Brexit – az Egyesült Királyság törvénytervezete a kilépésről

Vámjogi következmények

A közelmúltban felkerült a brit parlament honlapjára az Európai Uniós szerződés visszavonásáról szóló törvénytervezet, mely többek között azt is tartalmazza, hogy a Brexitet követően a nemzeti bíróságok nem hivatkozhatnak az EU Bíróságának ítéleteire, illetve az EU Bíróságának döntései nem lesznek számukra kötőerejűek. Ennek a fejleménynek kiemelt a jelentősége a közvetett adózás terén, ahol az áfa és vám szabályok közösségi jog szerinti értelmezése az EU Bírósága által történik, mely alapján tagállami ügyeket befolyásoló döntések születnek.

A brit kormány a fentieken túl kiadott egy, a közösségi vámunióból való kilépést követően alkalmazható alternatívákat felvázoló dokumentumot. Az Egyesült Királyság részéről alapvetően két alternatíva képzelhető el, melyek közös vonása, hogy a kilépéssel felmerülő adminisztratív terhek jelentős mérséklését tűzték ki célul. Az egyik lehetőség szerint a brit vámszabályokat teljesen harmonizálnák az uniósokkal a jövőben is, mely alapján nem lenne szükség vámhatárra az Egyesült Királyság és az EU között. A másik alternatíva egy külön megállapodást jelentene az EU-val, az adminisztratív feladatok hatékony automatizálásával, elsősorban technológiai eszközök kidolgozása útján.

Társadalombiztosítás

Az EU-ban a szociális rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 EK rendelet (Rendelet) határozza meg mely tagállam nemzeti joga irányadó a tagállamok közötti mozgás esetén. A Rendelet rendelkezései alapján lehetőség van arra, hogy általános esetben 2 (de legfeljebb 5 évig) a munkavállaló a küldő állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt maradjon akkor is, ha másik tagállamban végez munkát (azzal, hogy egy magánszemély egyszerre csak egy tagállam társadalombiztosítási rendszerében lehet biztosított).

Az Egyesült Királyság Európai Uniós tagságának megszüntetésével összefüggésben felül kell vizsgálni milyen szabályok lesznek irányadók a brit munkavállalók Uniós tagországok területén végezhető tevékenységük kapcsán. A kiválást követően az alábbi helyzetek valószínűsíthetőek egy az Egyesült Királyság és Magyarország közötti mozgás esetén:

• Ha az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagja marad, vagy erre vonatkozó külön megállapodást köt, akkor a Rendelet rendelkezései továbbra is hatályban maradhatnak és nem történik érdemi változás.
• A fentiek hiányában lehetőség van kétoldalú társadalombiztosítási egyezmény megkötésére, amely alapján a munkavállaló az egyezményben meghatározott feltételek szerint, meghatározott időtartamra maradhat (jellemzően 2-5 évre) hazája társadalombiztosítási rendszerében és mentesülhet társadalombiztosítási járulékok fizetése alól a fogadó államban vagy;
• kétoldalú társadalombiztosítási egyezmény hiányában a magyar jogszabály különleges rendelkezései alapján a legfeljebb 2 évre Magyarországra küldött brit munkavállalók mentesülhetnek a magyarországi társadalombiztosítási kötelezettségek alól. Hosszabb kiküldetés esetén, a Magyarországon dolgozó angol munkavállalók bekerülnek a magyar társadalombiztosítási rendszerbe, azaz járulék fizetési kötelezettségük keletkezik és szolgáltatás igénybevételére válnak jogosulttá.

Magyar munkavállalók Egyesült Királyságban történő jövőbeni munkavégzése kapcsán hasonló kérdések merülhetnek fel. Valamint felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a várhatóan változó Egyesült Királyságbeli belső szabályozások egyéb itt nem jelzett kérdéseket is felvethetnek.

Bevándorlás

Magyarországon eltérő bevándorlási szabályok vonatkoznak az EGT tagállamok állampolgáraira és nem EGT-tagállamok (harmadik ország) állampolgáraira.

Amennyiben a magánszemély EGT tagállam állampolgára, nincs szükség munkavállalási engedélyre. A magánszemélyt be kell regisztrálni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál az érkezését követő 3 hónapon belül, illetve a fogadó társaság kötelezett bejelenteni a munkavállalót a területileg illetékes Munkaügyi Hivatalnál, legkésőbb a munkába állás napján.

Az EU-ból történő kiválásával azonban nem zárható ki, hogy az Egyesült Királyság elveszíti az EGT tagságát is és a közeljövőben a brit állampolgárokra a harmadik országbeli magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az EGT-n belüli regisztráció helyett:

• Minden, nem EGT-állampolgár számára kötelező összevont tartózkodási és munkavállalási engedély birtoklása ahhoz, hogy Magyarországon dolgozhassanak.
• Az angol állampolgároknak nem szükséges vízumot igényelniük a beutazáshoz, az összevont engedély iránti kérelem beadható Magyarországon belül, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál. Azonban a magánszemélyek addig nem kezdhetik meg tevékenységüket, ameddig az engedélyt nem állították ki.
• Az engedély kiállítása akár 70 napig is eltarthat, és a magánszemélynek igazolnia kell a pozícióhoz releváns képzettségét.
• A magyar munkaerőpiac védelme érdekében a fogadó magyar Társaság abban az esetben alkalmazhat, fogadhat nem-EGT állampolgár munkavállalót, ha a helyi vagy az európai munkaerő piacon nincs olyan jelölt, aki az üres pozícióra megfelelő és regisztrált a helyi Munkaügyi Hivatalnál.