Vállalati K+F Jelentés

A magyar válaszadók véleménye

• Az elmúlt három évhez képest 2016-ban arányaiban is nagyobb százalékot mutat azoknak a válaszadóknak száma, akik a következő 1-2 évben a kutatás-fejlesztési ráfordítások növekedését várják, és az elmúlt hat évben első alkalommal többen tervezik a K+F ráfordítások növelését a következő 1-2 évben, mint ahány válaszadó a K+F ráfordítások szinten tartását tervezi. Középtávon (a következő 3-5 évben) a válaszadók közel 60%-a a K+F ráfordítások növelését tervezi 2015-höz képest, amely nagyjából megegyezik a 2015-ös százalékos aránnyal.

• 2016-ban a válaszadók a többféle támogatási lehetőség rendelkezésre állását nevezték meg a K+F ráfordítások rövidtávú (a következő 1-2 évben) növekedését befolyásoló legfontosabb tényezőjeként, amelyet a megfelelően képzett és tapasztalt kutatók rendelkezésre állása követett, és – szemben az előző évekkel – meghatározóvá vált az egyetemekkel, kutató intézetekkel kialakított jó kapcsolat és együttműködés, bár utóbbi gyakran nem feltétlenül indokolt.

• Mivel rövidtávon a többféle támogatási lehetőség rendelkezésre állása befolyásolja a vállalati K+F ráfordítások növelését, ha és amennyiben a vissza nem térítendő támogatások súlya csökken a nagyvállalatok esetében, valamint az ún. pénzügyi eszközök feltételrendszere nem lesz megfelelő a kedvezményezettek számára, akkor a relatív forrásbőség nem feltétlenül fogja a vállalati K+F ráfordítások arányos méretű növekedését eredményezni.

• Az elmúlt két évvel szemben jelentős változás, hogy a válaszadók negyede helyett, már csak 5,5%-uk nem gondoskodna cége szellemi termékeinek vagy know-how-jának védelméről semmilyen módon. A különböző eszközök tekintetében legjelentősebben az elmúlt három évben a titoktartási szabályzat, a szabadalom és a szerzői jog igénybevétele növekedett.

• Azon válaszadók közül, akik szerint a cégük folytat K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F tevékenységet, a legtöbbek számára a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének a hiánya (23,9%) jelenti a legnagyobb kockázatot, amelyet szorosan követ az adóhatóság K+F adókedvezményekre vonatkozó álláspontjával kapcsolatos bizonytalanság (19,6%), illetve a K+F tevékenységekhez kapcsolódó költségeket alátámasztó belső elszámolások (17,4%) kialakítása.

Regionális megállapítások

• A 2016-os és a tavalyi eredmények összehasonlítása arra mutat rá, hogy a vállalatok többet kívánnak befektetni K+F projektekbe, mind a következő 1-2 (45%), mind pedig 3-5 év során (57%).

• A K+F befektetések növelésének fő mozgatórugói a vállalatok életében az elérhető adókedvezmények bővülése –melyek segítségével a támogatások, adóalap-csökkentések stb. optimális kombinációját vehetik igénybe –, valamint a képzett és tapasztalt szakértelem rendelkezésre állása.

• A legtöbb vállalat (71%) továbbra is együtt fog működni olyan harmadik felekkel, mint pl. az egyetemek és kutatóintézetek, mely konstrukció minden fél számára komoly előnyökkel jár.

• A felmérésben részt vevő országok vállalatainak aggályait azok a bizonytalanságok okozzák, melyekkel a felhasznált támogatások és adókedvezmények adóhatósági vizsgálata és a K+F tevékenységek azonosítása során szembesülnek, valamint a képzett és tapasztalt kutatószemélyzet hiánya.

• A vállalatok nagy része alkalmaz valamilyen vállalati titoktartási szabályzatot know-how-i és szellemi tulajdonai (69%), szabadalmai és használati mintaoltalmai (40%), valamint védjegyei (31%) védelmére.

Archív

2015
magyar nyelven | angol nyelven

2014
magyar nyelven | angol nyelven

2013
magyar nyelven | angol nyelven

2012
magyar nyelven | angol nyelven

2011
magyar nyelven | angol nyelven