Hírek
Jelentősen megváltozhatnak az amerikai érdekeltséggel is rendelkező társaságok és magánszemélyek magyar adókötelezettségei 2024-től
Nagy nyilvánosságot kapott tavaly nyáron, hogy az Amerikai Egyesült Államok júliusban felmondta a Magyarországgal a kettős adóztatás elkerülése érdekében kötött egyezményt, amely több mint 30 éve alkalmazandó. A szerződés maga rendezi a megszűnés szabályait, ez alapján az egyezmény rendelkezései – figyelemmel a felmondás 2022. júliusi közlésére, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) február 13-ai tájékoztatására – 2024. január elsejétől már nem alkalmazhatók.
Bár a gazdasági kapcsolatokra tekintettel nem zárható ki egy másik szabályozás bevezetése a kettős adóztatás elkerülésére, tekintettel a nemzetközi kapcsolatok sajátosságaira és a megállapodások időigényére, célszerű felkészülnünk egy olyan – akár több éves – időszakra, amelyben a két ország között nem áll majd fenn kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmény. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb változásokat foglaljuk össze, adóterületenként csoportosítva.
Személyi jövedelemadó
Az adóügyi illetőség
Az adókötelezettségek megállapításának első lépése az adóügyi illetőség meghatározása: egyezmény hiányában előfordulhat, hogy ugyanabban az időszakban mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti a magánszemélyt, vagyis mindkét országban az úgynevezett világjövedelme adóköteles, amely magába foglalja a munkavégzéssel kapcsolatban megszerzett jövedelmeket, a befektetésből származó, továbbá valamennyi egyéb jövedelmet. Ezt a kettős adóztatási helyzetet oldotta fel az egyezmény, meghatározva, hogy ilyen esetben melyik országban tekintendő belföldi illetőségűnek a magánszemély, valamint egyes jövedelmeivel kapcsolatban melyik országot illeti meg elsődlegesen az adóztatás joga.
A magyar szabályozás szerint – egyezmény hiányában – amerikai kötődésüktől (lakóhelyüktől, munkavégzési helyüktől) függetlenül magyar adóügyi illetőségűnek minősülnek például a magyar állampolgárok (kivéve azokat, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek és nincs magyar állandó bejelentett lakcímük, tartózkodási helyük): ők hiába tartózkodnak akár egész évben az Egyesült Államokban, a világjövedelmük magyar adókötelezettség alá esik. Az amerikai adóügyi illetőségűek esetén a magyar adókötelezettség korlátozott: kizárólag a Magyarországról származó jövedelmekre terjed ki: azonban esetükben a külföldön megfizetett adó beszámításának lehetősége is korlátozott.
A továbbiakban a leggyakrabban előforduló jövedelemtípusokra vonatkozó tudnivalókat gyűjtöttük össze.
A munkaviszonyból, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Magyarország az egyezmény alapján korábban az úgynevezett mentesítési módszert alkalmazta: az amerikai adókötelezettség alá eső jövedelem (eltekintve a forrásadó alkalmazásának kivételes esetétől) mentesült a magyar adófizetési kötelezettség alól, az amerikai forrású, magyar adófizetési kötelezettség alól mentesített jövedelemről csupán adatot kellett szolgáltatni a magyar adóhatóság részére.
A munkaviszonyból, valamint az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem Magyarországon az úgynevezett összevont adóalapba tartozik: az egyezmény megszűnését követően ezek Magyarországon is bele fognak tartozni az adóalapba, de az USA-ban megfizetett adót annak 90%-áig, de legfeljebb a teljes magyar adókötelezettség mértékéig be lehet számítani a magyar kötelezettségbe. Ez egyformán igaz mind a magyar illetőségűek munkaviszonyból, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmére, mind az amerikai adóügyi illetőségűek magyar forrású (például belföldön végzett munkához, belföldi ingatlanhoz kapcsolódó) jövedelmére.
Az effektív adófizetési kötelezettség tekintetében ez azt eredményezi, hogy míg az egyezmény hatálya alatt az effektív adóteher megegyezett az amerikai adókötelezettséggel, az egyezmény megszűnését követően a magyar és az amerikai közül a magasabb effektív adókulcshoz igazodik.
A kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereségből származó jövedelem
Az egyezmény alkalmazásának időszakában a fenti három jövedelemtípus az illetőség országában minősült adókötelesnek, azzal, hogy osztalék esetében lehetőség volt forrásadó levonására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy magyar illetőségű magánszemély amerikai forrású kamat-, valamint árfolyamnyereségből származó jövedelmén csak magyar adókötelezettség merült fel: az osztalékot terhelő amerikai forrásadó pedig beszámítható a magyar adókötelezettségbe.
Az egyezmény megszűnését követően magyar adóügyi illetőségű magánszemély amerikai forrású, valamely fenti kategóriába eső jövedelme esetén az Egyesült Államokban megfizetett adó beszámítása nem eredményezheti a magyar adókötelezettség 5% alá történő csökkenését. Így például egy 30% mértékű amerikai adókötelezettség csak 10%-ig számítható be, vagyis a tényleges adóteher összesen 35% lesz (figyelembe véve az Egyesült Államokban megfizetett 30% adót, valamint a Magyarországon felmerülő 5% adókötelezettséget). Amerikai adóügyi illetőségű magánszemély magyar forrású fenti jövedelmei (például magyar bank által fizetett kamat, magyar társaság által fizetett osztalék) esetén a magyar adókötelezettség 15%: az esetleges amerikai beszámítási, mentesítési lehetőségeket a helyi jogszabályok rendezik.
Társasági adó
A telephely („permanent establishment”)
Egy amerikai illetőségű társaság magyar adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki: az egyezmény megszűnését követően azonban telephely létrejöttének megállapítása (és így adókötelezettség felmerülése) jóval szélesebb körben merül fel.
A magyar társasági adótörvény ugyanis egy tágabb telephely-fogalmat alkalmaz, azonban az egyezmény, mint nemzetközi szerződés magasabb rendű jogforrás, így annak szabályai felülírják a magyar belső szabályozás rendelkezéseit. Egyezmény hiányában azonban előfordulhat, hogy egy Egyesült Államokban bejegyzett társaság – változatlan magyarországi jelenlét, gazdasági tevékenység mellett – 2024-től telephellyel rendelkezőnek minősül, így magyar társaságiadó-kötelezettségek is felmerülnek.
Ilyen eset lehet például az építési, bányászati tevékenységgel összefüggésben létrejövő telephely: míg az egyezmény alkalmazásának időszakában (2023 végéig) csak akkor keletkezik telephely, ha a tevékenység a 24 hónapot meghaladja, 2024-től azonban már a 3 hónapot meghaladó tevékenységgel is létrejön a telephely.
Hasonló problémát vet fel a szolgáltatási telephely, az úgynevezett „service permanent establishment”: az amerikai vállalkozás tekintetében magyar telephelyet keletkeztet a munkavállalón vagy más hasonló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyen keresztül folytatott szolgáltatásnyújtás, ha a szolgáltatás nyújtása bármely 12 hónapos időszakban meghaladja a 183 napot.
Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatási telephely definíciója szigorúbb, mint az ügynöki telephely (angolul „agency permanent establishment”), hiszen a magánszemély tevékenysége már akkor is megalapozza a telephely létrejöttét, ha nem rendelkezik az amerikai vállalkozás nevében való szerződéskötési jogosultsággal.
Forrásadó-limitáció megszűnése
Az egyezmény az osztalékjövedelem tekintetében felső határt szabott a forrásországban felmerülő adókötelezettség vonatkozásában: ennek megfelelően az amerikai vállalkozás által magyar vállalkozás részére fizetett osztalékkal összefüggésben felmerülő amerikai adókötelezettség nem haladhatta meg az 5%, illetve 15% mértéket (attól függően, hogy az osztalékra jogosult haszonhúzó társaság milyen tulajdoni aránnyal rendelkezik az osztalékot juttató társaságban).
2024. januárjától a fenti korlátozás megszűnik és a forrásadó tekintetében az Amerikai Egyesült Államok belső szabályai alkalmazandóak, amely az általános 30% mértékű forrásadó alkalmazásával várhatóan magasabb adóterhet eredményez.
Az osztalékot terhelő forrásadó-plafon eltörlésénél is komolyabb következményekkel jár az egyezmény megszűnése a kamatjövedelem, valamint a jogdíjkifizetések tekintetében: míg eddig az amerikai társaság által magyar illetőségű társaság részére fizetett kamat és jogdíj esetén amerikai adókötelezettség nem merült fel, a jövőben az amerikai belső szabályok szerint, általános esetben 30% mértékű forrásadó kötelezettséggel kell számolniuk az érintetteknek.
Ingatlanvagyon és az abból származó jövedelem
Az egyezmény alapján az ingatlanvagyonból származó jövedelem megadóztatható a fekvése szerinti országban: figyelemmel arra, hogy Magyarország a kettős adóztatás elkerülésére a mentesítés módszerét alkalmazta, ez azt jelentette, hogy egy magyar illetőségű társaság amerikai fekvésű ingatlanából származó jövedelme (például bérleti díj) mentesült a magyar adókötelezettség alól – az egyezmény megszűnését követően azonban a világjövedelmének részeként a magyar adóalapba is beletartozik.
Az egyezmény megszűnése szintén érinteni fogja azon magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságokat, amelyek közvetlen tulajdonosa amerikai társaság. Egyezmény hiányában a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság elidegenítése (vagy a magyar társaságban történő tőkeleszállítás) esetén realizált nyereséget 9%-os magyar társasági adó fogja terhelni amellett, hogy ezen nyereség az Egyesült Államokban is adóztatható. Fontos megjegyezni, hogy a magyar társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli az amerikai tulajdonos által meg nem fizetett, de az adóhatóság által megállapított magyar társasági adóért, amennyiben a magyar társaság elmulasztja bejelenteni az adóhatóság részére, hogy ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül.
Transzferár-megállapítási mutatószámok felülvizsgálata
Az egyezmény alkalmazhatóságának megszűnésével (és potenciálisan a kettős adóztatás felmerülésével) növekedhetnek az érintett adózók fizetési kötelezettségei: ezen ráfordítás-növekedés pedig akár a piaci árakra is hatással lehet. A szokásos piaci árak változását szükséges figyelembe venniük a magyar és amerikai kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti ügyleteik során alkalmazott árak meghatározása, vagy a társasági adóalapjuk meghatározása során alkalmazott transzferár-korrekciós tételek alkalmazása során. Kiemelt figyelmet érdemes fordítani a Magyarországról az Egyesült Államokba irányuló finanszírozásokra, amelyek során a fizetett kamatot forrásadó kötelezettség terhelheti. A kifizetés jogcímének, a kamat tényleges kifizetésének, a forrásadó felmerülésének, beszámíthatóságának és elszámolhatóságának kérdéseit és mindezek transzferár hatásait szükséges lesz megfontolni a jövőben.
****
Ugyan a korábbi egyezmény még hozzávetőleg egy évig alkalmazandó, amerikai érintettség esetén érdemes már most felkészülni a 2024. januártól előálló helyzetre. A fenti változások kapcsán érintett társaságok, magánszemélyek esetében a kollégáink segíthetnek a vagyoni helyzet, valamint az érintett jövedelmek, szerződések áttekintésében, és az esetleges jövőbeni többlet adókötelezettségek meghatározásában. Amennyiben ezzel kapcsolatban kérdésük merülne fel, forduljon hozzánk bizalommal.
Ismerje meg szakértőinket!
