DAC6 irányelv

Az adatszolgáltatási kötelezettség azokra a határokon átnyúló konstrukciókra terjed ki, melyek megfelelnek a jogszabálytervezetben felsorolt, esetleges adóelkerülésre utaló ismertetőjegyek valamelyikének. Nem terjed azonban ki az általános forgalmi adóra, a jövedéki adóra és a járulékokra. Bizonyos ismertetőjegyek bekövetkezése csak akkor eredményez tényleges adatszolgáltatási kötelezettséget, ha a konstrukció az úgynevezett „fő előny vizsgálatára irányuló” tesztet is teljesíti, amely akkor valósul meg, ha a tranzakció vagy struktúra célja elsősorban adóelőny elérése. Ez nem csak abban az esetben fordulhat elő, ha kifejezetten az adóelőny miatt történik egy ügylet, hanem – számos értelmezési kérdést vetve fel – magában foglalja azt az esetet is, amikor egy adott konstrukció megvalósítása nyomán valamely személy ésszerűen számíthat adóelőny elérésére.

Az adatszolgáltatás főként olyan határon átnyúló konstrukciókat érinthet, amelyek kihasználják az egyes országok adójogi, információcserére vagy pénzügyi számlákra vonatkozó információcserét érintő jogszabályainak az eltéréseit, vagy fiktív ügyleteket tartalmaznak. Az ismertetőjegyek egy külön csoportja pedig a transzferár-szabályok országok közötti eltéréseit kihasználó, esetleges adóelkerülést célzó ügyleteket célozza meg. Vagyis az adatszolgáltatási kötelezettség a konstrukciók igen széles körére kiterjedhet. Az érintett konstrukciók értelmezése, illetve sok esetben a beazonosítása is nehéz lehet.

A törvényjavaslat szerint az adótervezésben közreműködő nem kizárólag az lehet, aki kifejezetten megtervezi, forgalmazza, megszervezi, vagy végrehajtás céljából elérhetővé teszi a határon átnyúló konstrukciókat, hanem az is, akinek a releváns tények és információk alapján tudomása van, vagy akitől ésszerűen elvárható, hogy tudomása legyen arról, hogy ilyen konstrukciókhoz nyújt támogatást vagy ad tanácsot. Ezzel a jogszabály nem csak a jelentendő tranzakciókra, de az adatszolgáltatásra kötelezett személyekre is viszonylag széles kört határoz meg, így az kiterjedhet az adótanácsadók mellett a pénzügyi-, befektetési szolgáltatókra, a bankokra, illetve az üzleti tanácsadókra is.

Mivel már a 2018. június 25. és a hatálybalépés közötti átmeneti időszakban végrehajtott konstrukciókról is adatot kell szolgáltatni, már most szükséges felmérni a társaságoknál esetlegesen adatszolgáltatási kötelezettség alá eső, elmúlt egy évben megvalósított tranzakciókat, illetve kialakítani a belső folyamatokat a jövőbeni tranzakciók vizsgálatára vonatkozóan. A pénzügyi- és befektetési tanácsadók, bankok esetében érdemes minél előbb átvilágítani a termékfejlesztési és tanácsadási folyamatokat, kialakítani a szükséges szabályzatokat, illetve azonosítani azokat a területeket, ahol akár a múltra vonatkozóan, akár a jövőbeni szolgáltatásokra szükséges kontroll-pontokat építeni a folyamatba. Sok esetben az ügyfelekkel kötött megállapodások is módosításra szorulhatnak, illetve különböző ügyfél-nyilatkozatokat igényelhet az előírásoknak történő teljes körű megfelelés, amelyek formáját javasolt időben kialakítani.

Maga az adatszolgáltatás az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon történik majd, amelyben bizonyos esetekben olyan adatokat is részletesen be kell mutatni, amelyeket a társaságok üzleti szempontból szenzitívnek minősíthetnek, úgy mint az adózó neve és a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozásai, a konstrukció részletes bemutatása, a tranzakció értéke, az adatszolgáltatásra okot adó ismertetőjegy részletezése. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határideje minden esetben harminc nap, amelynek a kezdő időpontja eltérő lehet annak függvényében, hogy tanácsadó az adatszolgáltatásra kötelezett, vagy az adózó, illetve hogy a tanácsadó közvetlenül vagy közvetve vesz-e részt a konstrukció támogatásában. A kötelezettség akkor keletkezik meg, amikor a konstrukció tervezése, előkészítése lezárult, és az végrehajtásra kész, vagy ezek hiányában amikor annak első lépése megtörténik.

A 2018. június 25. és 2020. július 1. közötti időszakra vonatkozóan csak abban az esetben szükséges a közreműködőnek adatot szolgáltatnia, ha az adott konstrukciót ténylegesen meg is valósították, vagy ebben az időszakban a megvalósítás első lépése megtörtént, és erről információval rendelkezik. Vagyis az átmeneti időszakban mind az adatszolgáltatásra kötelezettek, mind az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső konstrukciók száma korlátozottabb, mint ami a magyarországi hatálybalépést követően várható. Ugyanakkor azonnali lépéseket igényelhet a tanácsadók, pénzügyi- és befektetési tanácsadók esetében, mivel már az elmúlt egy évre visszamenőleg, illetve mostantól minden a jövőben végrehajtott konstrukcióra szükséges kialakítani a minősítési szabályzatot és az adatszolgáltatási folyamatokat.

2020. július 1-je után már a konstrukció véglegesítése is adatszolgáltatási kötelezettséget keletkeztet, vagyis a közreműködő tanácsadó már az ügyfélnek történő rendelkezésre bocsátást követően kötelezetté válhat függetlenül attól, hogy a konstrukciót megvalósítják-e. Ezért mind a tanácsadók, mind az adózók esetében szükséges megfelelő folyamatokkal figyelemmel kísérni már a határon átnyúló tranzakciók előkészítése során, hogy keletkezhet-e, és mely időpontban adatszolgáltatási kötelezettség, illetve hogy azt mely szereplőnek kell teljesítenie.

Ez fontos lehet, és speciális folyamatokat igényelhet az olyan ügyfeleknek készített befektetési vagy egyéb termékek esetében is, amelyek alapvetően nem adótervezést céloznak, de amelyeknél felmerülhet valamelyik ismertetőjegy teljesülése. Így különösen a pénzügyi szektor esetében szükséges azonosítani azokat az eseteket és terméktípusokat, amelyeknél legkésőbb 2020. július 1-jétől bővíteni szükséges a termékfejlesztési és jóváhagyási folyamatokat.