Hírek
Lekéshetjük a jogorvoslati határidőket, ha az adóhatóság nem megfelelően kézbesít
Fontos jogegységi határozatot hozott a Kúria az adóhatósággal szembeni jogorvoslatok határidejének számításáról. A Kúria szerint akkor is megindulhat a jogorvoslati határidő, ha szabálytalanul történik az ellenőrzési jegyzőköny vagy az adóhatósági határozat kézbesítése. Azaz, a társaságok lekéshetik az észrevételezési, fellebbezési, vagy éppen perindítási határidőt olyan esetben is, amikor a kézbesítés nem volt szabályszerű. Mivel az adóhatósággal szembeni jogorvoslati határidők lekésése a jogorvoslati lehetőség végleges elvesztését jelentheti, ezért különös figyelmet indokolt fordítani az adóhatóságoktól érkező iratok átvételi rendjének dokumentálására.
A Kúria jogegységi határozata értelmében olyan esetben, amikor a társaság képviselő útján jár el, az adóhatóságnak a határozatot a képviselő részére kell kézbesítenie. Azonban abban az esetben is megindul a keresetindítási határidő, ha az adóhatóság nem így jár el, és a határozatot csak a társaságnak küldi meg, a képviselőt kihagyva. A Kúria határozatában kifejtette, hogy ugyan a kézbesítésre vonatkozó szabály egyértelmű, vagyis – a társaság ettől eltérő rendelkezése hiányában – csak a képviselő részére történő kézbesítés tekinthető szabályosnak, azonban ennek ellenére mégis megindul a jogorvoslati határidő, ha a hatóság döntéséről a társaság ténylegesen tudomást szerzett (például a társaság a neki elektronikus úton megküldött iratot megnyitotta).
A Kúria álláspontja azért is kiemelten jelentős, mert ugyanezen jogértelmezést követheti az adóhatóság az ellenőrzési jegyzőkönyv vagy az elsőfokú határozat hibás kézbesítése vonatkozásában. Nem hivatkozhatunk tehát a szabálytalan kézbesítésre olyan esetekben, amikor az ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételezési, vagy a határozat elleni fellebbezési határidőt azért késsük le, mert a NAV nem küldte meg az ellenőrzési jegyzőkönyvet vagy a határozatot a képviselőnknek. Ilyen esetben a helyes eljárásnak az tekinthető, ha igazolási kérelem útján kimentjük a késedelmünket, megjelölve, hogy a képviselőnek történő kézbesítés elmaradása miért eredményezte a határidő elmulasztását.
A Kúria jogegységi határozatának további aktualitást adnak a Cégkapu rendszerében folyamatosan jelentkező gyermekbetegségek is. Tipikus például, hogy az adóhatóság egyszerre több személynek – a társaságnak, képviselőknek, könyvelőnek – is megküldi az ellenőrzési jegyzőkönyvet és a határozatot, amely esetben mindig onnantól kell számítani a határidőt, amikor a címzettek közül az első személy megnyitotta az iratot. Így gyakran alakulhat ki olyan helyzet, hogy a társaság a saját átvételét tekinti a határidő kezdő időpontjának, miközben, ha a képviselő vagy a könyvelő is megnyitotta az iratot, úgy a határidőt a legelső megnyitástól kell számolni.
Figyelemmel arra, hogy a jogegységi határozatból láthatóan a Kúria ilyen esetekben a társaságokra nézve szigorúbb jogértelmezést tartja elfogadhatónak, indokolt fokozott figyelmet fordítani az adóhatóságtól kapott iratok átvételezési rendjére, és minden esetben kapcsolatba lépni a képviselővel, ha adóhatósági irat érkezéséről kapunk értesítést.
