Fontos Kúriai döntés született az alvállalkozói teljesítésekről az egészségügyi szolgáltatások tekintetében

Az elmúlt évek adóhatósági ellenőrzéseinek tapasztalatai alapján a helyi adóhatóságok egyre növekvő figyelmet fordítanak a helyi iparűzési adónemet célzó vizsgálatok lefolytatására. Az ellenőrzések során az adóhatóságok jellemzően a helyi iparűzési adóalap csökkentéseként elszámolt tételek levonhatóságának jogszerűségét vizsgálja, az azokhoz kapcsolódó szigorú tartalmi, valamint formai szempontrendszer mentén.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy az elmúlt évek növekvő ellenőrzési gyakorlatának eredményeképpen számos olyan bírósági ítélet, valamint Kúriai döntés is született a helyi iparűzési adóalap megállapítását, valamint az adóalap csökkentéseként elszámolt tételek alkalmazhatóságát illetően, amelyre az adóhatóságok előszeretettel támaszkodnakk az adózóknál folytatott vizsgálatok során. Alapvető nehézséget jelent az adózók számára, hogy a bíróság több esetben is kiterjesztően értelmezte a helyi iparűzési adóalap megállapításához – azon belül is kifejezetten az egyes adóalap csökkentő tételek levonhatóságához – kapcsolódó jogszabályi feltételeket fennállását. Tapasztalataink alapján az adóhatóságok a számukra kedvező, álláspontjukat megerősítő ítéletek megszületését követően több esetben is célzott ellenőrzéseket hajtottak végre az adózóknál.

Tekintettel arra, hogy az adóhatóságok figyelemmel követik és ellenőrzési gyakorlatukba rendszerint beépítik a vonatkozó bírósági ítéleteket, véleményünk szerint kiemelt figyelmet érdemel a Kúria közelmúltban nyilvánosságra hozott magán egészségügyi szolgáltatókat érintő döntése is, amely ismételt változást hozhat az adóhatóságok jelenlegi ellenőrzési gyakorlatába. A nyilvánosságra hozott ítélet alapján a Kúria egy, az adózó által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálta az adóhatóság helyi iparűzési adókötelezettséget érintően tett megállapításait. A bemutatott tényállás alapján a felperes adózó – magán egyészségügyi szolgáltató –, humán egészségügyi- szolgáltatások, vizsgálatok, valamint beavatkozások elvégzését több esetben független közreműködők bevonásával végezte el. Az adózó saját hatáskörében a közreműködőkkel kötött szerződéseket alvállalkozói szerződéses kapcsolatnak tekintette.

Az adóhatóság az adózónál lefolytatott ellenőrzés keretében ugyanakkor több szempontból is kifogásolta a közreműködőkkel kötött megállapodások alvállalkozói szerződésként való minősítését, mivel – álláspontja szerint – azok a Polgári törvénykönyvben felsorolt feltételeknek több szempontból sem feleltethetők meg. Ezek alapján az adóhatóság megtagadta az adózónál a helyi iparűzési adóalap meghatározása során a közreműködők részére fizetett szerződéses díjak – alvállalkozói teljesítések jogcímén történő – levonhatóságát.

Az adózó által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás során a Kúria döntésében alapvetően megerősítette az adóhatóság megállapításait és helyben hagyta a helyi iparűzési adóalap csökkentéseként elszámolt tételek levonhatóságának megtagadását. Döntését a Kúria többek között azzal indokolta, hogy az egyes közreműködőkkel kötött megállapodások alapvetően keretszerződésnek tekintendők, mivel azok tárgyaként meghatározott, konkrétumok nélküli kötelmek – általánosságban meghatározott humán egészségügyi szolgáltatások nyújtása, meghatározott beavatkozások és vizsgálatok végzése, egészségügyi konzíliárusi tevékenységek – nem minősülnek a Polgári törvénykönyv szerinti eredménykötelmeknek, így – ezen alapvető tartalmi kellék hiányában a vállalkozási szerződéses jogviszony létrejötte nem alátámasztott.

Mindazonáltal a Kúria döntésében kiemelte, hogy a vállalkozási szerződésekre vonatkozó, Polgári törvénykönyvben foglalt feltételek meglétének vizsgálata során kiemelt jelentőséggel bír a megállapodásokban foglalt teljesítések időbelisége is. Mivel a felülvizsgálati eljárás keretében vizsgált közreműködőkkel között szerződések valamennyi esetben határozatlan időre kerültek meghatározásra, a Kúria kizárta az azokban foglalt szolgáltatásoknak egy meghatározott teljesítési határidőre való elvégzésének lehetőségét, amely alapvetően a vállalkozási szerződések egyik meghatározó tartalmi eleme. A Kúria döntésében alapvető tartalmi hiányosságokra hivatkozva hagyta jóvá az adóhatóság álláspontját, miszerint az adózó és a közreműködők között kötött általános jellegű megállapodások nem feleltethetők meg a Polgári törvénykönyvben foglalt vállalkozási szerződéses jogviszonynak.

A fentiekben bemutatott kúriai döntés jelentős kockázatot hordozhat a magán egészségügyi szolgáltatók számára, mivel a jelenlegi iparági gyakorlatnak megfelelően az egészségügyi szolgáltatásokat a közreműködők jellemzően általános feltételeket tartalmazó keretmegállapodások alapján végzik. Ennek megfelelően egy célzott ellenőrzés során az adóhatóság megtagadhatja a vonatkozó alvállalkozói teljesítések értékének levonhatóságát a helyi iparűzési adó alapból, valamint esetlegesen az innovációs járulék alapból is. Figyelemmel a bíróság ítélkezési gyakorlatára érdemes áttekinteni a jelenlegi szerződéses konstrukciókat az esetleges kockázatok feltárásának érdekében.

A fentiekkel kapcsolatban vagy esetleg más, iparági témát értintő kérdésekben a Deloitte szakértői szívesen segítséget nyújthatnak a magán egészségügyi szolgáltató cégek számára.