Hírek
Bizalmi vagyonkezelés - Bezárul a „kiskapu”
A rendeltetésszerű célokat szolgáló vagyonkezelési szerződések továbbra is adósemleges módon hozhatóak létre
Kedden a Pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűléshez a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló T/4243. törvényjavaslatot („Javaslat”), mely egyebek mellett módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek („Szja tv.”) a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítványi vagyon adókötelezettségével összefüggő rendelkezéseit.
A jogalkotó ezzel a lépéssel egyértelműen meg kívánja szüntetni a hatóságok számára is ismert, visszaélésszerű, általános adózási alapelveket sértő piaci gyakorlatot. Ezáltal a Javaslat új adójogi alapokra helyezné a vagyonkezelési struktúrák kialakítását, célzottan a rendeltetésellenes joggyakorlás kiszűrésére – ahogyan ezt az indokolás is tartalmazza.
Vagyonátadás
A Javaslat értelmében, a hatályos szabályozástól eltérően, „értékesítésnek kell tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő, magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad, a magánalapítvány részére tulajdonba ad”. Az értékesítésből származó bevétel az az érték, amelyen az átadott vagyont a kezelt vagyon, illetve az alapítvány a könyveibe felveszi (a szerződésben megjelölt vagyonrendelési érték).
Fontos kiemelni, hogy a Javaslat értelmében az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek (a vagyonrendelőnek, illetve az alapítónak) az adóbevallásában kellene megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig, vagyis a jövedelemszerzést követő év május 20-ig megfizetnie.
A Javaslat indokolása értelmében a vagyonelem átadásakor történhet (de nem kötelező) felértékelés. Ennek hiányában továbbra is lehetséges vagyonkezelési szerződések létrehozása anélkül, hogy a vagyonkezelésbe adásra tekintettel adókötelezettség keletkezne.
Kedvezményezett részére történő juttatás
A Javaslat szerint a vagyon kiadásakor juttatásban részesülő magánszemély (a kedvezményezett) az így megszerzett vagyon tekintetében annak megszerzésére fordított értékként azt az értéket vehetné figyelembe, amelyen a vagyon annak kiadásakor a kezelt vagyon, magánalapítvány számviteli nyilvántartásában (értékhelyesbítés nélkül) szerepel, vagy nem pénzben juttatott osztalék esetén annak a kiadáskori szokásos piaci értékét.
A vagyonrendelő általi átadásra és a kedvezményezett általi megszerzésre vonatkozó szabályok együttes értelmezése alapján a vagyon felértékelésének mellőzése esetén a tranzakciók során zárt rendszerben történik a vagyonelem megszerzésére fordított érték figyelembe vétele: a vagyonelemet juttatásként megszerző kedvezményezett egy későbbi átruházás esetén szerzési értékként a vagyonelemnek a vagyonrendelőre irányadó szerzési értékét veheti figyelembe. Például, ha egy átadott üzletrész számviteli nyilvántartás szerinti értéke 3 millió forint (értékhelyesbítés nélkül), a kedvezményezett magánszemély ezt veheti figyelembe megszerzésre fordított értékként az üzletrész későbbi értékesítése során, az ezt meghaladó érték adókötelezettség tárgyát képezné.
Amennyiben a vagyonrendelő élt az adókötelezettséget eredményező felértékelés lehetőségével, úgy a kedvezményezett már a „felértékelt” összeget veheti figyelembe megszerzésre fordított értékként.
A fentiekkel összefüggésben a Javaslat adminisztrációs kötelezettséget állapítana meg a vagyonkezelők, magánalapítványok számára: a kedvezményezett által a fentiek szerint figyelembe vehető szerzési értékről a vagyonkezelő, a magánalapítvány a vagyonelem kiadását követő 30 napon belül tájékoztatná a kedvezményezettet és egyidejűleg adatot szolgáltatna az állami adó- és vámhatóság részére (a tájékoztatással, adatszolgáltatással kapcsolatban további részleteket nem tartalmaz a Javaslat).
Ingyenes használat
A Javaslat iránymutatást tartalmaz arra a korábban nem szabályozott esetre is, ha az átadott vagyonelem magánszemély részére való juttatása a tulajdonjog átruházása nélkül történik: a bonyolult megfogalmazásra egyszerű példa a családi ingatlan, amelyet a vagyonrendelő magánszemély kedvezményezett családtagja ingyenesen használhat. A jelenleg hatályos szabályozás szerint ezen juttatás adókezelése nem tisztázott, és nem zárható ki a Javaslatban szereplő megoldásnál kedvezőtlenebb adókövetkezmények alkalmazása.
A Javaslat alapján a magánszemély fenti jövedelemszerzése a jövőben mentesülne az adókötelezettség alól, míg személyi jövedelemadó kötelezettség merülne fel a kezelt vagyon, illetve a magánalapítvány oldalán: adókötelesnek minősülne a juttatással összefüggő, a kezelt vagyont, magánalapítványt terhelő költség, ráfordítás, amellyel kapcsolatban az adókötelezettségeket a költség, ráfordítás elszámolásának hónapjára vonatkozóan kellene teljesíteni.
Várható hatályba lépés
A lehetséges változások hatályát a Javaslat a hatályba lépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokon, bejegyzett magánalapítványokon kívül kiterjeszti a már létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében vagy a már bejegyzett magánalapítvány részére történő, a hatálybalépést követő újabb vagyonátadás esetére is.
A Javaslat hatálybalépése a törvény kihirdetését követő harmincadik nap, amely – figyelembe véve a jogalkotási folyamat időigényét – várhatóan nyár végére fog esni.
