Brexit - még egy év van hátra

Mit tudtunk meg az utóbbi hetekben?

Mostanra tudjuk, hogy az Egyesült Királyság kilépése egy 21 hónapos átmeneti időszak után következik be, amelyben az EU vezetői hivatalosan az elmúlt hetekben egyeztek meg (az ún. kilépési szerződés feltételei szerint). Az Egyesült Királyságnak ugyan ehhez engedményeket kellett tennie, például az állampolgárok jogait és a halászati politikát illetően, de még a legelszántabb brexitpártiakat is megenyhítette az a tény, hogy 2021. január 1-jére az ország elhagyhatja a blokkot. Az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságnak lehetősége van kereskedelmi egyezményeket kötnie más országokkal, bár kérdéses, hogy mekkora lesz erre a hajlandóság azelőtt, hogy ismernénk az ország és az EU jövőbeli pontos viszonyát.

Az üzleti világ számára az átmenet egyértelműen jó hír, hiszen időt kap a Brexit utáni helyzetre való felkészülésre. Amint David Davis brit konzervatív politikus elmondta, nem kell tovább találgatnia a vállalkozásoknak, hogy mi történik 2019. március 29. után, és azt is bizonyítja, hogy mindkét fél szeretné elkerülni a rettegett „azonnali” és „egyezség nélküli” szakítást. A brit kormány egyértelművé tette, hogy az átmeneti időszak azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak egyszerre csak egy adag változáshoz kell alkalmazkodnia.

Az átmenetnek vannak azonban feltételei – elsősorban az, hogy a kilépési szerződést októberig megkötik, és azt a brit parlament, majd a többi tagállam ratifikálja 2019. március 29. előtt. Bár a kilépési szerződés tartalma lényegében már fix, van még két fontos kérdés – az ír határ és az EU bíróságainak hatásköre.

Az EU álláspontja szerint közös szabályozási területet kell kialakítani az északi és déli területek között, ami azt jelentené, hogy Észak-Írországra továbbra is az EU jogszabályai lennének érvényesek. Ezt az álláspontot a brit miniszterelnök és a Demokratikus Unionista Párt (DUP) elutasította azzal, hogy a megoldás aláásná az Egyesült Királyság alkotmányát, amelyhez „soha egyetlen miniszterelnök sem járulhat hozzá”. A határkérdés megoldására vonatkozóan azóta külön tárgyalások indultak.

Mennyire lehet hasznos az átmeneti időszak az üzleti élet számára, ha ez egyelőre inkább csak politikai elkötelezettség?

A brit Deloitte egy Brexit webcast keretében ezt a kérdést tette fel üzleti hallgatóinak, a kapott válaszok szerint pedig 75%-uk továbbra is a Brexit vészforgatókönyv szerint halad tovább. Csak 11%-uk halasztja későbbi dátumra a tervezést, és további 10% csökkenti az erre szánt időt és erőforrásokat.

Ennek pedig valószínűleg a kilépési szerződés eldöntetlen kérdései lehetnek az okai. Arra a kérdésre, hogy mennyire bíznak a vállalkozások abban, hogy megállapodás születik, és azt ratifikálják is 2019. március 29-ig, csak 49% adott pozitív választ.

De még ha jogi szempontból teljesen biztosak is lehetnénk az átmenetben, a vállalkozások számára a legkörültekintőbb megközelítés a Brexit tervek szerint való továbbhaladás. 21 hónap nem túl hosszú időszak az üzleti világban, és a Brexit kapcsán felmerülő egyes problémák mérete és összetettsége miatt nem lehet halogatni a kérdést.
 

A nagy kérdések

Milyen főbb problémákkal szembesülnek a vállalkozások a Brexit kapcsán?
Komoly kérdés, hogy mi lesz a vámokkal és vámkezeléssel. Ahogy korábban még soha, most napirendre kerül az igazgatósági üléseken a téma. A megkérdezettek több mint 60% mondta, hogy elsődleges fontosságúvá vált számukra ez a probléma.

A másik kérdés, amelyre a válaszadók 55%-a koncentrál, az ellátási lánc. A vállalkozások szállítóikat vizsgálják, hogy a megfelelő cégekkel legyenek szerződéses kapcsolatban, és olyan új rendszereket kell bevezetniük, amelyek segítségével megbirkóznak azokkal a változásokkal, amelyek abból erednek, hogy kívül kerülnek az egységes piacon és vámunión.

Szintén komoly kérdés a szabályozás, különösen az olyan szektorokban, mint a pénzügyi szolgáltatási szektor, a vegyipar és a gyógyszeripar. A megkérdezettek 54%-a a szabályozást nevezte meg legfőbb aggályaként, és ezeket a félelmeket valószínűleg a kilépési szerződés megszületése sem fogja enyhíteni.

Az utóbbi időben a pénzügyi szolgáltatási szektor számos szervezete hívta fel Európa-szerte a figyelmet az átmeneti időszakról szóló bejelentésre, amely alapján a vállalatok erre a forgatókönyvre készülhetnek. Ennek értelmében nem kellene fölösleges és költséges lépéseket tenni a sokkal élesebb „megegyezés nélküli” helyzetre számítva. A Bank of England bejelentette, hogy az átmeneti időszak végéig az EU-s vállalatok azzal a feltételezéssel működhetnek tovább, hogy megtarthatják jelenlegi jogosultságaikat. Az EU részéről azonban egyelőre csend van ebben a kérdésben.

Érdekes, hogy a munkaerő kérdését csak 37% tekintette aggályosnak. Ennek az lehet az oka, hogy ezen a téren kevesebb az ellentmondás. Beszédében a brit miniszterelnök elmondta, hogy a vállalkozások még mindig magukhoz vonzhatják és alkalmazhatják a számukra értékes munkavállalókat. Az EU szabályozás erről egyelőre keveset mond azon túl, hogy a „a jövőbeli együttműködésnek kedvező rendelkezéseket kell hoznia a természetes személyek szabad áramlására nézve.”

Jövőbe tekintve

Mostanra többet megtudtunk arról, hogy mit vár az Egyesült Királyság a jövőbeli kapcsolattól. Március eleji beszédében a brit miniszterelnök megismételte, hogy az Egyesült Királyság kilép az egységes piacról és vámunióból. Kifejezte az Egyesült Királyságnak azt a szándékát, hogy nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre, amely kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra és a szabályozások kölcsönös és átfogó elismerésére. Javasolta, hogy az Egyesült Királyság maradjon számos szabályozó hatóság, például az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) társult tagja. Ez a megközelítés biztosítaná az egymás piacaihoz való hozzáférés magasabb szintjét, és a vállalatoknak is csak egy keretrendszerhez kellene alkalmazkodniuk.

Az EU álláspontja a jövőbeli kapcsolatot illetően azonban némileg eltér ettől. A tárgyalási útmutatókban, amelyet a kontinens vezetői múlt héten írtak alá, az EU kizárta a miniszterelnök számos javaslatát, beleértve az EU intézményeiben, pl. az EMA-ban való részvételt is. Az EU szerint az Egyesült Királyság határvonalai, valamint a közös intézményrendszer és jogrendszer hiánya miatt külön ellenőrzésekre lenne szükség az egységes piac fenntartása érdekében. Az útmutató azonban kimondja, hogy az EU újragondolná álláspontját, ha az Egyesült Királyság engedne az egységes piac és vámunió kérdésében.

A jövőbeli kapcsolat kérdésében a brit Deloitte válaszadóinak többsége (38%) a szolgáltatások szabadkereskedelmi megállapodásba vonását említették. A második a zéró vámtarifa volt (26%), a harmadik pedig az EU-s szabályok és törvényekre való ráhatás az Egyesült Királyságban (15%).

Hosszú út áll előttünk

A jövőbeli kapcsolathoz vezető tárgyalások épp csak elkezdődtek, úgyhogy nem meglepő, hogy a felek kiindulópontja a spektrum két ellentétes pontján helyezkedik el. Sok szó esett „mazsolázgatásról”, és arról, hogy ez a jövőbeli kereskedelmi megállapodás kontextusában nem lesz lehetséges. Persze mindkét fél azokra a területekre akar majd koncentrálni, ami legjobban szolgálja az érdekeit.

A tárgyalások tehát zajlanak majd, és meglátjuk, hogy születik-e megegyezés 2020 vége előtt. Theresa May említette, hogy „az eredetileg meghatározott ütemezésről gyakran kiderül a folyamat közben, hogy nem a megfelelő volt”, ami olyan értelmezéseknek adott hangot, hogy az Egyesült Királyságnak további megvalósítási időszakra is szüksége lehet még, ha a keretekben már megállapodtak. Az Institute of Directors (IoD) ilyen „alkalmazkodási időszakról” beszélt.

Az a tény, hogy a kiindulópont a teljes integráció volt, egyedivé teszi ezt a folyamatot, amelyre talán nem lesznek érvényesek a szokásos időkeretek.

Az elmúlt hónapban láttuk körvonalazódni, hogy milyen lehetne egy jövőbeli kapcsolat, és remélhetően az elkövetkező hónapokban kitisztul majd a kép, és a vállalkozások megalapozottabb döntéseket hozhatnak ennek tükrében.