Behajthatatlan követelések áfája: Hogyan készüljünk fel a visszaigénylésre?

A jelenlegi gazdasági környezetben általánosan várható jelenség, illetve egyre nagyobb esetszámban fordul elő, hogy az adósunk nem tudja teljesíteni a kötelezettségét. Egyes szektorok, például az energiapiac már most is jelentősen ki van téve ennek a kockázatnak a növekvő árak miatt, azonban vannak arra utaló jelek, hogy ez a helyzet átgyűrűzhet más piacokra is.

Amikor növekszik a nemteljesítő kintlévőségek volumene, előtérbe kerülnek a kockázatmenedzselési stratégiák. Ilyen stratégia lehet a behajthatatlannak minősülő követelésekre eső, már megfizetett áfa visszaigénylése is, amely sikeressége esetén jelentős pénzügyi forrást biztosíthat a vállalkozásoknak egy nehéz gazdasági helyzetben.

A behajthatatlan követelések áfája ma már egyre kevesebb korlátozás mellett igényelhető vissza, köszönhetően az Európai Unió Bírósága és a Kúria ebben a témában hozott döntéseinek. Így például már a nemteljesítő lakossági ügyfelek felé fennálló követelések után is visszaigényelhető a megfizetett adó.

Hogyan lehet felkészülni a követelések nemteljesítése esetén beálló helyzetre?

A behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylésének vannak objektív, azaz a tényleges körülményektől függetlenül teljesítendő feltételei, amelyeket az áfa törvény tételesen felsorol. Ilyen feltétel például, hogy az eladó és a vevő független felek legyenek, az áfát visszaigénylő ne álljon csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, illetve, hogy az üzleti partner előzetes írásos értesítést kapjon az áfa visszaigényléséről. Számos objektív feltételt kell tehát teljesíteni ahhoz, hogy az áfa visszaigényelhető legyen.

Ahhoz azonban, hogy sikeresen lehessen élni a visszaigénylés által biztosított lehetőséggel, a tapasztalatok alapján nem csupán a jogszabályi, hanem egyéb, az adóhatóság által elvárt, ún. szubjektív körülménynek is teljesülnie kell. Ehhez szükséges kialakítani a vállalkozások folyamataiban a megfeleléshez szükséges feltételeket.

A visszaigénylésnek ugyanis meg kell felelnie egy általános, rendeltetésszerűségi követelménynek is. Ez a bírósági joggyakorlat alapján azt jelenti, hogy a követelés behajthatatlanná minősítése során az adójogszabályoknak és azok céljának megfelelően kell eljárni. Az adóhatóság ezzel kapcsolatban szigorú feltételeket támaszt, a Kúria azonban egy közelmúltbeli döntésében gátat szabott a legszigorúbb követelmények alkalmazásának. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a visszaigénylési kérelem benyújtása után az adóhatóságtól érkezhetnek arra vonatkozó kérdések például, hogy mik voltak a követelés behajthatatlanná minősítésének körülményei, illetve felhívhatnak arra, hogy mutassuk be az erre vonatkozó releváns bizonyítékokat. Ezért érdemes megőrizni a követelésekkel kapcsolatos anyagokat, illetve célravezető a nemteljesítés folyamatát is szorosan dokumentálni.

Fontos, hogy már a szerződéskötés során is olyan garanciákat kössenek ki a vállalkozások, amelyek a követelések nemteljesítése esetére is segítik a későbbi jogérvényesítést. Emellett, amennyiben a jövőben várhatóan megnő a nemteljesítő követelésállomány, érdemes áttekinteni a vállalkozás szerződéskötéssel, azok teljesítésével és az esetleges követelések behajtásával kapcsolatos folyamatait, hogy behajthatatlanság esetén biztosan hozzá lehessen jutni a visszaigényléssel biztosított áfa összegekhez.

A folyamatok és követelésállomány áttekintésében, valamint az adóalapcsökkentés kezdeményezésében a Deloitte szakértői készséggel állnak rendelkezésére.