Hírek
2021 Tavaszi Adócsomag
Az Országgyűlés elfogadta a nyári adócsomagot magában foglaló törvényjavaslatokat (amelyre a továbbiakban „Törvénymódosításként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozásokat.
Budapest, 2021. június 18.
Személyi jövedelemadó
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
Személyi jövedelemadózás szempontjából a Törvénymódosítás talán legjelentősebb pontja a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adózásának rendezésére irányul.
A Törvénymódosítás alapján 2022. január 1-től bevezetésre kerül egy olyan adózási rendszer, ami leginkább az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jelenlegi adózására hasonlít, amennyiben az ügylet megfelel a Törvénymódosításban megfogalmazott feltételeknek. A Törvénymódosítás alapján ilyen „kripto-ügyletnek” minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély
- bárki számára megköthető, elérhető ügyletben
- kripoeszközök átruházása, átengedése révén
- nem kripoeszköz formájában szerez vagyoni értéket.
Az adóévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bevételekből levonhatóak a Törvénymódosításban meghatározott kiadások (pl. megszerzésre fordított igazolt kiadás, „bányászattal” kapcsoltban felmerült igazolt kiadás). Bevételként a kriptoeszköz átruházásakor érvényes szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Ugyanakkor, nem szükséges bevételt megállapítani, ha a bevétel ügyletenként a minimálbér 10%-t és éves összességében nézve a bevételek a minimálbér összegét nem haladják meg, feltéve, hogy egy nap csak 1 bevételszerző tranzakciót hajt végre a magánszemély.
Amennyiben a tárgyévi bevételek összege meghaladja a Törvénymódosításban meghatározott kiadások összegét, akkor adóköteles jövedelmet szükséges megállapítani és ezután a személyi jövedelemadó kötelezettséget teljesíteni.
Az adóévben realizált veszteség – az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség elszámolásához hasonlóan – adókiegyenlítésre jogosíthat az adóbevallás évét megelőző és / vagy követő két év adóbevallásában bevallott és megfizetett adókötelezettséggel szemben.
Átmeneti rendelkezésként lehetőséget biztosít a Törvénymódosítás arra, hogy ha a magánszemély a 2022. évet megelőzően kriptoeszköz átruházására tekintettel jövedelmet nem állapított meg, akkor valamennyi kriptoeszközre kötött ügylete tekintetében a Törvénymódosításban foglalt szabályokat alkalmazza és az ügyletek eredményét 2022. évi jövedelemként vegye figyelembe.
Adóadminisztrációt csökkentő rendelkezések
A Törvénymódosítás alapján a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítéséhez nem lesz szükség minden évben adóelőleg nyilatkozat leadására. Abban az esetben, ha a kedvezmény egyébként olyan gyermekre tekintettel kerül megállapításra, akivel kapcsolatban a jogosultság megállapításához szükséges adatokban már bizonyosan nem következik be változás (pl. az összes gyermek elérte azt a korhatárt, ami után családi pótlék tovább már nem folyósítható, vagy a családi pótlékra való jogosultság legalább 12 évig fennállt), akkor a munkáltató a kedvezményt új nyilatkozat hiányában is érvényesíti. Ez az adminisztrációs könnyítés a Törvénymódosítás értelmében már a 2022. évben is alkalmazhatóvá válik.
Továbbá, a Törvénymódosítás egyszerűsíti és pontosítja az átalányadózást választó egyéni vállalkozóra vonatkozó adóelőleg megállapítási szabályokat, valamint a mindenkori minimálbér figyelembevételével határozza meg az átalányadózás választására jogosító bevételi értékhatárokat. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó e tevékenységből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentessé válik. Ezzel összefüggésben nem szükséges a vállalkozói bevétele alapján adóelőleget megállapítania addig, ameddig az adóelőlegének alapja az éves minimálbért meg nem haladja és ezt követően is csak az éves minimálbér felét meghaladó rész után kell adóelőleget megállapítani.
Adó feletti rendelkezés
A Törvénymódosítás szerint adó feletti rendelkezésnek minősül az is, ha az adóhatóság által készített adóbevallásban az adóhatóság az önkéntes pénztári befizetések, nyugdíj-előtakarékossági számlára történő befizetések, nyugdíjbiztosítási szerződés díja, stb. után igénybe vehető adó feletti rendelkezést a számára rendelkezésre álló információk alapján feltünteti és a magánszemély a bevallás tervezetet az adóévet követő május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja vagy a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti és így az adóbevallási tervezet a magánszemély adóbevallásává válik.
A Törvénymódosítás továbbá lehetőséget teremt, hogy az adózó halála esetén az örökös(ök) éljenek az adó feletti rendelkezés lehetőségével.
Adómentesen adható juttatások
A Törvénymódosítás bővíti az adómentesen adható juttatások körét. Így egyéb juttatások mellett adómentessé válik a kifizető által a magánszemélynek biztosított kerékpár – beleértve a legfeljebb 300 W teljesítményű motorral segített kerékpárt is – magáncélú használata.
Szakképzési hozzájárulás
A szakképzésről szóló törvénnyel kapcsolatban elfogadott módosítások
alapján a szakképzési hozzájárulás 2022. július 1-től megszűnik. A szakképzési
hozzájárulásból levonható tételek a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában
lesznek adókedvezmény formájában érvényesíthetők.
Szociális hozzájárulási adó
Adómérték változása
A Törvénymódosítás szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke 2022. július 1-től a jelenlegi 15,5%-ról 15%-ra csökken.
Adómentességek körének bővítése
A Törvénymódosítás kiegészíti a szociális hozzájárulásra vonatkozó törvény azon rendelkezéseit, amelyek a kifizetők adómentességét állapítják meg. Így nem keletkezik szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a munkáltatónak, ha a tanuló gyakorlati képzésére az általa megkötött tanulószerződés alapján kerül sor.
Továbbá, a Törvénymódosítás kitér a saját jogú nyugdíjasokra is és biztosítja, hogy a nyugdíjas személyek kereső tevékenysége minden esetben mentesüljön a szociális hozzájárulási adó alól.
Adókedvezmények körének bővítése
A Törvénymódosítás alapján a szakirányú oktatással és a duális képzéssel összefüggésben szociális hozzájárulási adókedvezmény válik érvényesíthetővé 2022. július 1-től.
Általános forgalmi adó
Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos módosulások
A behajthatatlan követelésekre eső áfa különös eljárás keretében történő visszaigénylése
A Törvénymódosítás alapján az általános forgalmi adó alanya külön, írásbeli kérelem útján igényelheti az állami adóhatóságtól az általa behajthatatlan követelésként elszámolt összeg áfatartalmát, ha a követelés behajthatatlanná válásának megállapításakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre tekintettel számított elévülési idő már eltelt.
A kérelem a követelés behajthatatlanná válásának megállapításától számított egyéves jogvesztő határidőn belül nyújtható be, amennyiben a behajthatatlan követelésként való elszámolásra alapot adó ok a visszatérítést lehetővé tevő szabály hatályba lépését követően keletkezett be. Amennyiben viszont az ok ezt az időpontot megelőzi, de az ok bekövetkezte óta még nem telt el 1 év a hatálybalépéshez viszonyítva, úgy az adóalanyoknak az új rendelkezés hatályba lépésétől számítva 180 napjuk van a kérelmük benyújtására.
A Törvénymódosítás ugyanakkor kizárja a kérelem benyújtásának a lehetőségét azokban az esetekben, amikor a követelés behajthatatlanná válásának megállapítására az új rendelkezés hatályba lépését megelőző 1 éven túl került sor. Ilyen esetben kizárólag az Európai Unió Bírósága által C-507/20. számon meghozott végzésre való hivatkozással a végzés közzétételétől számított 180 napon belül van csak lehetőség külön, az Áfa törvény által nem szabályozott eljárás keretében.
A benyújtás előfeltétele, hogy a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó, a Törvénymódosítás által módosított és alább részletezett jogszabályi feltételek, valamint azon korábbi feltétel, miszerint az adóalany az eredeti ügylet teljesítési időpontjában nem állhat fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt, egyébként teljesülnek.
Az adóhatóság 6 hónapon belül dönt a kérelemről. A kérelem benyújtására a módosított szabály hatályba lépésének időpontjában folyamatban levő adóhatósági ellenőrzés során is jogosultak az adóalanyok.
A Törvénymódosítás rendezi azt az esetet is, amikor a kérelemre történő adó-visszatérítést követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét mégis megtérítik.
A behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap-csökkentésre vonatkozó jogszabályi feltételek egyszerűsödése
A Törvénymódosítás hatályon kívül helyezi a behajthatatlan követelés okán az adóalap-csökkentés feltételeként az adósra vonatkozóan meghatározott, az adóalap csökkentés végrehajtását kizáró alábbi feltételeket:
- vevő az eredeti ügylet teljesítési időpontjában fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt állt;
- adószáma törölve volt ekkor;
- az eredeti ügylet teljesítési időpontjában, illetve az azt megelőző éven belül szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;
- az eredeti ügylet teljesítési időpontjáig az eladó kapott rá vonatkozóan figyelmeztető levelet az adóhatóságtól.
A fentiek alapján továbbra is feltétel marad, hogy az adóalany és a vevő független felek, megtörténik az előzetes írásbeli értesítés, az esedékesség óta legalább egy év eltelt (speciális eseteket kivéve) és feltéve, hogy az ellenérték más módon nem térült vagy térül meg.
A Törvénymódosítás szerinti módosítás alapján e körülmények automatikusan nem zárják ki az adóalap csökkentés végrehajthatóságát, mindazonáltal az adóhatóság az adóalapot és fizetendő adót csökkentő adóalany ellenőrzésekor – a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvvel összhangban – e körülményeket is mérlegeli és értékeli. A Törvénymódosítás értelmében a módosított előírások azon ügyletek esetében is alkalmazhatóak, amelyek teljesítési időpontja a módosulás hatályba lépése előtt, de 2015. december 31. utánra esik.
Az Egyesült Királyságbeli adóalanyok áfavisszatérítési joga
A Törvénymódosítás viszonossági alapon biztosítja a belföldön felszámított áfa-visszatérítését az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára.
A Törvénymódosítás alapján az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyokat a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében illeti meg viszonossági alapon a Magyarországon felszámított áfa visszatérítésének lehetősége. Ezen időpontot megelőzően ezen adóalanyok az uniós jog alapján jogosultak az áfa-visszatérítése. Az áfa-visszatérítés lehetősége addig áll fenn, amíg a két állam viszonossági alapon biztosítja ezt a lehetőséget. Az Egyesült Királyságban érvényes áfa-visszatérítési szabályokról részletes iránymutatások érhetőek el az angol adóhatóság honlapján.
Különös adóvisszatérítés
A Törvénymódosítás alapján a különös adóvisszatérítés azokban az esetekben is lehetővé válik, amikor a hatályos előírások szerint a kérelem benyújtása azért nem lehetséges, mert a kérelmet megalapozó ok olyan időpontban következett be (az elévülés időből már kevesebb, mint 6 hónap van hátra vagy az elévülési idő már eltelt), amely a kérelem befogadhatóságát kizárja.
A Törvénymódosítás ezen túlmenően a különös adóvisszatérítés előírásainak módosításához kapcsolódóan átmeneti szabályt állapít meg, amelynek értelmében a módosított szabályok az esetben vehetők figyelembe, ha a kérelem benyújtását megalapozó ok a módosítás hatályba lépése után következett be.
A Törvénymódosítás alapján, ha a kérelem benyújtását megalapozó ok bekövetkezésének időpontja az adómegállapításhoz való jog elévülését követi, az adóalany az őt terhelő előzetesen felszámított adó összegének visszatérítését csak kivételesen méltányolható esetben kérelmezheti. Kivételesen méltányolhatónak e tekintetben az olyan eset minősül, amikor a kérelem benyújtását megalapozó ok az adóalany által folytatott gazdasági tevékenység sajátosságából fakadóan következik be az adómegállapításhoz való jog elévülését követően.
Pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek
A Törvénymódosítás nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget telepít a pénzforgalmi szolgáltatókra az általuk teljesített pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan a határon átnyúlóan nyújtott fizetésekkel kapcsolatban. A Törvénymódosítás meghatározza, hogy mely esetekben kell a fizetést határon átnyúlónak tekinteni, illetve hogyan állapítható meg a fizető fél és a kedvezményezett elhelyezkedése.
A Törvénymódosítás értelmében a nyilvántartásban szereplő adatokról a pénzforgalmi szolgáltatónak naptári negyedévenként elektronikus formában adatot kell szolgáltatnia, amennyiben az adott naptári negyedévben határon átnyúlóan eszközölt fizetések száma eléri a meghatározott küszöbértéket. Adatszolgáltatásra főszabály szerint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett.
Amennyiben a kedvezményezett egyik pénzforgalmi szolgáltatója sem minősül a Közösség területén elhelyezkedőnek, úgy adatszolgáltatásra a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelezett. A Törvénymódosítás meghatározza azt is, hogy milyen részletezettséggel szükséges vezetni a nyilvántartást.
Import küldemények áfakezelésének pontosítása
2021. július 1-jén hatályba lépnek a távértékesítéssel kapcsolatos közösségi szabályok. Ezen szabályok már elfogadásra kerültek, mindazonáltal a Törvénymódosítás pontosítja a 150 EUR-t meg nem haladó import küldemények utáni áfa fizetésére vonatkozó egyszerűsített eljárást. A Törvénymódosítás rendezi, hogy a vámkezelt termékek adóalapját és a beszedett adót ugyan arról a hónapról benyújtott adóbevallásban kell feltüntetni, ugyanis a vámkezelés történhet az adó beszedését megelőző hónapban is.
Egyéb módosítások
A Törvénymódosítás a szakképesítési törvény módosítását követően is biztosítja a szakmai vizsgák és a képesítő vizsgák áfamentességét.
Ezen túlmenően a Törvénymódosítás a külföldi utas áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok vonatkozásában a papír alapú eljárás mellett megteremti az elektronikus igazolás lehetőségét is.
A Törvénymódosítás az EU közös biztonság- és védelempolitikájával kapcsolatosan megvalósított, valamint a fegyveres erők által eszközölt ügyletek áfakezelésére vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmaz.
A Törvénymódosítás továbbá jogtechnikai módosításokat is tartalmaz, például kiegészíti a számlaadat-szolgáltatásból, illetve az online pénztárgépek általi adatszolgáltatásból beérkező adatok felhasználási célját az adóhatóság – áfa-bevallások elkészítésével összefüggő – kibővülő feladatkörével.
Jövedéki adó
A jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 2020/262 (EU) számú irányelv egyes rendelkezései összhangba kerülnek az Uniós Vámkódex szabályaival. Ennek megfelelően a Törvénymódosítás többek között módosítja a vám- és adófelfüggesztési eljárások, az adóraktár, valamint a bejegyzett feladó és bejegyzett kereskedő fogalmát, továbbá pontosítja az importálás, a szabadforgalomba bocsátás fogalmát is.
Ezen túlmenően, az irányelvnek való megfelelés érdekében a Törvénymódosítás bevezeti az eseti igazolt feladó és a szabálytalan behozatal fogalmát, módosítja a jövedéki adó visszaigénylésére jogosultak körét és a rövidebb engedélyezési határidőt az eseti igazolt feladó esetében. Az irányelvvel összhangban a Törvénymódosítás rendelkezéseket tartalmaz a jövedéki biztosítékra, a jövedéki termék másik tagállamba történő, kereskedelmi szállítására vonatkozóan is.
A Törvénymódosítás európai uniós derogációval élve továbbá megteremti a kisüzemi sörfőzdék közötti, kedvezményes adómérték alkalmazása melletti együttműködés lehetőségét. A Törvénymódosítás értelmében az együttműködő sörfőzdék együttes éves termelése nem haladhatja meg a 200 ezer hektoliter sört. A Törvénymódosítás szerinti módosítás a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.
Az utasok személyi poggyászában importált termékek áfa és jövedéki adó mentessége
A Törvénymódosítás útján rögzítésre kerül a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről Magyarországra beutazó utasok személyi poggyászában adómentesen behozható füst nélküli dohánytermékek és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek mennyisége, amely mennyiség légi utas esetén maximum 125 grammban, egyéb utas esetén pedig 25 grammban került megállapításra.
Vám
Vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatos könnyítések
2021. július 1. napjától, a távértékesítéssel kapcsolatos közösségi szabályok hatályba lépésével a 22 euro összeghatárt el nem érő import küldemények áfamentessége megszüntetésre kerül, amely körülményre tekintettel ezen áruk után is vám-árunyilatkozat benyújtása lesz szükséges. Tekintettel arra, hogy ez a körülmény várhatóan a Magyar Posta és az egyéb gyorspostai szolgáltatók által benyújtandó vám-árunyilatkozatok számának jelentős növekedését eredményezheti, a Törvénymódosítás ezért könnyítéseket vezet be a vám-árunyilatkozatokat benyújtók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, első sorban a 150 euro belső értéket meg nem haladó küldeményekre vonatkozóan.
Fellebbezés elbírálása és saját döntés felülvizsgálata
A fellebbezés első fokú hatóság általi elutasításának formájáról korábban a vámjogszabályok nem rendelkeztek, így mivel az elsőfokú hatóság nem érdemben dönt a fellebbezés tárgyában a Törvénymódosítás alapján tisztázásra kerül, hogy a vámhatóságnak végzés formájában kell e körben döntenie, nem pedig határozattal.
További módosítás a Törvénymódosítás alapján, hogy a vámhatóság a saját döntés felülvizsgálata során ne csak a jogsértő határozatait, hanem a végzéseit is felülvizsgálhassa. A hatályos jogszabályi környezet korábban ugyanis csak a jogsértő határozatok felülvizsgálatát tette lehetővé.
Társasági adó
A Törvénymódosításban foglaltak elsősorban a közelmúltban hatályba lépett jogszabályok szerinti közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos társaságiadó-szabályokat tartalmazzák. Az ilyen alapítvány beföldi illetőségű adózónak minősül, de személyes adómentességet élvez adóalapjának azon része után, amelyet a céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett bevétele képvisel az összes bevételén belül.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak átadott eszközök, támogatások, juttatások kapcsán az adózóknál elszámolt ráfordítást, valamint az e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adót a vállalkozás érdekében felmerült költségként lehet kezelni. Az ilyen alapítványok részére a közhasznú tevékenységük támogatására visszafizetési kötelezettség nélkül átadott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 20%-át adóalap-csökkentő tételként is figyelembe lehet majd venni hasonlóan a közhasznú alapítványoknak nyújtott támogatásokhoz. Az adóalap-csökkentéshez ebben az esetben is bizonyos törvényi feltételek teljesülése szükséges. A csökkentés mértéke 40% abban az esetben, ha a juttatás alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés, vagy tartós adományozási szerződés keretében történik. Az alkalmazandó adóalap-csökkentő tétel a speciális, ún. felsőoktatási támogatási megállapodás esetében a nyújtott támogatás 300%-a, amennyiben a felsőoktatási intézmény közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban áll, illetve a nyújtott támogatás 50%-a más felsőoktatási intézmények esetében. A Törvénymódosítás az azonos adókezelés érdekében a beszámolójukat az IFRS-ek szerint készítő adózókra vonatkozó szabályokat is megfelelően módosítja, például a saját tőkében elszámolt saját részvények ingyenes átadására vonatkozóan.
Az új szabályokat a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokat szabályozó jogszabály hatálybalépését követően végrehajtott juttatásokra, vagyis már a 2021-es adóévre lehet alkalmazni.
A Törvénymódosítás formai módosítással az adózókra vonatkozó definíciót kiegészíti a csoportos társaságiadó-alanyokkal, illetve a társasági adó alanyai között is hivatkozik a törvény struktúrájában később definiált, egyébként természetesen eddig is adóalanyként, belföldi illetőségű adózóként kezelt csoportos társaságiadó-alanyokra. A csoportos társaságiadó-alanyokra vonatkozó szabályozást a Törvénymódosítás egyebekben azzal módosítja, hogy a nonprofit gazdasági társaságok, szociális szövetkezetek, közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, valamint iskolaszövetkezetek nem lehetnek csoportos társaságiadó-alanyok tagjai. A már csoporttag nonprofit társaságok és szövetkezetek a tagságukat a folyamatban lévő adóévük végéig tarthatják fenn.
A Törvénymódosítás az Európai Unió adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megalkotását célzó kiegészítő irányelvében (ATAD 2) foglalt tagállami kötelezettségnek eleget téve kiegészíti a jelenleg hatályos, hibrid struktúrákra vonatkozó társaságiadó-szabályokat az úgynevezett fordított hibrid struktúrákra vonatkozó szabályokkal. Ezek gyakorlati előfordulása ugyan jelenleg nem jellemző Magyarországon, az Európai Unió által előírt legkésőbb 2022-es hatálybaléptetés miatt bekerül a magyar szabályozásba. A szabályozás olyan magyar bejegyzésű szervezeteket céloz meg, melyek sem Magyarországon, sem tulajdonosaik országában nem kötelesek társasági adó, vagy ennek megfelelő adónem megfizetésére jövedelmük után. Az ilyen szervezetek a Törvénymódosítás alapján adóalanynak minősülnek és jövedelmüket olyan mértékben terheli adófizetési kötelezettség, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg más ország adójogszabálya (vagy egyébként magyar adójogszabály).
Helyi adók
A helyi adók szabályait a Törvénymódosítás az idegenforgalmi adó tárgykörében módosítja mindössze. A módosítás az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyt közszolgálati kötelezettségnek minősíti. Így az önkormányzat illetékességi területén egészségügyi szolgálati jogviszonyt teljesítő magánszemélyt is adómentesség illeti meg, ha e közszolgálati kötelezettségének teljesítése miatt tölt el a településen legalább egy vendégéjszakát.
Visszterhes vagyonátruházási illeték
A Törvénymódosítás az alapítványokhoz hasonlóan teljes személyes illetékmentességben részesíti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítványokat az egyébként a törvény tárgyi hatálya alá tartozó vagyonszerzések tekintetében. Ennek az a feltétele, hogy az alapítványnak a megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen. Emellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat a Törvénymódosítás a vagyonkezelő alapítványok közé sorolja az illetékszabályok alkalmazásában, ennek megfelelően a vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelési szerződés, továbbá alapítói vagyonrendelés keretében történő vagyonszerzését nem terheli majd ajándékozási illetékfizetési kötelezettség.
A Törvénymódosítás alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság minősítés megállapításához már nem pusztán a rendelkezésre álló utolsó mérleget (vagy ennek hiányában nyitómérleget) kell figyelembe venni. Az utolsó rendelkezésre álló mérleg adatait ugyanis korrigálni kell a mérleg fordulónapjától a társaság üzletrészének, részesedéseinek megszerzéséig (tehát az illetékkötelezettség keletkezéséig) eltelt időtartam alatti vagyonmozgásokkal a társaság ingatlanjainak az eszközök értékén belül képviselt arányának megállapítása során, amennyiben az változtat a minősítésen. Ennek eredményeképpen egy társaság akkor is belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, ha ugyan legutolsó beszámolója alapján az ingatlanok eszközök értékén belüli aránya nem haladja meg a 75%-ot, de a mérlegfordulónap óta eltelt időszakban történt ingatlanszerzés következtében már igen. Ennek megfelelően illetékkötelezettsége is keletkezik a vagyonszerzőnek. Természetesen ez fordítva is alkalmazandó lesz. A mérlegfordulónapot követően elidegenített ingatlanokat nem szükséges figyelembe venni az arányszám megállapítása során, illetve minden egyéb olyan eszközmozgást is figyelembe kell venni ebben az esetben is, amelynek az arányszám megállapítása szempontjából jelentősége lehet. A módosítás már a Törvénymódosítás hatálybalépésének napját követő 31. napon hatályba lép, vagyis már 2021-es szerzés esetén is alkalmazandó lesz.
Energiaellátók jövedelemadója
A társasági adóhoz hasonlóan a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványnak történő juttatással kapcsolatban elszámolt ráfordítással nem kell növelni az adóalapot az energiaellátók jövedelemadója megállapítása során sem. Mivel ebben az esetben is az ilyen alapítványokat szabályozó törvény kihirdetését követően végrehajtott juttatásokra lehet első alkalommal alkalmazni a szabályt, a kapcsolódó ráfordítás már a 2021. adóévben elismert lehet.
A Törvénymódosítás az energiaellátók jövedelemadójában is bevezeti az elhatárolt veszteség intézményét a társasági adóval azonos szabályok mentén. Első alkalommal a 2020. adóévben keletkezett negatív jövedelemadó-alap lehet elhatárolható.
Különadók
A Törvénymódosítás 2022-től megszünteti a pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettségét a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde és az árutőzsdei szolgáltatók esetében. Azon kockázati tőkealap-kezelők és árutőzsdei szolgáltatók, melyek a naptári évtől eltérő üzleti éves beszámolót készítenek, először a 2022-ben kezdődő adóévük esetében mentesülnek a különadó-kötelezettség alól.
Számviteli törvény
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó 2020-tól hatályos szabályok alkalmazása bizonyos esetekben nem indokolt, vagy nagy nehézségeket okoz, mint például sorozatgyártás esetén. A Törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy ilyen esetekben ne kelljen kötelezően alkalmazni az új elszámolási szabályt.
Mivel egyre gyakoribb az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatások esetében az előleg alapú finanszírozás, a Törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a működési támogatásokhoz hasonlóan a gazdálkodó a fejlesztés végrehajtásakor elhatárolhassa a várható támogatás összegét. Így az összemérés elvének megfelelően az üzembe helyezett eszközökre elszámolt értékcsökkenés és a kapcsolódó támogatási bevétel azonos időszakban jelenhet meg az eredményben a későbbi elszámolástól függetlenül, elkerülve ezzel azt, hogy az elszámolásig terjedő akár több éves időszakban veszteséges legyen a gazdálkodó az értékcsökkenés miatt, majd pedig a támogatás bevétele évekig nyereséget eredményezzen.
A Törvénymódosítás további pontosító módosításokat tartalmaz, például egyértelműsíti, hogy számviteli bizonylatnak nem csak a számla minősül helyesbítés esetén, illetve a bekerülési értékben figyelembe vett nem levonható áfa összegének meghatározásakor elfogadja a jövőben az áfatörvény szerinti arányosítást.
A fenti módosításokat már a 2021. évről szóló beszámoló készítése során is alkalmazni lehet.
Adóeljárás
Székhelyszolgáltató fogalma és a székhelyszolgáltató igénybevételének bejelentése
A Törvénymódosítás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján a székhelyszolgáltató fogalmának kiegészítéséről rendelkezik, amely szerint székhelyszolgáltatási tevékenységet csak a felügyeleti szervhez bejelentkezett, székhelyszolgáltatók nyilvántartásában szereplő személyek folytathatnak.
A Törvénymódosítás alapján amennyiben az adózó székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentést tesz és ennek keretében a felügyeleti szerv nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltatót vagy az ilyen tevékenység végzésére irányuló szándékát be nem jelentő székhelyszolgáltatót jelent be, az adóhatóság felhívja az adózót, hogy jelentsen be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését. Erre azért ad lehetőséget a Törvénymódosítás az indokolás szerint, mert az esetek jelentős részében az adózók nem a székhelyszolgáltatással kapcsolatos szabályozásnak megfelelő székhelyszolgáltatási szerződést jelentenek be, hanem akár egyszerű, ingatlan bérletre vonatkozó szerződést. Ez az eset pedig orvosolható másik, megfelelő székhely bejelentésére kötelezéssel, a téves székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentés visszavonása mellett. Amennyiben az adózó kötelezettségének az adóhatóság felhívása ellenére nem tesz eleget, úgy adószámának törlésére kerül sor.
A havi járulékbevallások adatkörének bővítése
A Törvénymódosítás a havi járulékbevallások adatkörének kibővítését vezeti be az EGT bármely tagállamában működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír kifizetett osztalékának, illetve osztalékelőlegének minősülő hozamáról szóló adatszolgáltatással. Ezzel összhangban az adóhatóság információval rendelkezik arról, hogy a kifizető által bevallott osztalék összege az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztaléknak minősül-e, így az érintett adózóknak az adóbevallási tervezetben kiajánlott szociális hozzájárulási adó alapját képező jövedelemadat módosítása nem lesz szükséges.
Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény adatszolgáltatása
A Javaslat alapján a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és befektetési vállalkozás adatszolgáltatására vonatkozó szabályok az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre is irányadóak lennének, tekintettel arra, hogy a hatóságok hatékony működéséhez elengedhetetlen nem csupán a hagyományos, de a modern pénzmozgások ellenőrzése is. Az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmények az ügyfelektől átvett pénzeszköz ellenében elektronikus pénzt bocsátanak ki, melyet az ügyfél elektronikuspénz-számláján tartanak nyilván, amely pénzeszközök és azokban bekövetkezett változások döntő bizonyítéknak is tekinthetők egyes eljárásokban.
Az ellenőrzési eljárás keretében végrehajtott adatmentés során lemásolt adatok kezelése, továbbá az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrzési Rendszerbe bejelentett adatok adatkezelése
Az adóigazgatási eljárások velejárója, hogy az érintett személyeknek a tényállás tisztázásához nem szükséges személyes adatai is az adóhatóság tudomására juthatnak. Ezen adatok kezelésére irányuló szabályokat nevesít a Törvénymódosítás, amely szerint a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlen személyes adatot haladéktalanul törölni vagy az adatkezelést korlátozni szükséges.
A Törvénymódosítás az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrzési Rendszerbe bejelentett adatok adatkezelési határidejét a bejelentés időpontjától számított tíz évben határozza meg.
A szokásos piaci ár megállapítása
A Törvénymódosítás nyomán kiegészültek a szokásos piaci árat megállapító határozat hatályára vonatkozó szabályok. Ennek értelmében lehetővé vált visszamenőleges hatállyal döntést hozni, azaz a határozat hatályának kezdő napja lehet a kérelem benyújtása adóévének első napja.
Továbbá, a Törvénymódosítás a szokásos piaci árat megállapító eljárásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatásköréből az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe helyezi. Az indokolás szerint ez lehetőség teremt arra, hogy az adópolitikáért felelős miniszter a transzferárazás területén átfogó szakmai kontrollt gyakoroljon a jogalkotási és hatósági funkciók ellátásán keresztül és hozzájárul ahhoz, hogy a szokásos piaci ár területén jobban érvényt lehessen szerezni a nemzetgazdasági érdek érvényesítésének, valamint fejleszteni a két-és többoldalú eljárásokat. A 2021. szeptember 30-án folyamatban lévő szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásokat 2021. október 1-jétől már az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le.
A nemzetközi vitarendezési eljárások egységesítése érdekében a Törvénymódosítás átteszi a szokásos piaci ár megállapításhoz kapcsolódó vitarendezési eljárások lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Pénzügyminisztériumhoz.
A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatérítési jogának Magyarországon történő érvényesítésével kapcsolatos eljárási kérdések
A Törvénymódosítás az elektronikus levélcímen történő kapcsolattartást az elsőfokú határozat utáni jogorvoslati eljárásban is lehetővé teszi a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatéríttetési jogának Magyarországon történő érvényesítése során.
Késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék
A Törvénymódosítás az adóhatóság pótlék számítás szabályait pontosítja, miszerint a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedes jegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítania az adóhatóságnak.
Az adószám törlése
A Törvénymódosítás a nyilvántartásában nem szereplő székhelyszolgáltató bejelentéséhez kapcsolódó jogkövetkezményként rögzíti, hogy amennyiben az adózó az adóhatóság felhívása ellenére sem jelent be másik, megfelelő székhelyet, vagy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését, adószámának törlésére kerül sor. Az átmeneti rendelkezések között a kötelezettségek teljesítésére a jogalkotó 3 hónapos határidőt tűz, hogy mind az adóhatóság mind az ügyfelek számára kellő idő legyen a felkészülésre és a fennálló jogviszonyok felülvizsgálatára.
Az ellenőrzési és végrehajtási eljárás keretében végrehajtott adatmentésre vonatkozó különleges szabályok
A Törvénymódosítás az adóigazgatási eljárásokban végzett adatmentések során az érintett személyeknek a tényállás tisztázásához nem szükséges személyes adatai vonatkozásában előírja annak a vizsgálatát, hogy az adatok törlése megalapozott-e. A Törvénymódosítás szerint ennek megalapozottságát az adóhatóság az érintett kérelme alapján vizsgálja.
Az iratbetekintési jog korlátai
A Törvénymódosítás az iratmegismerés korlátozását kiterjeszti a nyomozó hatóság által, az adóhatóság részére átadott iratokra is, ugyanis az indokolás szerint elkerülendő, hogy az iratok tartalma – amely részletesen ismertetheti a bűnügyi adatokon alapuló adóelkerülés részleteit – megismerhető legyen a bűncselekményt elkövető személy kihallgatását megelőzően.
Az adózással kapcsolatos nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó módosítások
A Törvénymódosítás egyszerűbbé teszi, hogy külföldi fél megkeresése esetén a magyar megkeresett hatóság már az eljárás korábbi fázisában biztosítási intézkedést hajtson végre a külföldi fél által benyújtott követelés sikeres érvényesítése érdekében.
Adóvégrehajtás
A végrehajtás felfüggesztése
A Törvénymódosítás rögzíti, hogy a felfüggesztés tárgyában hozott bármely végzés – és nem csupán a felfüggesztést elrendelő végzés – nyomán a felfüggesztés tartama alatt az adóhatóság további végrehajtási cselekményt nem foganatosíthat a felfüggesztéssel érintett összegre vonatkozóan.
Eljárás külföldön tartózkodó személy végrehajtási ügyében
A Törvénymódosítás keretében átalakításra került a külföldi követelés kezelésről szóló alcím, abból a célból, hogy az uniós jogból eredő kötelezettségek megfelelő módon teljesüljenek. A Törvénymódosítás rögzíti, hogy a nem belföldi illetőségű vagy az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adós felhívható, eredménytelen felhívás esetén pedig az adós vagyonára a végrehajtás megindítható. Az eljárás megindítására változatlanul az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese jogosult, az adótitokra vonatkozó szabályok betartása mellett. Rögzíti a Törvénymódosítás továbbá azt is, hogy a követelés összegében bekövetkezett változásról a közbeszerzési eljárás nyertesét haladéktalanul értesíteni szükséges.
Zárolási kötelezettségét elmulasztó hitelintézet kötelezése
A Törvénymódosítás szankcionálja a hitelintézet határozaton alapuló, adós jövedelmére vonatkozó zárolási kötelezettségének elmulasztását vagy a zárolás nem jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesítését. A zárolás elmulasztásának vagy nem megfelelő teljesítésének esetére a zárolni elmulasztott összeg 50%-ig, de legfeljebb 10 millió forintig lesz szankcionálható a zárolást elmulasztó (késve teljesítő) hitelintézet.
Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!
