampányok, média szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel, továbbá a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás (emberek véglegesnek szánt áttelepülése lakóhelyük szerinti országból más országba) ösztönzése érdekében végzik. A bevándorlás fogalmába nem tartozik bele a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése.

Az adó alapja az anyagi támogatás (például: átutalt pénzösszeg, juttatott ingóság) összege, mértéke pedig 25 %. Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely egyben legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig (az adóbevallására nyitva álló törvényes határidő utolsó napjáig) köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette. Ha a támogató szervezet e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje (a bevándorlást segítő tevékenységet végző, magyarországi székhelyű szervezet) válik adóalannyá. Nem minősül adóalanynak a párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja.

A bevándorlási különadót az anyagi támogatás nyújtást követő hónap 15. napjáig kell a támogatást nyújtónak, míg a második hónap 15. napjáig kell a támogatás címzettjének megállapítania, bevallania és ezzel egyidejűleg megfizetnie. A bevándorlási különadóval kapcsolatos hatósági feladatokat a NAV látja el.

Hasznosnak találta?