Célzott transzferár-ellenőrzések várhatók a NAV-tól

A transzferár-ellenőrzések tekintetében szolgáltatói szemléletet érvényesít az adóhatóság, hiszen az ellenőrzések során tartalmi megállapításokra helyezik a hangsúlyt formai megállapítások helyett. A tevékenységük tehát nem a formai hibák szankcionálására irányul, hanem a rendszerszintű hibák kiszűrésére és az adóelkerülő magatartás megszüntetésére. Az adóhatóságon belül már évek óta külön transzferár-ellenőrzési osztály működik, amely az ellenőrzési tevékenység mellett közreműködik módszertani útmutatók és eljárásrendek kialakításában, illetve a legjobb külföldi gyakorlatok adaptálásában az adóhatóságon belül, továbbá részt vesz az adóellenőrök képzésében is transzferár témában. Ezen kívül működik az adóhivatalon belül egy transzferár- munkacsoport is, ahol időszakosan felmerülő problémákat vitatnak meg, ellenőrzési tapasztalatokat osztanak meg egymással.

Mik vannak az adóhatóság fókuszában?

A transzferár-dokumentáció egyik kulcsfontosságú eleme az összehasonlító elemzés vagy adatbázis-kutatás, amelyhez Kiss Tamás szerint meglehetősen kritikusan és alaposan áll hozzá az adóhatóság. A vonatkozó jogszabályok alapján a NAV az adózó által elkészített transzferár nyilvántartásból, illetve az abban bemutatott módszertanból és elemzésből indul ki. Az adatbázis-kutatások vizsgálata során a legjobb nemzetközi gyakorlatokat veszik figyelembe, melyekről az adóhatóság honlapján is elérhető egy rövid összefoglaló.

A cél az, hogy olyan mintát találjunk, amely az adózó profiljával a leginkább összehasonlítható: ebből lehet majd az adózó jövedelmezőségére vonatkozó helyes következtetést levonni. Szolgáltatások esetében nemcsak a szolgáltatást nyújtó országot, hanem az igénybe vevőt is figyelembe kell venni, mert jelentős eltérés lehet például egy német és egy magyar cég költségalapja között. De alapvetően a tesztelt fél országa az elsődleges mérvadó

– foglalta össze Kiss Tamás.

A NAV arra törekszik, hogy célzott ellenőrzéseket folytassanak le, és kifejezetten azoknál az adózóknál jelenjenek meg, akik a legérintetettebbek valamilyen rendszerszintű hibában vagy adóelkerülési mintában. Az ellenőrzésre történő kiválasztás nem kifejezetten tranzakció típusokra alapozva, hanem inkább iparági számoktól való eltérés alapján történik, de azért vannak „slágertémák”, például pénzügyi tranzakciók és menedzsment szolgáltatások, illetve egyéb speciális ügyletek. Az iparági számokkal való összehasonlítás során a historikus adatokat is figyelembe veszik, tehát az adott adózó tevékenységét évekre lebontva vizsgálja az adóhatóság.

A transzferár-megállapítás nagyon gyakran érinti a pénzügyi tranzakciókat, azon belül is a kölcsönügyleteket. Ezek megítélésekor a NAV nem a pénzügyi instrumentum megnevezéséből indul ki, hanem tartalmi szempontból vizsgálja azt. Az eljárás során tehát elsődlegesen a szerződés mögöttes tartalma a mérvadó, vagyis, hogy pontosan hogyan oszlanak meg a releváns funkciók és kockázatok a felek között, és ez hogyan minősíti az adott pénzügyi instrumentumot.

Cash-pool esetében fontos a megfelelő háttérdokumentáció

A szakértők tapasztalatai alapján a cash-pool-ok keretében alkalmazandó transzferárakat illetően még mindig viszonylag nagy a bizonytalanság, az adózók nem teljesen vannak tisztában azzal, hogy pontosan milyen részletekre kell figyelni ennek az ügylettípusnak a transzferárazásával kapcsolatosan. Az adózónak ehhez kapcsolódóan jellemzően azt kell tudnia bizonyítani, hogy a cash-pool elsődlegesen a likviditás növelését szolgálja. A NAV itt is alapvetően az ügyletben szereplő felek által ellátott funkciókat vizsgálja, méghozzá az adózók által – tipikusan a transzferár nyilvántartás részeként – rendelkezésre bocsátott információk alapján. Megfelelő nyilvántartás hiányában előfordulhat, hogy az adóhatóság téves következtetésre jut annak vonatkozásában, hogy az adott ügylet valóban cash-pool-nak minősül-e, illetve az ennek keretében folyósított összegek tartalmilag kölcsön vagy betéti ügyletekhez hasonlíthatók-e transzferárazási szempontból. A szakértők szerint tehát fontos, hogy maga a cash-pool, és a cash pool tagok, illetve a cash-pool leader és az általuk ellátott funkciók is részletesen kerüljenek bemutatásra a transzferár-nyilvántartásban, lehetővé téve, hogy az adóhatóság eszerint pontosan tudja megítélni az adott ügyletet tartalmi szempontból.

Egy jó cash-pool dokumentáció nemcsak arra tér ki, hogy a benne lévő hitel, illetve betét-ügyletnek mik a körülményei és mik az alkalmazott kamatok, hanem arra is, hogy az adott egyenlegek hogyan változnak, ki milyen funkciókat lát el, különös tekintettel a cash-pool leaderre

– mondta Helybély Judit, a Deloitte transzferár csoportjának igazgatója.

A járvány hatásai a transzferárakra

A koronavírus járvány hatásai a transzferárazást sem kerülik el. Elsősorban a nemzetközi cégek leányvállalatait állítja kihívás elé, akik alacsonyabb kockázatú tevékenységet végeznek, pl.: bérgyártók, disztribútorok vagy szolgáltatóközpontok. Azonban a nehezebb időszakban ezen rutintevékenységet folytató cégek profitja is veszélybe kerülhet. Az adóhatóság már elkezdte a felkészülést a megfelelő ellenőrzési gyakorlat kialakítására ilyen esetekre is, ami minden bizonnyal speciális benchmark kutatásokkal és egyedi ellenőrzésekkel fog járni. 

A járvány miatt kialakult helyzetnek köszönhetően különösen izgalmas időszaknak nézünk elébe a transzferárak ellenőrzésének tekintetében is. Az egyszerű profillal rendelkező cégeknél eddig jól bevált transzferár-modell a járványhelyzet miatt veszélybe kerülhet. Ez bő egy év múlva lesz aktuális téma, de a felkészülést már most érdemes elkezdeni

– tette hozzá Tóth Hedvig, a Deloitte transzferár csoportjának igazgatója.