blue head

Hírek

Ellenőrzési hullám a foglalkoztatóknál

Az Ön cége is érintett?

A növekvő foglalkoztatási nehézségekre és a jelentős adózási következményekre figyelemmel a megbízási és vállalkozási szerződések adóhatósági vizsgálata is egyre inkább teret nyer. A kialakult joggyakorlattal az is jár, hogy az adóhatóság kiforrott szempontrendszert tud bevetni a kiszervezett munkafolyamatok szerződéses hátterének, illetve valódi körülményeinek megítélése kapcsán.

Tapasztalataink alapján egyre gyakrabban keres az adóhatóság leplezett foglalkoztatása utaló, névleg megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységeket. Ilyen vizsgálatok során a foglalkoztatók idén már lényegesen nehezebb helyzetben vannak, mint korábban: egy, az év eleje óta hatályos jogszabálymódosítás értelmében már arra sem lehet hivatkozni, hogy a mindkét fél akarata megbízási, illetve vállalkozási szerződés, nem pedig munkaszerződés megkötésére irányult; ezen felül a foglalkoztató köteles bizonyítani, hogy a kérdéses jogviszony a Polgári Törvénykönyv, nem pedig a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik.

Fontos és gyakran elfeledett tény, hogy nem kizárólag vállalkozási, illetve megbízási szerződések hordozhatnak átminősítési kockázatot: a munkavállaló munkaerejének átengedésére irányuló szerződések is átminősíthetőek. Példaképpen egy pontatlanul megfogalmazott szolgáltatási szerződés, ahol a szolgáltatás részét képezi az is, hogy a szolgáltató munkavállalói munkát végeznek a szolgáltatás igénybe vevőjénél, felfogható akár burkolt munkaerő-kölcsönzési megállapodásként is. Az ellenőrzési kockázatot az ilyen szerződéseknél az is fokozza, hogy egyrészt a munkaerő-kölcsönzés engedélyköteles tevékenység, másrészt, hogy a NAV által előre jelzett ellenőrzési irányok alapján idén kiemelt szerepet kap a munkaerő-kölcsönzési szektor vizsgálata.

Kimondható, hogy valamennyi olyan vállalkozásnál, amely huzamosabb, vagy határozatlan ideig veszi igénybe munkaviszonyban is végezhető tevékenységek elvégzésére külső felek szolgáltatásait megbízási, vállalkozási vagy hasonló szerződés keretében, emelkedett ellenőrzési kockázattal kell számolni. Emellett egy kedvezőtlen adóhatósági megállapítás kockázatát is emelik a teljesség igénye nélkül a következő körülmények:

  • KATA szerint adózók teljesítenek a vállalkozásnak szolgáltatást, különösen az az eset, ha a szolgáltatást nyújtó korábban munkavállaló volt;
  • Egyénileg végezhető feladatot lát el olyan külső fél, aki korábban munkavállaló volt, vagy korábbi belsőleg végzett tevékenység kerül kiszervezésre;
  • Korábbi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében folyik tovább;
  • A munkavégzés egyénileg is végezhető, kiszervezhető tevékenységre irányul, melyet munkaviszony keretében is el lehetne látni (például: IT, logisztika, őrző-védő szolgáltatások, ingatlanüzemeltetés pl. takarítás, egyes gyártási vagy kutatási részfolyamatok).

Amennyiben a leplezett foglalkoztatás megállapítható és az adóhatóság a szerződést átminősíti, a foglalkoztató oldalán szja és tb fizetési kötelezettség keletkezik visszamenőlegesen, illetve az igénybevett szolgáltatás utáni áfa sem vonható le, színlelt szerződés okán. Emellett HIPA-ban sem számolható el alvállalkozói teljesítésként a szolgáltatás és a tényleges foglalkoztatónak az összmegállapítás utáni szankciókat (adóbírság, késedelmi pótlék) is viselnie kell, valamint büntetőjogi felelősséggel is szembe kell néznie az ügyvezetőnek.

Mindemellett egy átminősítés további munkajogi következményeket is vonhat maga után, például a szerződés megbízó általi felmondása a munkaviszony egyoldalú (és jogellenes) megszüntetésének minősülhet, melyre tekintettel az ellenérdekeltté váló fél végkielégítést és kártérítést követelhet. Ez még abban az esetben is kiemelt kockázatot jelent, ha a foglalkoztatást az adóhatóság nem is vizsgálta, hiszen akár egy, akár több megbízott / vállalkozó által indított igényérvényesítési eljárás ráirányíthatja a NAV figyelmét az alkalmazott konstrukciókra. Természetesen szolgáltatási szerződés (munkaerő-kölcsönzéssé történő) átminősítése esetén a kockázat eleve halmozottan jelenik meg, valamennyi érintett munkavállaló kapcsán.

A már adós vonatkozású ítéletek teljes mértékben felhasználják és átültetik a jogviszonyok elhatárolására kialakított, elsősorban polgári jogi gyökerű szempontrendszert. Mindemellett látható az is, hogy egy megbízási, vagy vállalkozási jogviszony megindokolására szánt jellemző ellenérvekre is bevett válasza van a hatóságoknak, vagyis például egy, a felek szerződéses szabadságát felvonultató érvelés nem alkalmas a konstrukciók megvédésére és a negatív jogkövetkezmények elkerülésére, különösen a már említett jogszabálymódosítás óta.

Adóhatósági jogvitákra specializálódott csapatunk ezért valamennyi kiszervezett munkafolyamat vonatkozásában javasolja a részletes vizsgálatot annak megállapítására, hogy egy adóhatósági átminősítés kockázata milyen mértékben merül fel. A szerződések és a munkavégzés tényleges körülményeinek áttekintésével szakértőink javaslatot tesznek azokra az intézkedésekre – akár a tényleges körülményeket, akár a szerződéses hátteret illetően – amelyekkel csökkenthető a kockázat.  

Hasznosnak találta?