Adózást is érintő új törvényjavaslat

I. A helyi adókról szóló törvény módosítása

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (’Htv.’) hatályos rendelkezései értelmében az állami tulajdonú épületek és telkek után nem kell építményadót, illetve telekadót fizetni abban az esetben, ha az állami ingatlan vagyonkezelője költségvetési szerv vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A törvényjavaslat ezen mentességet terjesztené ki az egyesületek és az alapítványok vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú épületekre és telkekre is.

A Törvényjavaslat már a hatálybalépéskor tartó adóévre vonatkozóan eltörölné az adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó kötelezettséget. A Törvényjavaslat értelmében az adóelőleg-kiegészítésre vonatkozó kötelezettség eltörlése a naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozásokra is kiterjedne.

Tovább szűkítené a Törvényjavaslat az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adóból befolyt bevételek felhasználásával kapcsolatos döntési jogkörét, ezeket a bevételeket a jövőben nem használhatnák az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó járulékok finanszírozására. A Törvényjavaslat ezen túlmenően eltörölné a reklámhordozók építményadó-kötelezettségét, a jövőben ezekre tekintettel nem kellene építményadót fizetni.

II. A közösségi jogra való hivatkozással megindítható speciális eljárásokat és az ehhez kapcsolódó késedelmi kamat mértékét érintő változások

A Törvényjavaslat a közösségi jogra való hivatkozással megindítható speciális eljárások vonatkozásában egyértelművé tenné, hogy az adózók akkor is jogosultak önellenőrzés benyújtására vagy visszatérítési igény előterjesztésére, ha az Európai Unió Bírósága (’EUB’) előzetes döntéshozatali eljárása (ítélete) keretében meghozott döntésében arra a megállapításra jut, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály ellentétes az uniós joggal. A pontosítást vélhetően az is indokolta, hogy az utóbbi időben számos adó visszatérítési eljárás indult, elég csak a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylési eljárásokra gondolni, ahol sokáig nem volt egyértelmű, hogy az adózók ezen tárgykörökben meghozott EUB döntések alapján élhetnek-e visszatérítési igénnyel.

Szintén a fentebb hivatkozott speciális eljárásokhoz kapcsolódik, hogy amennyiben az adózók visszatérítési igénye megalapozott volt, a hatályos szabályok értelmében az adóhatóság az adó visszatérítése mellett a jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatot köteles az adózó részére megfizetni. Ugyanakkor az EUB ítéletében kimondta, hogy az egyszeres jegybanki alapkamat alkalmazása nem összeegyeztethető a közöségi joggal.

Ennek megfelelően a Törvényjavaslat a késedelmi kamat mértékét – azon eljárások esetén, ahol az adózónak az Alkotmánybíróságnak, a Kúriának, illetve az Európai Unió Bíróságának a döntése alapján visszatérítési igénye keletkezik –, a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékében határozná meg. A törvényjavaslat értelmében az új kamatmértéket a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

III. EKAER-t érintő változások

A Törvényjavaslat rendkívüli mértékben módosítaná EKAER-re vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is, mellyel lényegében 2021. január 1-jétől megszüntetné a bejelentési kötelezettséget a nem kockázatos termékek szállítására vonatkozóan. Jóllehet a pontos részletszabályokat a vonatkozó miniszteri rendelet fogja tartalmazni, ugyanakkor a Törvényjavaslat alapján a következő változásokra lehet előzetesen számítani:

• Nem kockázatos termékek szállítása kapcsán teljesen eltörlésre kerülne a bejelentési kötelezettség;
• A vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott kockázatos termékek szállítását továbbra is bejelentési kötelezettség terhelné, ugyanakkor az még kérdéses, hogy ezzel összefüggésben milyen érték vagy tömeghatárt meghaladó esetekben szükséges a bejelentés
• Pontosításra kerülnének az EKAER mulasztási bírság kiszabására vonatkozó rendelkezések;
• Meghatározásra kerülne, hogy a 40%-ig terjedő EKAER mulasztási bírság kizárólag abban az esetben szabható ki, ha a bejelentési kötelezettség nem vagy hibás teljesítése a fuvarozott termék mennyiségéhez (súlyára) vagy értékéhez kapcsolódik. Minden más esetben (pl.: kirakodási cím elírása esetén) az adózás rendjéről szóló törvény általános mulasztási bírság rendelkezései lennének alkalmazandók;
• Bevezetésre kerülne a termékegység fogalma, amely az egy feladótól az egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott terméket takarná;

A Törvényjavaslat indokolása alapján a módosításokra az európai uniós jognak való megfelelés érdekében volt szükség, figyelembe véve az EKAER működésének elmúlt 5 évében szerzett adóhatósági tapasztalatokat is.
Figyelemmel arra, hogy az Európai Bizottság az EKAER-rel szemben támasztott kifogásai között említette a kockázati biztosíték mértékére és annak meghatározására vonatkozó rendelkezéseket is, ezért felmerülhet, hogy az EKAER működésével összefüggő miniszteri rendelet e tekintetben is tartalmaz majd módosításokat. Továbbá kérdéses az is, hogy a módosítások hatására a kockázatos termékek köre is megváltozik-e.
Látható tehát, hogy az EKAER kapcsán eddig sosem látott mértékű módosításokra kerülhet sor, amely egyes adózók számára jelentős könnyebbséget, míg másoknak továbbra is fennálló – jelentős mulasztási bírság kockázatot magában hordozó – adminisztratív terhet jelent. Annyi egészen biztos, hogy számos cégnek kell teljesen újragondolni és szükség esetén módosítani az eddig alkalmazott EKAER folyamatokat, amely kapcsán szakértőink készséggel állnak rendelkezésre.

Mivel ezidáig a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet nem jelent meg, így az abban foglaltakról egy következő hírlevelünkben adunk tájékoztatást.