Hírek
Nyári adócsomag 2022
A törvényjavaslatban szereplő legfontosabb adóváltozások
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés által elfogadásra került a nyári adócsomagot magában foglaló törvény (amelyre a továbbiakban „Módosításként” vagy „Törvénymódosításként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozásokat.
Budapest, 2022. augusztus 16.
Személyi jövedelemadó
Hibrid és tisztán elektromos meghajtású járművekkel kapcsolatos költségek elszámolása
A hibrid és elektromos meghajtású járművek egyre szélesebb elterjedésével
szükségessé vált az ilyen járművekkel kapcsolatos költségek elszámolásának
szabályozása.
A Törvénymódosítás alapján igazolás nélkül elszámolhatóvá válik 2022. október 1-től:
- A tisztán elektromos meghajtású járművek esetén 3 liter / 100 km ESZ 95 ólmozatlan benzinnek a NAV által közzétett árával meghatározott összeg.
- Tölthető hibrid járművek esetén a beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag fogyasztási norma 70 százaléka.
25 év alatti fiatalok kedvezménye
A Módosítás bővíti a kedvezménnyel kapcsolatban adható nyilatkozatok leadásának lehetőségét. A korábban hatályos jogszabályok szerint kedvezményt automatikusan érvényesíteni kell, ha az érintett személy életkora ezt lehetővé teszi és az adózó a kedvezményről lemondó nyilatkozatot csak a számára rendszeres jövedelmet biztosító kifizető felé tehet. A Módosítás lehetővé teszi, hogy a nem rendszeres (egyszeri) jövedelmet biztosító kifizető felé is lehessen lemondó nyilatkozatot tenni, melynek következtében elkerülhető, hogy az adózónak az adóbevallásának beadásakor adófizetési kötelezettsége keletkezzen.
Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által adott ösztöndíj adómentessége
A Módosítás értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által közfeladatának ellátásával összhangban folyósított ösztöndíj adómentes juttatásként adható, összegbeli korlátozás nélkül.
Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítás
A korábbi szabályozás szerint abban az esetben, ha a járulékalapot képező jövedelem részben Magyarországon, részben külföldön adóztatható (a munkavégzés arányában), akkor a járulékalapot és a szociális hozzájárulási adó alapját a magyar és a külföldi naptári napok arányában kell meghatározni. A munkanapok és a naptári napok alapján meghatározott személyi jövedelemadó- és járulékalapok azonban eltérhettek egymástól. A Módosítás alapján mind a járulékalapot, mind a szociális hozzájárulási adó alapját a személyi jövedelemadó alapjához hasonlóan a munkanapok arányában kell meghatározni.
Kisvállalati adó
A Módosítás pontosítja, hogy ha a kapcsolt vállalkozásokkal megkötött szerződésben a felek olyan árat határoznak meg, amely nem minősül piaci árnak, akkor a piaci ár meghatározása során köteles figyelembe venni az interkvartilis tartományt és a kiigazítási pont meghatározását is.
Általános forgalmi adó
A Módosítás két vonatkozásban érinti az általános forgalmi adóról szóló törvényt (Áfa tv.).
Egyrészt, szabályozásra kerül a csoportos adóalanyiság vonatkozásában a tagok által kijelölt képviselő képviseleti joga, amelynek értelmében a képviselő jogosult eljárni a csoportot érintő ügyekben a csoportos adóalanyiság megszűnését követő időszak során is. Ez a módosítás a korábbi szabályozás egy hiányosságát orvosolja, hiszen az Áfa tv. eddig nem rendezte a volt csoporttagok arra irányuló jogosultságát, hogy a csoportos adóalanyiság megszűnését követően eljárhassanak az adóhatóság előtt pl. önellenőrzés során a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan.
Másrészt, kiegészül az Áfa tv. egy új, utólagos adóalap-csökkentési lehetőséggel, olyan pénzvisszatérítési konstrukciók esetén, amelyek keretében az adóalany nem közvetlenül annak adja a pénzvisszatérítést, aki a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést teljesítette.
Ugyan a korábbi szabályok alapján is van már lehetőség adóalapcsökkentéssel élni bizonyos pénzvisszatérítések esetén, ehhez azonban az Áfa tv. szerint szükséges volt az is, hogy az adózó közvetlenül a jogosult személy részére biztosítsa a pénzvisszatérítést. Ezzel szemben az új szabályok szerint most már olyan konstrukciók esetén is lehetőség van az adóalap-csökkentésre, ahol a pénzt az adózó nem közvetlenül a jogosultnak téríti vissza, hanem egy harmadik felet használ fel arra, hogy továbbítsa a pénzvisszatérítést a jogosult felé.
A fenti adóalap-csökkentésre számlakorrekció és önellenőrzés elvégzése nélkül van lehetősége az adózóknak, abban a bevallási időszakban, amelyben a visszatérítést teljesíti. Első alkalommal a módosítást követően teljesített visszatérítések vonatkozásában alkalmazható az új szabályozás, a 2021. december 31-ét követő pénzvisszatérítések esetén pedig feltétel az is, hogy az adóalapcsökkentési igényét korábban még nem érvényesítette az adózó valamilyen speciális eljárás keretében.
Az új szabály alapját egy tavaly megjelent magyar vonatkozású EUB ítélet jelenti, amely kimondta, hogy nem tiltható meg az adóalap utólagos csökkentése az adóalany által az állami egészségbiztosító felé, támogatásvolumen szerződések alapján teljesített visszafizetések után. Ugyanakkor, figyelemmel Módosítás megfogalmazására, álláspontunk szerint az új szabályok nagyobb rugalmasságot teremtenek a kereskedők számára és akár egyéb visszatérítési konstrukció kapcsán is alkalmazható az adóalap-csökkentés.
A Magyar Közlöny 2022. július 29-én közzétett, 128. számában megjelent, az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghosszabbította a kedvezményes áfa mérték alkalmazhatóságát, amely értelmében az 5%-os adómérték alkalmazható lesz azon értékesítésekre is, amelyeket 2024. december 31. napjáig teljesítenek. A Kormányrendelet nem tartalmaz azonban módosítást az Áfa tv. – 2023. január 1-jén hatályba lépő – átmeneti rendelkezésével kapcsolatban, amely értelmében ha az adott lakóingatlanra vonatkozó építési engedély legkésőbb 2022. december 31. napján véglegessé vált, úgy a kedvezményes adómérték alkalmazható akkor is, ha az értékesítésre 2026. december 31. napjáig kerül sor.
Társasági adó
A Módosítás lehetővé teszi a jövőben a részesedésekre elszámolt értékvesztés adóalapban történő érvényesítésének elhalasztását. Az adózó döntése szerint megnövelheti az elszámolt ráfordítás összegével az adóalapját az elszámolás adóévében, amely összeggel később a részesedés könyvekből történő kivezetésekor csökkentheti az adóalapját. Arra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést a Törvénymódosítás, hogy részleges kivezetés esetén az adóalap-csökkentést is részben kell-e, vagy lehet érvényesíteni. A halasztást első alkalommal már a 2022. évi adókötelezettség megállapítása során alkalmazni lehet.
A Módosítás rendezi a beolvadás során történő IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre áttérés miatti áttérési különbözet adóztatását, amely esetben a jogutód köteles az áttérési különbözettel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére a beolvadást követően. A rendelkezés a Törvényjavaslat kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
Transzferárazás
Szokásos piaci ár és tartomány fogalma
A transzferárazással kapcsolatos fogalmak – szokásos piaci ár és szokásos piaci tartomány – definiálásra kerültek a Módosításban. A szokásos piaci ár fogalma csupán átkerült a társasági adóról szóló törvény 18. § (1) bekezdésből a definíciók közé. A szokásos piaci tartomány fogalma a gyakorlatban eddig is használt, OECD Transzferár Irányelvek által rögzített definíció beemelésre került a magyar jogszabályba.
Új adatszolgáltatási kötelezettség
A 2022. december 31. után benyújtandó társasági adóbevallásokban – tehát már a 2022-es adóév vonatkozásában is – új, transzferárakkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége van az adózóknak, amelynek tartalmát az adópolitikáért felelős miniszter a transzferár nyilvántartási kötelezettségről szóló rendeletben határozza meg.
Interkvartilis tartomány
A Módosítás értelmében már a 2022-től kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során kötelező a szokásos piaci árak megállapításánál egy szűkített tartomány, az interkvartilis tartomány (az összehasonlító adathalmaz középső 50%-a) alkalmazása abban az esetben, ha összehasonlítható termékre, szolgáltatásra, vagy vállalkozásra vonatkozó adatbázisból származó adatokat használ az adózó a piaci árai alátámasztására. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott források használata esetén nincs lehetőség a teljes tartomány használatára, még abban az esetben sem, ha például csak kisszámú összehasonlító adatot sikerült azonosítani az elemzés során.
Kiigazítás
A Törvénymódosítás tartalmaz módosítást a transzferár kiigazítás lehetséges eseteire vonatkozóan is. Az új szabály értelmében nincs lehetőség kiigazításra abban az esetben, ha az alkalmazott ár a piaci tartományba esik. Ugyanakkor amennyiben az alkalmazott ár a piaci tartományon kívül helyezkedik el, a szükséges kiigazítást a medián értékhez (összehasonlító adathalmaz középértéke, amelytől az adatok legfeljebb 50%-a alacsonyabb, illetve legfeljebb 50%-a magasabb) kell elvégezni, kivéve, ha bizonyítható, hogy a piaci tartomány egy mediántól eltérő értéke felel meg legjobban a piaci árnak. A korábbi – bírósági gyakorlattal is megerősített – értelmezés szerint a kiigazítás a piaci tartomány bármely pontjához történhetett azon az elvi alapon, hogy a piaci tartomány minden eleme piacinak tekintendő.
Ellenőrzés a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás során
A jogszabály korábbi szövegezése szerint a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás során nem rendelhető el ellenőrzés. A Módosítás ezt annyiban pontosítja, hogy kizárólag lezárt időszakot keletkeztető adóellenőrzés nem rendelhető el az eljárás alatt. A tilalom alól kivételt jelentenek a kiutalás előtti ellenőrzések, tehát azok megindíthatók a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás alatt is.
Mulasztási bírság mértéke a transzferár-nyilvántartásokra vonatkozó kötelezettségek megszegése esetén
A transzferár-nyilvántartásokkal kapcsolatos kötelezettségszegések esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabhatott ki, amelynek felső határát kettőmillió, ismételt jogsértés esetén pedig négymillió forintban határozza meg a jogszabály. A Módosítás ezeket a felső határokat emeli ötmillió, ismételt jogsértés esetén pedig tízmillió forintra. Az emelt összegű mulasztási bírságot a 2022. augusztus 27-ét követően kezdődött adóévekben kell először alkalmazni.
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja
Változik a szokásos piaci ár megállapításának díja is. Míg korábban annyiszor kettőmillió forint volt a díj, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek, a Módosítás szerint az egyoldalú eljárásban ötmillió forint, míg a két– vagy többoldalú eljárásban nyolcmillió forint az eljárás díja, függetlenül attól, hogy hányoldalú eljárásról van szó.
Szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem előterjesztésére jogosultak körének bővítése
Korábban a szabályozás alapján alapvetően csak az az adózó nyújthatott be szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet, amelynek transzferár-nyilvántartást kell készítenie. Mivel bármelyik adózónál előfordulhat olyan bonyolult megítélésű kapcsolt ügylet, amely esetében indokolt lehet szokásos piaci ármegállapítást kérni, ezért a Módosítás törölte az eljárást kezdeményezők körére vonatkozó megszorítást, tehát bármely adózó indíthat ilyen eljárást.
Innovációs járulék
A Törvénymódosítás kiterjeszti az innovációsjárulék-kötelezettséget azon külföldi vállalkozásokra, amelyek a helyi adókról szóló törvény alapján telephellyel rendelkeznek Magyarországon, és ezért helyi iparűzési adót fizetnek. Ez a kiterjesztés elsősorban a külföldi vállalkozók magyarországi fióktelepeit érinti. Ezek a külföldi vállalkozók a Módosítás hatálybalépését követő 31. napon kerülnek az innovációs járulékról szóló törvény hatálya alá.
Az innovációs járulék hatálya alá kerülő külföldi vállalkozók telephelyei már a 2022. évre kötelesek adóelőleget megállapítani és fizetni, amelyet 2022. október 20-áig kell teljesíteniük. Szintén eddig kell előleget megállapítaniuk a 2023. évre, amelyet majd jövőre kell negyedévente megfizetniük a negyedévet követő hónap huszadik napjáig. A 2022. évi járulékkötelezettség megállapítása során az adózó választása szerint vagy arányosíthatja az adóalapját a jogszabály hatálya alá kerülés napjától az év végéig terjedő időszakra, vagy a hatálya alá kerülést megelőző napra készített zárást figyelembe véve állapítja meg a járulékkötelezettségét.
Mivel a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az üzleti év első napján hatályos szabályok alapján kötelesek megállapítani a járulékfizetési kötelezettségüket, a Módosítás hatálybalépését megelőzően 2022-ben év közben kezdődött üzleti évvel rendelkező külföldi vállalkozók csak 2023-tól fizetnek járulékot.
Energiaellátók jövedelemadója
A társaságiadó-kezeléssel összhangban az energiaellátók jövedelemadójának meghatározása során is elismert ráfordítás lesz a jövőben a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet vagy Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával adott támogatás, juttatás következtében elszámolt összeg. Első alkalommal a 2022. adóévben lehet elismertnek kezelni az ilyen költségeket és ráfordításokat.
A gépjárműadó
Az extraprofitadókra vonatkozó Korm. rendelet, átmenetileg, 2022. július 1. és
2022. december 31. között módosította a cégautóadó havi mértékét, a Módosítás pedig ezen adómérték módosítást emeli törvényi szintre, amely 2023. január 1. napjától hatályos. A Korm.rendeletben foglalt adómértékeket a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 1. számú melléklete tartalmazza. A környezetkímélő gépjárműveket továbbra sem érinti a jogszabályváltozás. Az adómérték változást az alábbi táblázat szemlélteti (a régi adómérték sárgával jelölve).
A jövedéki adó
A Módosítás a beterjesztett javaslathoz képest a jövedéki adó tekintetében több helyen tartalmaz módosítást.
Míg a javaslatban több rendelkezés is szerepelt a dohánytermékekre vonatkozóan, a Módosítás ezen rendelkezéseket nem foglalja magában. A Módosítás alapján az értelmező rendelkezésekbe bekerül a kedvezményes párlat kategória, továbbá változik a kisüzemi bortermelő és a termelői borkimérés fogalma.
Ezen felül, a Módosítás tartalmaz rendelkezéseket a jövedéki engedélyes kereskedelemre és az egyszerűsített adóraktárra vonatkozóan is. Ilyen módosítás például, hogy az adóraktár engedélyese a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás tevékenységnek nem minősülő közvetlen értékesítés keretében végzett kóstoltatás miatti készletcsökkenésről naponta egy darab összesített, bizonylatot állít ki. Továbbá, az egyszerűsített adóraktárban nem állítható elő, nem tárolható, nem palackozható sör, bizonyos esetekben habzóbor, továbbá (néhány termék kivételével) egyéb csendes vagy habzó erjesztett ital. A jogszabály korlátozza az egyszerűsített adóraktár engedélyese által, az egyszerűsített adóraktárban a fogyasztó számára történő közvetlen értékesítés céljából átvehető termékek mennyiségét.
A Módosítás rendezi a kisüzemi bortermelők nyilvántartási kötelezettségét a
termékek mennyiségi elszámolására vonatkozóan, továbbá részletezi a kedvezményes párlat átvételének és értékesítésének a feltételeit.
A Módosítás az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját úgy módosítja a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméknek kereskedelmi céllal történő belföldre szállításakor, hogy a korábbi szabályozástól eltérően nem akkor keletkezik az adófizetési kötelezettség, amikor a jövedéki termék belföldre megérkezik, hanem amikor a jövedéki terméket a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő vagy a jövedéki engedélyes kereskedő átveszi.
Uniós vámjog
A Módosítás a vámhiány fogalmát módosítja. A korábban hatályos szabályt a bírósági joggyakorlat úgy értelmezi, hogy vámhiány keletkezhet akár kisebb jellegű, adminisztratív mulasztás esetén akkor is, ha a vámtartozást megfizetik.
Amennyiben vámhiány jön létre, a vámbírság mértéke kötelezően 50%, ami nem mérsékelhető. Ez jelentős terhet ró a vámeljárás résztvevőire, mivel akár pár napos késedelem is megalapozhatja az 50%-os bírságmértéket. A Módosítás ezen a gyakorlaton változtat a szabály pontosításával, ugyanis nem keletkezik vámhiány azoknál a kevésbé jelentős mulasztásoknál, amelyeknél megszűnik a vámtartozás. Nem keletkezik továbbá vámhiány azokban az esetekben sem, amikor a jogsértés miatt 10 euró alatti vámtartozás keletkezik. A módosítással a vámhatóságnak lehetősége van ezekben az esetekben mérlegelés útján megállapítani a bírságot. A szabály a Módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.
Adóeljárás
Adókivetési eljárás
Az adóhatóság meghatározott adónemek esetén az adózó által szolgáltatott adatok alapján határozza meg, azaz veti ki a fizetendő adót. A Módosítás szerint amennyiben az adóhatóság az adózót az adatok tekintetében hiánypótlásra hívta fel és az eredménytelenül telt el, a helyi adó adóellenőrzés keretében is megállapítható - a közhiteles nyilvántartások, illetve az építésügyi hatóság által szolgáltatott adatok alapján történő adómegállapítás mellett.
Kamat az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésén alapuló visszatérítési igény esetén
Amennyiben az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésén alapuló adóvisszatérítési igény megalapozott, az adóhatóság a visszatérítendő adó után kamat fizetésére köteles. A Módosítás – reflektálva az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli döntésére – egyértelműsíti, hogy amennyiben a visszatérítés alapja nem adófizetési kötelezettség keletkezését előíró norma, hanem az adóalap utólagos csökkentésére vonatkozó szabály Alaptörvény-ellenessége vagy uniós jogba ütközése, akkor a kamatra való jogosultság kezdő időpontja az adóalap-csökkentésre való jogosultság kezdő időpontjával egyezik meg.
Üzletlezárás a pénztárgéppel kapcsolatos mulasztások esetén
A korábban hatályos szabály szerint az adóhatóságnak a pénztárgéppel kapcsolatos ismételt mulasztás esetén nincs lehetősége az üzletlezárás mellőzésére. Mivel az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem jelentős, adminisztratív jellegű mulasztások (pl. pár száz forintos kasszaeltérés) ismételt elkövetése sem áll arányban az üzletlezárással, ezért a Módosítás úgy módosítja a szabályt, hogy az adóhatóságnak lehetősége van mérlegelni, így akár mellőzni is a büntetés kiszabását.
Biztosítási intézkedés, ideiglenes biztosítási intézkedés
Az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése vonatkozásában a jogalkotó két helyen is változásokat eszközöl.
A jogszabály korábbi szövegezése alapján ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére az erre okot adó körülmény felmerültétől számított 5 napon belül volt lehetőség. A bírói gyakorlatban azonban az 5 napos határidő kezdőidőpontját illetően eltérő értelmezések jelentek meg, így az ideiglenes biztosítási intézkedés időbeliségére vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontosítása vált szükségessé. Összhangban a bírói gyakorlattal az 5 napos határidő az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére okot adó körülmény adóhatóság általi tudomásszerzésétől kell számítani a Módosítás alapján.
Rögzíti továbbá a jogalkotó azt is, hogy a korábban megszokott tartalmi követelmények mellett az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzésben az adóhatóság kötelezettsége, hogy az intézkedésre okot adó határidő kezdőnapját megjelölje.
Szintén változás, hogy az adóhatóság a biztosítási intézkedés és az ideiglenes biztosítási intézkedés alatt kérelmezett kifizetést engedélyező végzés kibocsátása helyett megkereséssel köteles élni pénzforgalmi szolgáltató irányába a kifizetés teljesítése végett. Ez a módosítás már a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.
Lépjen kapcsolatba szakértőinkkel!
